Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A pozitív visszacsatolás úgynevezett önerősítő köröket jelent. A pozitív visszacsatolás alatt azt értjük, hogy egy folyamat önmagát gerjeszti. A háló elemei kölcsönösen hatnak egymásra, mely kölcsönös pozitív visszacsatolást eredményez.

Példák az előfordulásra

A globális felmelegedéssel kapcsolatban a pozitív visszacsatolás azt jelenti, hogy a felmelegedési folyamatok egymást segítik, így egyre gyorsabban növekszik a Föld átlagos hőmérséklete. Ahogy egyre gyorsabban növekszik a Föld átlagos hőmérséklete úgy egyre jobban olvadnak a gleccserek és más jégtömbök, jégsapkák, a Grönland jege, az Antarktisz jege. A dinamikus rendszerek elmélete azt mondja, hogy a pozitív visszacsatolás nem jó, mert kézbentarthatatlan folyamatokat eredményez, melyek nem kiszámíthatóak.

A rendszer bemenetét a saját kimenete megváltoztatja, a szabályozás egyik legfontosabb jelensége.

A fizikában a pozitív visszacsatolás az erősítő áramkörök kimeneti jele egy részének visszavezetése a bemenetre.

Visszacsatolásos hibavédelemben találkozunk még a pozitív visszacsatolással. A lényege, hogy a vevő ismétli az adást. (ARQ-rendszer)

A médiában is megfigyelhető a pozitív visszacsatolás jelensége. A tömegmédiák spirálszerűen hatnak. Az internetes információ áramlás ebben nyújthat segítséget.