A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az obolus (egyéb névváltozat: obolosz vagy obol, ógörögül ὀβολός, latinul gyakran obulus is) különféle érmék elnevezése. Az ókori Görögországban a cserekereskedelmet kb. kr.e. VIII. században felváltotta az árupénz. A poliszokban a közösségi szolgálatért cselekvő polgárok egy-egy vaspálcát (görögül obelosz vagy obulusz) kaptak, amelyet az illető beválthatott élelmiszerre. A kapott pálcák idővel már önálló értékkel bírtak, vagyis a cserekereskedelem alapjaivá váltak, forgalomképesekké lettek.[1]
A vaspálcák nehézkes használatát a kr.e. VII. században az argoszi Pheidon király kivezette, és helyette az ezüstből vert gombnyi érméket, a ma jól ismert pénzérméket hozta forgalomba. A mindennapi pénz formája megváltozott, pálcákból kerek érme lett, de az elnevezés megmaradt, azaz továbbra is obelosznak/obulusznak nevezték.
Még a pálcák használata során megjelent a nagyobb érték igénye, így az egy marékban elférő hat pálca ért egységet. Az egy marék görög szava a drachma. Mint ahogy az obulusz, úgy a drachma szóhasználata is megmaradt a vaspálcák kivezetése után is, az érmék térnyerésével. A középkori pénzverésben az I. András magyar király idején megjelenő féldénárt nevezzük obolusnak. Az újkorban a modern görög drachma (mely a Latin Éremunió részét képezte) századrészét nevezték obolosznak.
Az ókorban
Az ókori Görögországban a cserekereskedelmet kb. kr.e. VIII. században felváltotta az árupénz. A poliszokban a közösségi szolgálatért cselekvő polgárok egy-egy vaspálcát (görögül obelosz vagy obulusz) kaptak, amelyet az illető beválthatott élelmiszerre. A kapott pálcák idővel már önálló értékkel bírtak, vagyis a cserekereskedelem alapjaivá váltak, forgalomképesekké lettek. A vaspálcák nehézkes használatát a kr.e. VII. században az argoszi Pheidon király kivezette, és helyette az ezüstből vert gombnyi érméket, a ma jól ismert pénzérméket hozta forgalomba. A mindennapi pénz formája megváltozott, pálcákból kerek érme lett, de az elnevezés megmaradt, azaz továbbra is obelosznak/obulusznak nevezték. Még a pálcák használata során megjelent a nagyobb érték igénye, így az egy marékban elférő hat pálca ért egységet. Az egy marék görög szava a drachma. Mint ahogy az obulusz, úgy a drachma szóhasználata is megmaradt a vaspálcák kivezetése után is, az érmék térnyerésével. Legelterjedtebb az attikai obolosz volt, értéke mintegy 0,5 gramm. Pénzként ezüst-, bronz- vagy rézérmét jelölt, melyből hat darab ért egy drachmát. Athénban 8 khalkosz ért egy ezüst oboloszt, míg Spártában – Plutarkhosz szerint – 4 khalkosz értékű vas oboloszt vertek.
A középkorban
A középkori Közép-Európában egy kis értékű ezüstpénzt neveztek obolusnak, amelyet Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban stb. vertek. A magyar obolus fél dénárt ért.
Az újkorban
Az újkori Görögországban is használták súlymértékként az oboloszt, mely egy decigrammnak (0,1 g) felel meg.
Jegyzetek
Források
- ↑ A pénz: Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. Budapest: Kossuth. 1974. ISBN 963 09 0042 4
- Obolus – Pallas
- Obol – Numismatics Hungary
- A magyar pénzverés kezdetei[halott link] – Magyar Pénztörténet.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.