A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Lett nyelv
| Lett latviešu valoda | |
| Beszélik | Lettország |
| Terület | Észak-Európa |
| Beszélők száma | 1,6 millió (+1,5 millió második nyelvként) fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád balti-szláv nyelvek balti nyelvek keleti balti lett nyelv |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |
 Lettország Európai Unió |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | lv |
| ISO 639-2 | lav |
 A Wikimédia Commons tartalmaz latviešu valoda témájú médiaállományokat. | |
A lett nyelv (lettül: latviešu valoda) Lettország hivatalos nyelve. Lettországban 1,4 millióan, az ország területén kívül mintegy 150 ezren beszélik anyanyelvként.
A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti csoportjába, azon belül a kelet-balti alcsoportba tartozik; sem a germán, sem a szláv nyelvek közé nem sorolható. Legközelebbi és egyetlen élő rokona a litván nyelv, amelytől azonban a szókincse oly mértékben eltér, hogy nem értik meg egymást a beszélők.
A lett ragozó nyelv több analitikus formával, három nyelvjárással és germán szintaktikus hatásokkal rendelkezik. Ez utóbbi oka a 12. századtól a második világháború végéig tartó erős német hatás (a Német Lovagrend uralma, a századokig fennálló livóniai német városok és azok polgársága, a német területekkel való szoros kapcsolatok). Két nyelvtani nemet különböztet meg, hím- és nőnemet. A névszóknak hagyományosan 7 esete van: alany, birtokos, részes, tárgy, eszközhatározói, helyhatározói és megszólító. Ugyanakkor ebből már csak ötöt tartanak számon valódi esetként, ugyanis az insztrumentálisz egybeesett egyes számban a tárgyesettel, többes számban pedig a datívusszal. A vokatívusz pedig sok esetben megegyezik a nominatívusszal vagy jelöletlen marad.
Keleti változata a latgal nyelv, amely Lettországban hivatalosan csak nyelvjárásnak számít, azonban saját sztenderdje és irodalmi hagyományai vannak.
Besorolás
A lett az indoeurópai nyelvek külön ágát alkotó balti nyelvek közül az egyik élő nyelv (a másik a legközelebbi rokona, a litván). A lettet és a litvánt tartják a legarchaikusabbnak az élő indoeurópai nyelvek közül, vagyis ezek állnak a legközelebb a nyelvcsalád közös őséhez, az indoeurópai alapnyelvhez. Legközelebbi élő rokonaik a szláv és a germán nyelvek.
Írás
- Egykor a lett helyesírás a német rendszeren alapult. A 20. század elején ezt leváltotta a mai, a letthez jobban alkalmazható változat. Napjainkban a lett ábécé 33 betűből áll:
| A | Ā | B | C | Č | D | E | Ē | F | G | Ģ | H | I | Ī | J | K | Ķ | L | Ļ | M | N | Ņ | O | P | R | S | Š | T | U | Ū | V | Z | Ž |
| a | ā | b | c | č | d | e | ē | f | g | ģ | h | i | ī | j | k | ķ | l | ļ | m | n | ņ | o | p | r | s | š | t | u | ū | v | z | ž |
- A magánhangzók hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet (pl: ja - ha, jā - igen).
- Az eltérő hangértékű betűk: ģ = magyar gy hang, ķ = magyar ty hang, ņ = magyar ny hang, ļ = lágyan ejtett l hang (palóc ly hang, a sztenderd magyarból eltűnt).
- Az e és o betűket kétféleképpen ejtik, amit írásban nem jelölnek (kivéve néhány nyelvkönyvben egy alulpontozással).
- Az e betűt ejthetik úgy mint a magyar e hangot (pl.: tu esi - te vagy, ejtsd: tu eszi), de úgy is mint egy rövid á hangot, tulajdonképpen egy nyílt e hang (pl.: es esmu - én vagyok, ejtsd: esz ászmu).
- Az o betűt is kétféleképpen ejtik. A régebbi lett eredetű szavakban az o hang egyfajta uo diftongusként hangzik, kis á mellékhanggal (pl.: Ļoti patīkami - Örvendek, ejtsd: Ļuoti patíkami). Az újabb keletű jövevényszavakban pedig a magyarhoz is hasonló o hangként (mint monoftongus) ejtik (pl.: kino - mozi, ejtsd: kino).
Nyelvtan
- A lett nyelvben a hangsúly szinte mindig az első szótagra esik, kevés kivételtől eltekintve (pl.: labrīt, labdien, paldies).
- A lett nyelvben nincs névelő. Ugyanakkor megvannak a módjai a határozottság jelölésének, például melléknevek vagy sorszámok esetén (pl.: pirmajā stavā - az első emeleten, lielais zilonis - egy/a nagy elefánt).
Főnévragozás
- A lett főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. Három-három ragozást különböztetünk meg a főnevek végződésének függvényében.
- A hímnemű főnevek lehetnek -s vagy -š végűek (pl.: galds - asztal, ceļš - út); vagy -is végűek (pl.: brālis - fiútestvér), illetve ide tartozik néhány -s végű hímnemű főnév is (pl.: ūdens - víz, rudens - ősz stb.) továbbá -us végűek, ide relatíve kevés főnév tartozik (pl.: alus - sör, tirgus - piac).
- A nőnemű főnevek -a vagy -e végűek(pl.: māja - ház, ģimene - család). Csupán néhány nőnemű főnévnek van -s végződése (pl.: nakts - éjszaka).
- A hímnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| Nominatīvs | -s; -š | -i |
| Genitīvs | -a | -u |
| Datīvs | -am | -iem |
| Akuzatīvs | -u | -us |
| Lokatīvs | -ā | -os |
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| Nominatīvs | -is; -s | -(j)i |
| Genitīvs | -(j)a; -s | -(j)u |
| Datīvs | -im | -(j)iem |
| Akuzatīvs | -i | -(j)us |
| Lokatīvs | -ā | -(j)os |
- A (j) hang a végződés előtti lágyítást hivatott jelölni, pl.: brālis - brāļa; az ide tartozó kivételek közül (mint pl.: rudens, ūdens nem lágyulnak egyes szám birtokos esetben) csak a suns (kutya) lágyul meg egyes szám birtokos esetben is suņa.
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| Nominatīvs | -us | -i |
| Genitīvs | -us | -u |
| Datīvs | -um | -iem |
| Akuzatīvs | -u | -us |
| Lokatīvs | -ū | -os |
- A nőnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| Nominatīvs | -a | -as |
| Genitīvs | -as | -u |
| Datīvs | -ai | -ām |
| Akuzatīvs | -u | -as |
| Lokatīvs | -ā | -ās |
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| Nominatīvs | -e | -es |
| Genitīvs | -es | -u |
| Datīvs | -ei | -ēm |
| Akuzatīvs | -i | -es |
| Lokatīvs | -ē | -ēs |
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| Nominatīvs | -s | -is |
| Genitīvs | -s | -(j)u |
| Datīvs | -ij | -īm |
| Akuzatīvs | -i | -is |
| Lokatīvs | -ī | -īs |
- A (j) ismét csak a bekövetkező lágyításokat hivatott jelölni, pl.: nakts - nakšu
- A főnévragozás során végbemenő mássalhangzó-változásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
| változás | példa |
|---|---|
| p – pj | upe - upju folyó |
| b – bj | gulbis – gulbju hattyú |
| m - mj | zeme – zemju föld |
| v - vj | dzērve – dzērvju daru |
| l – ļ | brālis – brāļu fiútestvér |
| n – ņ | dvīnis – dvīņu iker |
| ll – ļļ | lelle – leļļu baba |
| nn – ņņ | pinne – piņņu pattanás |
| ln – ļņ | vilnis – viļņu hullám |
| sl – šļ | kāpslis – kāpšļu kengyel |
| zl – žļ | zizlis – zižļu gumibot |
| sn – šņ | krāsns – krāšņu tűzhely |
| zn – žņ | zvaigzne – zvaigžņu csillag |
| st – š | rīkste – rīkšu pálca |
| s – š | lasis – lašu lazac |
| t – š | nakts – nakšu éjszaka |
| z – ž | vāze – vāžu váza |
| d – ž | briedis – briežu szarvas |
| c – č | lācis – lāču medve |
| dz – dž | dadzis – dadžis / bogáncs |
- Az eszközhatározós esetet (insztrumentálisz-t) az ar - val/vel elöljárószóval és az azt követő főnév tárgyesetével képezzük, pl.: Es braucu ar mašīnu. - Autóval utazom.
- A megszólító esetet a mai nyelvkönyvek már nem tárgyalják külön esetként. A megszólító eset többes számban mindig egybeesik az alanyeset végződésével.
- A megszólító eset egyes számban legtöbbször megegyezik az alanyesettel az I.,IV.,V. és VI. típusú ragozásba tartozó főneveknél (pl.: Mans dēls! - Fiam!). Ez nem vonatkozik a személynevekre, ahol a vokatívuszban álló személynév jelöletlen, pl.: Gūnars - Gūnar!, Jānis - Jāni!.
- A II. és III. ragozási típusba tartozó főnevek vokatívusza megegyezik a tárgyeset végződésével (pl.: mans brāli! - fivérem!).
- A vokatívuszban gyakran előfordul, hogy a kicsinyítő képzős, becéző szavaknak is jelöletlen a vokatívusza (pl.: Māmiņ! - Anyuka!), illetve több főnévnek van párhuzamosan több is, pl.: tēvs! vagy tēv!, māte! vagy māt!, stb.
Főnevek képzése
- A lett nyelvben nagyon gyakori a főnevek képzése a különböző képzők segítségével. Főnév képezhető másik főnévből, igéből, melléknévből, számnévből, határozószóból is. Ezek közül a leggyakrabban használtakat lentebb foglaljuk össze:
- főnévből: -nieks/niece pl.: galds (asztal) - galdnieks (asztalos); -ājs/ējs pl.: skola (iskola) - skolotājs (tanár), pārdot (eladni) - pārdevējs (eladó).
- melléknévből: -ība pl.: jauns (fiatal) - jaunība (fiatalság), vesels (egészséges) - veselība (egészség); -ums pl.: kluss (csendes) - klusums (csend).
- igéből: -šana pl.: zināt (tudni) - zināšana (tudás), pārdot (eladni) - pārdošana (eladás).
- határozószóból: -ne pl.: tagad (most) - tagadne (jelen idő).
- A főnevek képzésén belül az egyik leggyakrabban használt képzők a diminutívok, vagyis a kicsinyítő képzők. Ezek sokszor nem csak a szó becéző jellegét, hanem jelentését enyhén módosítva, annak egyfajta emfatikus jelleget is kölcsönöznek. A kicsinyítőképzők igen sokfélék és változatosak, ezek közül a leggyakrabban használtakat foglaljuk össze az alábbiakban.
| Ragozási típus | Hímnem | Nőnem |
|---|---|---|
| -s/š, -a | dēliņš | māsiņa |
| -is, -e | brālītis | upīte |
| -us, -s | alutiņš | actiņa |
- Egyes alakoknál mássalhangzó-változás mehet végbe, pl.: cilvēks - cilvēciņš, sniegs - sniedziņš, stb.
- Előfordul pár kivétel is, pl.: sirds - sirsniņa, govs - gotiņa, nakts - naksiņa.
- Ugyanakkor pár főnév a végződése ellenére NEM diminutívval képzett főnév, pl.: kaimiņš (szomszéd), ciemiņš (látogató).
Melléknevek
- A melléknevek - határozatlan - ragozása hímnemben megegyezik az első ragozással, nőnemben pedig a negyedik ragozással.
- A lett nyelvben lehetőség van a határozottság kifejezésére melléknevekkel, ekkor a mellékneveket az alapesettől eltérően ragozzuk, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
| Hímnem, egyes szám | Hímnem, többes szám | Nőnem, egyes szám | Nőnem, többes szám | |
|---|---|---|---|---|
| Nominatīvs | lielais | lielie | lielā | lielās |
| Genitīvs | lielā | lielo | lielās | lielo |
| Datīvs | lielajam | lielajiem | lielajai | lielajām |
| Akuzatīvs | lielo | lielos | lielo | lielās |
| Lokatīvs | lielajā | lielajos | lielajā | lielajās |
- A lett nyelvben is hasonlóan lehet fokozni a mellékneveket, akárcsak a magyarban. A melléknév határozatlan és határozott alakja is lehet alap-, közép- és felsőfokú. A melléknevek fokozását az alábbi táblázatokban foglaljuk össze:
| alapfok | középfok | felsőfok | |
|---|---|---|---|
| Hímnem, egyes szám | liels | lielāks | vislielākais |
| Hímnem, többes szám | lieli | lielāki | vislielākie |
| Nőnem, egyes szám | liela | lielāka | vislielākā |
| Nőnem, többes szám | lielas | lielākas | vislielākās |
- A felsőfokú melléknevekre jellemző, hogy legtöbbször határozott ragozásban használatosak.
- Az egyetlen rendhagyó alak a daudz (sok) szó alakjai: daudz - vairāk (több) - visvairākais (legtöbb).
- Összehasonlításkor a középfokú mellékneveket az alábbi szavakkal használják:
- A par (-ról/ért) elöljárószóval amely után a főnév tárgyesetben áll, pl.: brālis ir vecāks par māsu - a báty idősebb a húgnál
- A nekā/kā (mint) partikulával mely után a főnév alanyesetben áll. Előbbit állító, utóbbit tagadó összehasonlításkor használják, pl.: brālis ir vecāks nekā māsa - a báty idősebb a húgnál; vagy māsa nav vecāka kā brālis - a húg nem idősebb mint a báty.
Névmások
- A lett nyelvben hasonlóképpen a magyarhoz vannak személyes, birtokos, mutató, kérdő, vonatkozó stb. névmások.
- A személyes névmások közül a viņš, viņa eredetileg mutató névmásokból alakultak ki, így ragozásuk a hímnem I. és a nőnem IV. ragozási típusa szerint alakul.
- Viszont az es, tu, mēs és jūs névmások nyelvtani szempontból közömbösek, ragozásuk eltér, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
