A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Olimpiai zászló | |
 | |
| Típus | sportzászló |
| Használat | olimpiai játékok |
| Elfogadva | 1913. |
| Leírás | fehér alapon az olimpiai ötkarika |
| Tervező | Pierre de Coubertin |
A legismertebb sportzászló az olimpiai játékok lobogója, amelyet 1913-ban tervezett Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója. A zászlón fehér alapon az olimpiai jelkép, az egymásba fonódó öt karika látható.
Nyilvánosan először Párizsban vonták fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulásának huszadik évfordulóján. Először az 1920-as olimpián használták Antwerpenben.
A megnyitó ceremónián felvonják a nagyméretű lobogót, amely a játékok végéig a helyén marad. Az atléták az olimpiai zászló sarkát fogva teszik le esküjüket, és a nyitó- és záróünnepségen különféle zászlók kapnak szerepet.
A zászló színei
Pierre de Coubertin a zászlót így mutatta be: „Az olimpiai zászló fehér háttér öt összefonódó karikával a közepén: kék, sárga, fekete, zöld és piros Ez az ábrázolás szimbolikus; Az öt kontinenst jelképezi, akiket az olimpiai eszme egyesített, amíg a hat szín azokból áll össze, melyek minden nemzeti zászlón megjelennek jelen korunkban.” (1913) Textes choisis II, p.470.
Az Olimpiai Bizottság állásfoglalása szerint a földrészek és a karikák nincsenek egymáshoz egyenként hozzárendelve. Az öt karika együttesen képviseli azt az öt földrészt, amelyik részt vesz a játékokon. Észak- és Dél-Amerikát egybeszámítják, míg Eurázsiát Európára és Ázsiára bontva; Antarktisz pedig nincs köztük. (A hivatalos kézikönyv egy darabig a kék karikát Európához, a sárgát Ázsiához, a feketét Afrikához, a zöldet Ausztráliához és a pirosat pedig az amerikai kontinenshez rendelte, de mivel nem találták kellően megalapozottnak, hogy ez a hozzárendelés Pierre de Coubertin báró eredeti elgondolásának felel meg, 1951-ben elvetették.[1])
Jegyzetek
- ↑ (1951. január 1.) „Decision adopted by the Executive Committee”. Bulletin du Comité International Olympique (Olympic Review), Lausanne (25), poo. o, Kiadó: IOC. . (Hozzáférés: 2016. november 22.)
Források
- Alfred Znamierowski: Zászlóenciklopédia. Budapest: Athenaeum 2000. 2002. ISBN 963 9261 87 4
- This Great Symbol Archiválva 2007. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2008. évi LX. törvény az olimpiai jelkép oltalmáról Nairobiban 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről
Kapcsolódó szócikkek
További információk
| Nyári olimpiai játékok |  | |
|---|---|---|
| Téli olimpiai játékok | ||
Legutóbbi és jövőbeli olimpiai játékok:
| ||
| Nyári ifjúsági olimpiai játékok | ||
| Téli ifjúsági olimpiai játékok | ||
Legutóbbi és jövőbeli ifjúsági olimpiai játékok:
| ||
| Nyári paralimpiai játékok | .svg){kind=logo} | |
|---|---|---|
| Téli paralimpiai játékok | ||
Legutóbbi és jövőbeli paralimpiai játékok:
| ||
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.