A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Marosszlatina (Slatina de Mureș) | |
A Munk-féle gyártelep 1902-ben | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Berzova |
Rang | falu |
Községközpont | Berzova |
Irányítószám | 317038 |
SIRUTA-kód | 10186 |
Népesség | |
Népesség | 149 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 430 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 09′ 22″, k. h. 22° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 22″, k. h. 22° 11′ 04″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosszlatina témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marosszlatina, 1910 és 1918 között Marosszalatna (románul: Slatina de Mureș) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
A Zarándi-hegységben, Lippától 40 km-re északkeletre található.
Nevének eredete
Neve szláv eredetű – a slatina szó a délszlávban 'savanyúvízforrás'-t, a csehben 'ingovány'-t jelent. Először 1439-ben említették, Sclathyna és Slathyna néven.
Története
Lakói a 18–19. században fakitermeléssel, szénégetéssel és hamuzsírfőzéssel foglalkoztak. A kevés szántóföldön egyoldalúan csak kukoricát termesztettek, a birtokok szétaprózódtak, szinte minden családfőnek mellékkeresetre volt szüksége. Nagy részüket az 1874-ben lezajlott tagosítás is hátrányosan érintette.
Uradalma, amely Alsószakács és Madarsák határának jó részére is kiterjedt, 15700 kataszteri hold területet foglalt el és 97%-ban erdőkből állt. Az 1880-as évekig a gróf Wickenburg család birtokolta, majd tőlük árverésen Munk H. és fiai fakereskedelmi vállalata vásárolta meg. A cég a falu felett, a Drócsa hegy lábánál gyártelepet épített, amely nemsokára Arad vármegye legnagyobb faipari gyárává nőtt. A korábbi irtások helyén fenyőerdőket ültetett, és 1885-ben húsz kilométer hosszú ipari vasutat épített Tótváradig. Ezt kezdetben lovak vontatták, de az 1890-es években, az akkori Magyarország erdei vasútjai között elsőként átálltak a villamos meghajtásra. A villanyvilágítást is az elsők között vezették be a telepre. A Madarsák felé lejtő 18°-ban lejtő hegyoldalon 500 méter hosszú siklót építettek. A fűrészeket gőzerő működtette. A gyárak deszkákat, bükk parkettát, hordókat, fagyapotot, 1895-től esernyőnyeleket és sétabotokat, a vegyipari gyár kátrányt, ecetsavat, metil-alkoholt állított elő. A gyártelepen 1000–1200 munkás dolgozott, zömükben román, de magyar, német és más anyanyelvűek is. Gyermekeik számára a cég magyar tannyelvű iskolát tartott fenn.
Helyben termesztett régi alma tájfajták a sikulai (șiculane), pap (popești), érdes (aspre), kerekített (rotilate), telelő (iernarețe) és a meddő (sterpe).[2]
Népessége
- 1880-ban 436 lakosából 412 volt román, 9 német és 13 egyéb anyanyelvű; 443 ortodox, 21 római katolikus és 7 zsidó vallású volt.
- 2002-ben 223 román anyanyelvű lakosából 168 volt ortodox és 34 pünkösdista vallású.
Híres emberek
- Itt született 1822-ben Szillányi Péter Klapka komáromi vezérkari főnöke, alezredes.
- Itt született 1897-ben Szenes Piroska író, újságíró.
- Itt ölték meg rablógyilkosok az 1849. augusztus 15-ről 16-ra virradó éjszakán Madách Imre nővérét, Máriát, annak férjét, Balogh Károly honvédőrnagyot és gyermeküket.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák. Kolozsvár, 1998
Források
- Gaál Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város gazdasága. Arad, 1898
- Marosi Ferenc: Lóvonatu erdei pálya a lippai uradalomban. Erdészeti Lapok 1890, 339–377. o.
- Körös László: A pojána möruli villamos üzemű erdei vasút. Uo. 1902, 603–611. o.
- Kovács Aladár: A Munk H. és fiai czég maros-szlatinai erdőbirtokáról és faipartelepéről. Uo. 1902, 1279–1285 és 1383–1392
További információ
- Falutérkép Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.