Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Legfelső szintű tartomány

A legfelső szintű tartomány (angolul top-level domain, TLD) az internetes névfeloldást végző Domain Name System (DNS) hierarchiájának legmagasabb szintjén lévő tartomány. A DNS gyökérzónájában találhatók. Alacsonyabb szinten lévő tartományneveknél a doménnév utolsó részére, a teljes doménnév (FQDN) utolsó címkéjére, tehát az utolsó pont utáni részre utal. Például a hu.wikipedia.org tartománynévben a legfelső szintű tartomány az org (vagy ORG, ugyanis a tartománynevek nem különböztetik meg a kis- és nagybetűket).

Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers – „Kijelölt Nevek és Számok Internetes Társasága”) felelős a TLD-k kezeléséért; ez a szervezet vezeti az IP-címek kiosztásáért is felelős Internet Assigned Numbers Authority-t (IANA), és tartja karban a DNS-gyökérzónát.

Eredetileg a legfelső szintű tartományok névterét három fő csoportra osztották:[1] országok (Countries), kategóriák (Categories) és multiszervezetek (Multiorganizations). Egy időleges (temporary) csoportot is létrehoztak, ami csak a kezdeti[2] arpa doménből állt, a DNS-re való áttérés átmenetének elősegítésére.

A Domain Name Systemben az országokat kétbetűs ISO országkódjukkal jelölik;[3] bár vannak kivételek, mint a .uk. A tartományok ezt a csoportját elterjedten országkód szerinti legfelső szintű tartománynak nevezik (country-code top-level domain, ccTLD).

A „kategóriák” csoport általános legfelső szintű tartomány néven vált ismertté. Kezdetben ez a csoport a GOV, EDU, COM, MIL, ORG és NET TLD-ket tartalmazta.

Az internet növekedésével kívánatossá vált új általános, legfelső szintű tartományok létrehozása. Néhány esetben az eredeti tartomány használata megváltozott, általánosabb lett, vagy a tartomány karbantartását adott céllal kapcsolatos speciális szervezet vette át.

Ennek megfelelően, az IANA jelenleg a következő TLD-fajtákat különbözteti meg:[4]

Ráadásként, a legfelső szintű nemzetközi doménnevek (internationalized domain name, IDN) egy csoportját tesztcéllal bejegyezték a test alá. 2009 novembere óta az országok és függő területek jelentkezhetnek nemzeti karaktereket tartalmazó országkódért.

A gyökérzóna legfelső szintű tartományainak irányadó listája az IANA weboldalán olvasható: http://www.iana.org/domains/root/db/.

Általános legfelső szintű tartományok

Mivel az internet története az Egyesült Államokban kezdődött, először csak ott voltak szerverek. Ennek megfelelően a domainnév először nem országot, hanem működési profilt jelzett:

  • .com – kereskedelmi célú, cégek stb.
  • .edu – oktatási célú, amerikai egyetemek, főiskolák
  • .gov – kormányzati célú, USA szervei, hivatalai
  • .net – infrastrukturális célú, az infrastruktúrát biztosító intézmények, cégek számára
  • .mil – amerikai katonai szervezetek számára
  • .org – a fentiek közül egyik kategóriába sem sorolható szervezetek számára

Manapság már ez a kezdeti felosztás kibővült számos újonnan létrehozott három-négy-öt betűs általános felső szintű domainnal, illetve az egyes fent említett kategóriákba való regisztrálás szabályai is lazultak. A gov és a mil, edu tartományokat azonban továbbra is csak az Egyesült Államok kormánya és katonasága, illetve az USA-ban működő egyetemek használhatják.

Országkód szerinti legfelső szintű tartományok

Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers, Kijelölt Nevek és Számok Internetes Társasága) felelős a TLD-k kezeléséért. Az ICANN megkísérli korlátozni a TLD-k számát, hogy áttekinthetők és közérthetők maradjanak. Új TLD elfogadását széles körű nyilvános vita előzi meg.

Egyes országokban a második és a legfelső szintű tartományok együttes használata kötelező, például az Egyesült Királyságban, Szerbiában: co.uk, co.yu.

Az Amerikai Egyesült Államokban ugyan létezik us ccTLD, ám ritkán alkalmazzák, helyette a tevékenység szerinti TLD-ket használják.

Legfelső szintű nemzetközi tartományok

A nemzeti karaktereket tartalmazó, országkód szerinti legfelső szintű tartomány (IDN ccTLD) olyan országkód szerinti TLD, ami nem a latin ábécét használja, hanem például a cirill vagy az arab írást.

Alternatív tartományrendszerek

Mivel legfelső szintű tartomány kiszolgálóját gyakorlatilag bárki üzemeltethet, ezért a fenti – globálisan elérhető – rendszeren kívül tetszőleges számú, nevű TLD-k létezhetnek, ezek azonban csak azok számára láthatóak, akik az adott TLD-t kiszolgáló szervereket használják.

Lásd még

Jegyzetek

  1. RFC 920, Domain Requirements, J. Postel, J. Reynolds, The Internet Society (October 1984)
  2. RFC 921, Domain Name System Implementation Schedule - Revised, J. Postel, The Internet Society (October 1984)
  3. Codes for the Representation of Names of Countries, ISO-3166, International Organization for Standardization. (May 1981)
  4. IANA root zone database

Külső hivatkozások

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Legfelső_szintű_tartomány
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Legfelső szintű tartomány

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: 2008-ban befejezett televíziós sorozatok

Ábécé
Államfő
Államforma
Április
Árvíz
Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés
Ázsiai Fejlesztési Bank
Észak-Cshungcshong
Észak-Csolla
Észak-Kjongszang
Észak-Korea
.kr
1395
1945
1948
1950
2018
668
Alapjövedelem Párt
Alkotmány
Alkotmánybíróság
Amerikai dollár
Amerikai Egyesült Államok
Angol nyelv
Arányos képviselet
Ateizmus
Augusztus
Augusztus 15.
A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása
A korona hercege
Békeház
Barabás Kiss Zoltán
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Bogdán Gergő
Bruttó hazai termék
Bruttó nemzeti termék
Buddhizmus
Csedzsu-sziget
Cshö szukpin
Cshangvon
Csifó Dorina
Csongdzso koreai király
Csoszon
Csuja Imre
Cusima
Dél-Cshungcshong
Dél-Csolla
Dél-Kjongszang
Dél-Korea
Dél-koreai von
Dél-Korea címere
Dél-Korea délnyugati partvidéke menti árapályövi síkságok
Dél-Korea elnökeinek listája
Dél-Korea hadereje
Dél-Korea himnusza
Dél-Korea közigazgatása
Dél-Korea miniszterelnökeinek listája
Dél-Korea nemzeti parkjainak listája
Dél-Korea történelme
Dél-Korea tartományai
Dél-Korea városai
Dél-Korea zászlaja
December
Demokratikus Összefogás Pártja (Dél-Korea)
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Emberi fejlettségi index
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Daegu from Migliore.jpg
Fájl:Emblem of South Korea.svg
Fájl:Flag of Korea (1882–1910).svg
Fájl:Flag of South Korea.svg
Fájl:Flag of the king of Joseon.svg
Fájl:Iszan.jpg
Fájl:Kelet-Ázsia-portál.svg
Fájl:Korea-Seosan-Sea on the ebb-01.jpg
Fájl:Korea-Seoul-Blue House (Cheongwadae) Reception Center 0688&9-07 cropped.jpg
Fájl:KOR orthographic.svg
Fájl:Nampo-dong.jpg
Fájl:Pieup base.svg
Fájl:Population density of South Korea provinces.png
Fájl:P Korea2.svg
Fájl:Question book-new.svg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Seoul Cityscape From the Sky Park (6907573433).jpg
Fájl:Songdo Lake Park 20080927.jpg
Fájl:South Korea location map.svg
Fájl:South Korea physical map.svg
Fájl:South Korea Supreme Court.jpg
Földrajzi koordináta-rendszer
Földrengés
Főváros
F. Nagy Erika
Február
G20
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Gneisz
Gránit
Gyurity István
Halla-hegy
Handzsa
Hangul
Han (folyó, Korea)
Han Dokszu
Hivatalos nyelv
I-dinasztia
I. e. 11. század
I. e. 194
Időzóna
Igazság Párt (Dél-Korea)
Incshon
Interpol
ISO 4217
Iszlám
Izaura TV
Július
Június
Január
Japán
Japán-tenger
Jobb és bal oldali közlekedés
Joido
Jongdzso koreai király
Jun Szogjol
Kék Ház
Kína
Kínai írás
Kínai kultúra
Középkor
Közlekedés
Köztársaság
Kangvon (Dél-Korea)
Karácsonyi Zoltán
Kelet-Ázsia
Kelet-kínai-tenger
Kereskedelmi Világszervezet
Kereszténység
Kim Dzsongil
Kim Dzsongun
Kjonggi
Kodzsoszon
Konfucianizmus
Kontinentális éghajlat
Korea-közi találkozók
Koreai-félsziget
Koreai-szoros
Koreai buddhizmus
Koreai Császárság
Koreai demilitarizált övezet
Koreai dorama
Koreai háború
Koreai nyelv
Koreai sámánizmus
Korea (történelmi)
Korea a Japán Birodalom részeként
Korea földrajza
Korea történelme
Korhatár-besorolás#12
Korjo
Kormányfő
Korszakváltás Párt
Kukhö
Kvangdzsu
Latin ábécé
Legfelső szintű tartomány
Liberális demokrácia
Május
Március
Második világháború
Mássalhangzó
Mérsékelt éghajlat
M1 (televízióadó)
Magánhangzó
Magyarország
MBC (Dél-Korea)
Meteorológiai Világszervezet
Mihályi Győző
Monszun
Mun Dzsein
Népsűrűség
Naktong
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi Energiaügynökség
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
November
No Muhjon
Október
Országhívószámok listája
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Polgári Erő Pártja
Portál:Kelet-Ázsia
Portál:Korea
Prekambrium
Protestantizmus
Puszan
Q467896
Római katolikus egyház
Ruttkay Laura
Sánta Annamária
Sárga-tenger
Sablon:Televíziós műsor infobox
Silla (ókori királyság)
Sipos Eszter Anna
Straub Norbert
Szél
Szótag
Szöul
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
Szaguk
Szedzsong (település)
Szedzsong koreai király
Szeptember
Szersén Gyula
Szobek-hegység
Szubtrópusok
Szukcsong koreai király
Szuvon
Tűzhányó
Takátsy Péter
Tangun kodzsoszoni király
Tedzson
Tegu
Thebek-hegység
Trópusi ciklon
Ullung-sziget
Ulszan
UNESCO
Vásárlóerő-paritás
Vízummentességi program
Vallásszabadság
Vanggva na
Varga Gábor (színművész)
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Világörökség
Villamos hálózat
Von buddhizmus
Wikimédia Commons
Yongin MBC Daejanggeum Park




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.