Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

A királysértés a király személye ellen intézett olyan merénylet, amely őt uralkodói állásában támadja meg s uralkodói jogainak gyakorlatára képtelenné teszi, v. azoknak gyakorlatában akadályozza; tehát jelesül a királynak meggyilkolása, megölése, v. erre irányuló kísérlet; a király testi épségének megsértése, a királynak személyes szabadságától megfosztása a felségsértés fogalma alá esik. De a királynak személye oly irányban is, amely nem tartalmazza uralkodói állásának s ezáltal az államnak is közvetlen megtámadását, tehát oly támadással szemben is, mely nem irányul a királynak élete, testi épsége v. szabadsága ellen, az alattvalóknál fokozottabb büntetőjogi védelemben kell, hogy részesüljön. Szükséges és természetszerű folyománya ez alkotmányunk az 1848. III. t.-c. 1. §-ában törvényi kifejezést nyert alaptételnek, mely szerint: «Ő felségének, a királynak személye szent és sérthetetlen». A kiváló közjogi állás, mely alkotmányunk szerint a királyi családot, illetve a királyi házat megilleti, a fokozott védelemnek a királyi család, illetve a királyi ház tagjaira kiterjesztését is indokolja.

Az egykori magyar Btk-ban

A magyar btkv alkotmányunk és közjogunk követelményeinek a következő intézkedések által tesz eleget:

1. a királynak tettleges bántalmazása, amennyiben a cselekmény felségsértést nem képez, mint bűntett 10-15 évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő;
2. a király ellen elkövetett sértés mint vétség 2 évig terjedhető fogházzal, sajtó útján történt elkövetés esetében 3 évig terjedhető államfogházzal s mindkét esetben hivatalvesztéssel is büntetendő. A sértés fogalma nem azonos a becsületsértés fogalmával; a király iránt tartozó kiváló tiszteletnek bárminő megsértése büntetés alá esik;
3. a királyi család valamely tagjának tettleges bántalmazása, amennyiben súlyosabb bűntettet nem képez, öt évig terjedhető fegyházzal, s 1. alatt említett mellékbüntetésekkel;
4. a királyi ház valamelyik tagja ellen elkövetett sértés mint vétség 1 évig terjedhető fogházzal, sajtó útján történt elkövetés esetében 2 évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

Értelmezési kérdések

A királyi család és a királyi ház fogalmait elfogadhatatlan eredmények kikerülése céljából azonos fogalmaknak kell vennünk, habár némelyek szerint a királyi ház tagjainak fogalma tágabb, akként t. i., hogy a királyi családhoz a királyi háznak ama tagjai tartoznak csupán, akik nemcsak főhercegek, hanem cs. kir. fenségek is, mely címet csak I. Ferenc király fivéreinek és nővéreinek utódai viselik.

Királysértési esetek

• Ady Endre a Nagyváradi Naplóban 1903. január 8-án tárcát írt Királysértés egy hírlapi cikkben címen.^[1]

Lásd még

• Felségsértés

Jegyzetek

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Ady Endre:Királysértés egy hírlapi cikkben