Ez a szócikk a párizsi Notre-Dame-ról szól. Hasonló címmel lásd még: Notre-Dame (egyértelműsítő lap).

A székesegyház és a párizsi Szajna-part világörökségi helyszín része

Notre-Dame-székesegyház
francia műemlék
A Notre-Dame
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Párizsi főegyházmegye
Védőszent	Szűz Mária
Építési adatok
Építése	1163–1345
Stílus	francia gótikus építészet korai gótika (főhajó) Rayonnant (South rose window of Notre-Dame de Paris) classic gothic (oromzat)
Tervezője	Jean de Chelles Pierre de Montereau Pierre de Chelles Jean Ravy Raymond du Temple
Alapadatok
Hosszúság	127 m
Magasság	91,44[1] m
Szélesség	48 m
Torony	2
Magassága	69[2] m
Világörökségi adatok
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, IV
Felvétel éve	1991
Elérhetőség
Település	Párizs, Cité-sziget
Hely	parvis Notre-Dame - place Jean-Paul-II (6)
Elhelyezkedése
Notre-Dame-székesegyház Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 51′ 11″, k. h. 2° 20′ 59″48.853055555556, 2.349722222222248.853056°N 2.349722°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 11″, k. h. 2° 20′ 59″48.853055555556, 2.349722222222248.853056°N 2.349722°E
A Notre-Dame-székesegyház weboldala

A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza. Monumentális méreteivel és díszítettségével különleges hatást gyakorol a szemlélőkre. A Notre Dame francia kifejezés, jelentése: „Mi Asszonyunk”. A katedrális Párizs szívében, a Szajna folyó Île de la Cité nevű apró szigetén épült.^[3]

Története

Alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor pápa, ezután egészen 1345-ig folyamatosan építették. A történelem során többször felújították.^[4] Az 1789-es francia forradalom alatt megrongálták, kalapáccsal leverték a művészi szobrok fejét.^[5] Az 1792. szeptemberi mészárlások idején a papságot elpusztította a terror.^[6]1793 novemberében a Notre-Dame adott helyszínt az ateista Értelem kultusza (Le Culte de la Raison) alkalmából rendezett fényűző ünnepségnek, amikor a régi keresztény oltár helyén új oltárt emeltek a „Szabadság”-nak.^[7] A katedrálist az „Ész Temploma” névre nevezték át.^[8] 1804. december 2-án itt koronázták meg I. Napóleon francia császárt.^[9] 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően felújították.

A Notre-Dame kőből épült, a nagy gótikus középkori templomokra jellemző keresztboltozatos megoldással, faragott kőcsipkékkel. A hatalmas katedrálist az építői támfalak nélkül tervezték meg, azonban a vékony falak nem bírták a rájuk nehezedő terhet, ezért támfalakkal erősítették meg, a Notre-Dame volt az első gótikus épület, amely így épült meg. Három gazdagon díszített kapuja és a szintén díszes ólomüveg ablakok jelentős díszei a katedrálisnak. Homlokzatán végighúzódik egy oszlopsor faragott bibliai királyokkal. Fontos elemei a nagy rózsaablakok is, amelyek többszínű üvegből készültek. Alaprajza funkciójának tökéletesen megfelel, ugyanis egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A Notre-Dame beltere a maga öt hajójával szintén hatalmasnak számít, ugyanis az egész épület az egyház diadalát hivatott hangsúlyozni.

Ehhez méltóan a Notre-Dame orgonája (Le grand Orgue) is hatalmas zenei kincs. 1730-ban, XVI. Lajos francia király utasítására ötmanuálosra bővítették, és 46 regiszteres lett.^[10] A 7800 sípos hangszert többször felújították, ma is tökéletesen működik. A Notre-Dame 113 regiszteres, öt manuálos nagyorgonájáról sokan úgy tartják, hogy a világ egyik legjobb hangszere.^[11]

A székesegyház hossza 128, szélessége 48, az ikertornyok magassága 69, a főhajó belmagassága 32,5 méter.^[12][13] A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony.^[14] Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.^[15] A tetőzet faszerkezetének elkészítéséhez az építők mintegy 1300 tölgyfát használtak fel.^[16]

Építészeti jelentősége

A párizsi Notre-Dame-székesegyház a korai gótikus építészet első mesterműve. Szerkezetében már csaknem teljesen eltűntek a romanika hagyományai. Az öthajós belső szinte töretlen lendületű, mivel a kereszthajó viszonylag rövid. Az árkádsort egyforma, sima oszlopok hordozzák. A hatosztatú boltozatot tartó gyámoszlopkötegek is az egyenletes ritmust erősítik. A főhajó magassága szélességének a háromszorosa. A gótikus térben már csak a karzat idézi a romanika templomait. A Notre-Dame nyugati homlokzata a későbbi székesegyházak mintájává vált, ezt a kompozíciót követték, variálták. Így Párizs ikonikus épülete egy építészeti korszak lezárását és egy új gondolat elindítását is jelenti. Ezután a szerkezetek egyre könnyedebbek lettek, a belső tér egyre „emelkedettebb” hangulatú. A tömör falak zártsága eltűnik, helyükön a kővázat kitöltő nagy ablakok jelennek meg. Az ablakokat osztó kőrácsok rajza fokozatosan fejlődik az egyszerű geometrikus formáktól a bonyolultabb „sugárzó”, majd „lángoló” kompozíciókig. A kőrácsok átszövik az ablakok színes üvegfelületét, a belső térbe hatoló színes fény fokozza a tér dinamizmusát, anyagtalanná teszi a kőszerkezetet.^[17]

2019. április 15-i tűzvész

Bővebben: 2019-es Notre-Dame-tűzeset

2019. április 15-én késő délután kigyulladt a székesegyház felállványozott tornya és tetőszerkezete. Az oltáshoz legalább 400 tűzoltó érkezett a helyszínre.^[18] A lángok a templomépület felső részében csaptak fel, ahol felújítási munkálatok zajlottak. A tűz következtében összeomlott a katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, a tetőszerkezet kétharmada pedig megsemmisült. Az elkezdődött hatósági vizsgálatot baleset ügyében folytatják, nyilatkozta Rémy Heitz párizsi államügyész a tűz másnapján tartott sajtótájékoztatóján.^[19] Három nappal az eset után a francia bűnügyi rendőrség vezetője bejelentette, hogy feltehetően rövidzárlat okozta a tüzet.^[20]

Jegyzetek

Források

• ↑ B.Szűcs: B. Szűcs Margit: Franciaország építészete I-II. Budapest: Corvina. 1977. = Az építészet világa, 3, 8. ISBN 963 13 0195 8  
• Jacobs, Jay, ed. The Horizon Book of Great Cathedrals. American Heritage Publishing, New York, 1968
• Janson, H.W. History of Art. 3rd Edition. Harry N. Abrams, Inc., New York, 1986
• Myers, Bernard S. Art and Civilization. McGraw-Hill, New York, 1957
• Michelin Travel Publications. The Green Guide Paris. Michelin Travel Publications, Hertfordshire, 2003
• Tonazzi, Pascal. Florilège de Notre-Dame de Paris (anthologie), Editions Arléa, Párizs, 2007 ISBN 2-86959-795-9

További információk

• A Notre-Dame de Paris hivatalos oldala
• Notre-Dame de Paris's Singers
• Official site of Music at Notre-Dame de Paris
• Panoramic view Archiválva 2022. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Further information on the Organ with specifications of the Grandes Orgues and the Orgue de Choeur Archiválva 2012. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben