Nay Rezső Rudolf (Nay Rezső)
Született	1853. augusztus 24.[1] Veszprém[1][2]
Elhunyt	1907. december 5. (54 évesen)[3] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész
Iskolái	Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1876–1879)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (8-11-40)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nay Rezső Rudolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nay Rezső Rudolf (Veszprém, 1853. augusztus 24. – Budapest, 1907. december 5.) magyar építész.

Élete

Nay Móric kereskedő és Leichtner Janka fiaként született zsidó családban. Alsó- és középfokú tanulmányait a Kegyes-tanítórend veszprémi gimnáziumában és a Pest-városi Főreáltanodában végezte. 1873 és 1876 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. A századforduló historizáló építészei közé sorolható, ezen belül elsősorban neobarokk épületeket (bérházakat, villákat, kastélyokat) tervezett.^[4] Munkái közül többet Strausz Ödönnel közösen terveztek meg. Az ő nevéhez fűződik a Szent Lukács gyógyfürdő 1890-es évekbeli épületcsoportjának megtervezése is. 1889 májusában az Eötvös-páholy tagja lett, majd részt vett a Reform szabadkőműves páholy megalapításában, s ez utóbbinak hosszú ideig főmestere, majd tiszteletbeli főmestere volt.^[5]

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (8-11-40).

Családja

Felesége Strausz Gizella (1860–1927) volt, Strausz Ármin magánzó és Guttmann Jozefa lánya, akivel 1886. június 20-án Budapesten kötött házasságot.^[6]

Felnőttkort megért gyermekeik:

• Nay Pál (1887–1965) műépítész. Felesége Bujdossy Szidónia Anna (1888–1965).
• Nay Károly György (1890–?)
• Nay Ferenc (1896–?) magánhivatalnok. Felesége Frank Emília (elváltak).
• Nay László. Felesége Ruth Hamilton.

Művei

• 1888: Szent Lukács gyógyfürdő egyemeletes épülete (a szállodai részt id. Ray Rezső tervezte), 1023 Budapest, Budapest, Frankel Leó út 25-29. – a komplexumot az 1920-as években Hikisch Rezső építette át^[7]
• 1891: Kann és Heller üzlet-és bérháza, 1054 Budapest, Báthory u. 24.^[4]
• 1892: Fürst Jakab háromemeletes üzlet-és bérháza, 1051 Budapest, Sas u. 20-22.^[4]
• 1894: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó-ház, 1065 Budapest, Nagymező utca 20. (Strausz Ödönnel)
• 1894–1895: Wahrmann–Andrássy kastély, Tóalmás (Strausz Ödönnel)^[8]
• 1895–1898: Játékszín (Nay-Strausz-ház), 1066 Budapest, Teréz körút 48. (Strausz Ödönnel)^[9]
• 1897–1898: Róna József szobrász műtermes villája, 1146 Budapest, Szabó József u. 12.^[4]
• 1899: Savoyai Jenő herceg lovasszobra, építészeti rész (a szobrot Róna József tervezte), Budapest, A Budavári Palota előtti téren^[10]
• 1900: (valószínűleg) Magyar Műhely- és Raktártelep Rt. (1914-től a Budapesti Elektromos Művek székháza), 1132 Budapest, Váci út 74. (Strausz Ödönnel) – (a székházhoz tartozó Váci út 72. épület Pucher József műve, 1893)^[11]
• 1903: Grünstein Henrik bérháza, 1054 Budapest, Aulich u. 5.^[4]
• 1905: Barber és Spitz bérháza, 1136 Budapest, Hegedüs Gyula u. 3.^[4]
• 1907: Bérház, 1174 Budapest, Damjanich utca 52.
• ?: Veszprém megyei takarékpénztár, Veszprém^[4]

Kérdéses alkotás:

• 1886/1887: Kann és Heller urak bérháza, Báthory u. 26. – Novák Ferenc vagy Nay Rezső műve^[4]

Képtár

• 
  a Budapesti Elektromos Művek székháza
• 
  a Budapesti Elektromos Művek székháza (részlet)
• 
  a Budapesti Elektromos Művek székháza (részlet)
• 
  Mai Manó-ház
• 
  Mai Manó-ház (részlet)
• 
  Nay-Strausz-ház
• 
  Nay-Strausz-ház (részlet)
• 
  Bérház, Közraktár utca 10.

Jegyzetek

Források

• https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/1979/nay-rezso
• https://budapest100.hu/house/terez-korut-48/
• https://budapest100.hu/house/kozraktar-utca-10/

Egyéb irodalom

• Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5
• Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528