Madách Gáspár (Alsósztregova, 1590 k.-Alsósztregova, 1647.^[1]) költő, Madách Imre egyik felmenője.

A Madách család sztregovai ágából származott. 1616-tól Nógrád megye szolgabírája, esküdt, országgyűlési követ. 1636-tól alispán. Balassa Simon familiárisa, kékkői jószágainak prefektusa. Rimay János unokaöccse, barátja, tanítványa, költői hagyatékának őrzője; birtokában volt egy versgyűjteménye, melynek darabjait sógora, Ráday András szándékozott kiadni (elveszett). A Rimay-Madách kódex Madách Gáspár másolatában Rimaynak több írását, költeményét tartalmazza.

Madách Gáspár kétnyelvű költő; két értekezést írt (a pestisről és a paráznaságról), és cseh nyelvről énekeket fordított. Több Cato-szentenciát versbe szedett, képmagyarázatként verset írt a hét főerényről, a főbűnökről. Néhány versében a manierista verselés durvább eszköztárát alkalmazta: érzéki leírásokat, erotikus utalásokat (Balassa János solymocskájárúl, Bendő Panna). Verstechnikája kezdetleges, ütemérzéke bizonytalan.

Művei

• Sztregovai Madách Gáspár versei. 1590–1647; bev. Radvánszky Béla; Athenaeum Ny., Bp., 1901
• Madách Gáspár, egy névtelen, Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Listius László, Esterházy Pál és Fráter István versei; sajtó alá rend. Varga Imre, Cs. Havas Ágnes, Stoll Béla; Akadémiai, Bp., 1987 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
• Madách Gáspár–Balassi Péter: Házi patika, 1713; sajtó alá rend., utószó S. Sárdi Margit; Magyarságkutató Intézet–Attraktor, Bp.–Máriabesnyő, 2019 (Intra Hungariam...)
• Balázs-Hajdu Péter: Zsengék, töredékek, kétes hitelűek. A Madách-Rimay-kódexek Szerelmes énekek című füzetének versanyaga; Reciti, Bp., 2019 (Irodalomtörténeti füzetek)

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• A magyar irodalom története
• Bene Zoltán: Madách Gáspár – egy XVII. századi verselő^{[halott link]}

További információk

• Bóta László: A Madách-Rimay kódexek szerelmes versei. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXI. évf. 1. sz. (1967) 1–24. o. Hozzáférés: 2023. december 25.

Jegyzetek