A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Krími híd | |
Elhelyezkedése | Oroszország, Kercs, Tyemrjuki járás |
Áthidalt akadály | Fekete-tenger |
Névadó | Krím |
Funkció | közúti és vasúti híd |
Legnagyobb támaszköz | 227 m |
Teljes hosszúsága | 18,1 km (vasút), 16,9 km (közút) m |
Magasság | 35 m |
Sávok száma | 2×2 közúti, 2 vasúti |
Átadás ideje | 2018. május 15. (közúti híd) 2019. december 18. (vasúti híd) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Krími híd témájú médiaállományokat. |
A Krími híd, vagy a köznyelvben a Kercsi-szorosi híd (oroszul Крымский мост ) egy Oroszország által épített híd a Kercsi-szorosban, a 2014-ben annektált Krím félsziget[1] és az orosz Krasznodari határterület között. A híd vasúti és közúti forgalmat is biztosít. Hossza 18,1 kilométer, amellyel a leghosszabb híd Európában.[2] 2018 májusában indult meg rajta a forgalom.
A hidat „Krími hídnak” nevezték el egy online szavazás során 2017 decemberében, míg a „Kercsi-szorosi híd” volt a második legnépszerűbb javaslat.[3] 2022. október 8-án egy robbanás történt a hídon, aminek következtében részben összeomlott.
Technikai részletek
Teljesen elkészült állapotában a Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.
A hídrendszer a Kercsi-szorost a várostól délkeletre szeli át, Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.[4] A kompok ettől északabbra jártak.
Mivel a híd magassága 35 méter, emiatt a Szuezi-csatornán átférő akár 67 méteres magasságú Suezmax(en) teherhajók az elkészülte után nem köthetnek ki az Azovi-tenger kikötőiben.
Előzmények
A Kercsi-szorosnál híd építését először 1943 elején Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere indítványozta, hogy megkönnyítse a Harmadik Birodalom invázióját az Észak-Kaukázusban. A tervezet megtetszett Hitlernek, aki márciusban parancsba is adta, hogy hat hónapon belül építsék meg a vasúti közlekedésre alkalmas hidat.
Áprilisban Fritz Todt náci politikus szervezete elkezdte a munkálatokat, azonban a híd egyharmadánál az oroszok ellentámadása miatt elakadt az építkezés. A Wehrmacht ekkor felrobbantotta a megépült szakaszt, hogy akadályozzák a szovjetek előrenyomulását. Egy évre rá, 1944 nyarán már a Szovjetunió kezdett bele egy saját híd felhúzásába a felszabadított Krím félszigethez. Alig három hónap működés után a zajló jég tönkretette az építményt. Ekkor egy kompjárattal oldották meg a kapcsolatot.
Bár 2010-ben Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodott, hogy híddal kötik össze a Krím félszigetet Oroszországgal, az építés nem kezdődött meg.
2015 januárjában közbeszerzési eljárás nélkül Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést.
Története
A híd jelentőségét bizonyítja, hogy az Orosz Föderáció elnöke személyesen részt vett az átadásán. A gépkocsiforgalom 2018. májusában indult meg. A létesítmény vasúti hídjának építése hivatalosan 2019. december 18-án fejeződött be, a vasúti személyforgalom 2019. december 23-án, a vasúti teherforgalom 2020 közepén indult el.[5][6]
2022. október 8-án a hídon történt robbanás következtében[7] a 2×2 sávos közúti pályatest egyik fele több szakaszon leomlott, a vasúti pályán hét üzemanyagot szállító kocsi kigyulladt, hárman életüket vesztették. Az orosz hatóságok szerint egy teherautó robbant fel, amelybe bombát rejtettek.[8] A hidat lezárták, de a nap végén a vasúti és a közúti forgalom is újraindult részlegesen.[9]
Jegyzetek
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ „Рекорд России и Европы: как строили Крымский мост”, NTV (Hozzáférés: 2018. május 16.) (orosz nyelvű)
- ↑ „‘Crimean Bridge’ Tops Online Vote To Name Kremlin’s Mega-Project”, The Moscow Times (Hozzáférés: 2018. január 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „A híd, amely elválaszt”, IHO.hu (Hozzáférés: 2018. május 16.) (magyar nyelvű)
- ↑ По Крымскому мосту запустили железнодорожное грузовое движение (orosz nyelven). www.kommersant.ru, 2020. június 30. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
- ↑ Строительство железнодорожной части Крымского моста официально завершено (Kommersant.ru, 2019-12-18)
- ↑ Lángol a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd Lángol a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd. Telex.hu, 2022. október 8.
- ↑ Putyin büszkesége omlott le a krími híd egy részével. Telex.hu, 2022. október 8.
- ↑ Crimea bridge partly reopens after huge explosion - Russia (angol nyelven). BBC, 2022. október 8.
Források
- Rohamtempóban épül a krími híd – Magyar Nemzet, 2018. május 15.
- Illés Gergő: A nácik belekezdtek, Putyinék megépítették: kész a krími híd. mandiner.hu, 2018. május 20. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- Múlt-kor: Putyin építheti meg Hitler hídját. mult-kor.hu, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- Pölös zsófia:Így vezetett Putyin kamiont Európa legújabb, leghosszabb hídján – amit ő épített a Krímre. De minek?
További információk
- Putyin személyesen vezette át a teherautó-konvojt az új krími hídon – Index, 2018. május 15.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.