Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Kimba, a fehér oroszlán
Kimba, a fehér oroszlán
ジャングル大帝
Dzsanguru taitei
Műfaj felnövéstörténet, kaland, vígjáték
Manga: A dzsungel császára
Író Tezuka Oszamu
Rajzoló Tezuka Oszamu
Ország Japán Japán
Kiadó Gakudōsha
Megjelenés 1950. október –
1954. április
Kötetek 3
Televíziós anime: Kimba, a fehér oroszlán
Rendező Hajasi Sigejuki
Író Tezuka Oszamu
Producer Jamamoto Eicsi
Zene Tomita Iszao
Stúdió Mushi Production
Ország  Japán
Csatorna Fuji Television
Első sugárzás 1965. október 6. –
1966. szeptember 28.
Epizódok 52 (epizódlista)
Televíziós anime: Leo, az oroszlán
Író Tezuka Oszamu
Stúdió Mushi Production
Ország  Japán
Csatorna Fuji Television
Első sugárzás 1966. október 5. –
1967. március 29.
Epizódok 26
Televíziós anime: Kimba újabb kalandjai
Író Tezuka Oszamu
Stúdió Tezuka Productions
Ország  Japán
Csatorna Fuji Television
Első sugárzás 1989. október 12. –
1990. október 11.
Epizódok 52

A Kimba, a fehér oroszlán (ジャングル大帝; Dzsanguru taitei; Hepburn: Janguru taitei?, ’A dzsungel császára’) Tezuka Oszamu története egy Kimba (az eredeti japán változatban Leo) nevű fehér oroszlán kalandjairól. Az eredeti, jobbára komoly, sötét hangulatú manga 1950 és 1954 között jelent meg folytatásokban, és végigköveti Kimba (Leo) teljes életét. A NBC felkérésére Tezuka készített egy könnyed hangulatú, családbarát anime-sorozatot Kimba kölyökkoráról, melyet legelőször 1965–1966 között sugároztak, és számos országban – így Magyarországon is – népszerű volt. Ezeken kívül további, kevésbé ismert sorozatok és egész estés filmek is készültek.

Cselekmény

A cselekmény alapjának az eredeti sónen manga tekinthető; a későbbi sorozatok és filmek legtöbbje ennek részeit dolgozza fel. A történet Afrikában játszódik a 20. század közepén. A fehér ember mindinkább kiszorítja a vadállatokat eredeti életterükről, és ez konfliktusokhoz vezet. Kimba (Leo), a dzsungel ura, feladatának tekinti, hogy megvédje a vadállatokat, de ugyanakkor az embereket is tiszteli, és az általuk képviselt műveltséget, civilizációt az állatok körében is el akarja terjeszteni.

A dzsungel császára (manga, 1950–1954)

Panját, a dzsungel urát egy Ham Egg nevű vadász lelövi, várandós nőstényét pedig egy Európába tartó hajóra rakják, hogy eladják egy cirkusznak. Leo a hajón születik meg, majd a vízbe ugorva elszabadul, több napig hányódik a tengeren, végül Portugáliában partot ér. Itt emberek karolják fel, akikkel együtt több európai országot és várost bejár. Egy állatkertet látva honvágya lesz, ugyanakkor rádöbben, hogy az emberek többsége mennyire kegyetlenül bánik az állatokkal. Egy olyan világról álmodik, ahol emberek és állatok békében élnek.[1]

A manga egyik központi eleme a holdfénykövek legendája, melyekkel állítólag befolyásolni lehet a kontinensvándorlást, és fegyverként is felhasználható. Az első ilyen követ Ham Egg kapta a bennszülöttektől, és hazatérve Európába megtudja, hogy mennyire fontos a tudomány számára. Expedíciót szervez Afrikába, hogy több ilyen követ kutasson fel. Leo ember-barátai is részt vesznek expedícióban, így maga Leo is velük tart, és végül eljut a dzsungelbe, apja otthonába.[1]

A dzsungelben különválik az expedíciótól, apjához hasonlóan a vadállatok vezére és védelmezője lesz, számos kalandba keveredik, ellenséges állatokkal és törzsekkel harcol. Megpróbálja népszerűsíteni az állatok körében a civilizáció vívmányait, hogy ezzel könnyebbé tegye az életüket, és ne kelljen egymást megegyék (ez utóbbit indokolatlan barbárságnak tartja). Megismeri a fehér oroszlánok legendáját, ugyanakkor megtudja, hogy apját Ham Egg ölte meg. Felnő, kölykei lesznek, és a manga egy része Lune (Leo fia) kalandjait követi.[1]

Egy idő után járvány tör ki a vadállatok között. Az emberek meggyógyítják őket; cserében Leo elkíséri az expedíciót egy hegycsúcsra, ahol a holdfénykövek forrása található. A visszaúton egy kivételével mindegyik ember meghal, és Leo is feláldozza magát.[1]

A mangát 1950 októberétől 1954 áprilisáig közölte folytatásokban a Manga Shōnen. Az Astro Boy mellett Tezuka leghíresebb alkotása.[2] Magyarul nem jelent meg.

Kimba, a fehér oroszlán (anime, 1965–1966)

Searchtool right.svgBővebben: A Kimba, a fehér oroszlán epizódjainak listája

1961-ben Tezuka otthagyta a Toei Animationt, megalapította Mushi Production stúdióját, és a Fuji Television támogatásával elkészítette igen sikeres Astro Boy fekete-fehér animesorozatát, hasonló című mangája adaptációjaként. Az Astro Boyt az amerikai NBC is átvette, és további sorozatok iránt is érdeklődtek, így Tezuka A dzsungel császára cselekményét javasolta. A NBC azt kívánta, hogy a sorozat családbarát legyen, halálesetek, erőszak, cliffhangerek nélkül, a főszereplő pedig végig kölyök maradjon. A korabeli körülmények fényében Tezukának nem volt sok választása, így a követelményeknek megfelelő könnyed, gyerekes sorozatot alkotott, mely a kölyök Leo dzsungelbeli kalandjaira összpontosít, kihagyva többek között az európai kitérő nagy részét, vagy a holdfénykövek legendáját.[3][4]

52 epizódból állt; Japánban 1965. október 6. és 1966. szeptember 28. között sugározták,[4] Amerikában pedig 1966-tól kezdődően, Kimba the White Lion címmel. Az amerikai változat megváltoztatta az epizódok sorrendjét, és az angol nyelvű szinkron még az eredetinél is jobban lebutította a cselekményt, több helyen megmásítva azt. A következő évtizedekben bemutatták Ausztráliában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, és az Egyesült Királyságban. Az eredeti változatban Leo, de a legtöbb szinkronban Kimba az oroszlán neve.[5] A NBC licencjoga 1978-ban lejárt, 1993-ban pedig egy új angol szinkron készült, mely hűebb az eredeti japán sorozathoz, mint az 1966-os angol változat, és az epizódok sorrendje is azonos az eredetivel.[6]

Magyarországon a sorozatot legelőször a Duna Televízió vetítette, 1995 márciusától, Kimba, a fehér oroszlán címmel. Ugyanebben az évben a Szív TV is sugározta, majd az elkövetkező években az RTL Klub és a Minimax.[7] Mindegyik magyar változat az 1993-as vágáson alapul. Ez az egyetlen Kimba-anyag, mely valaha is megjelent magyarul.

Leo, az oroszlán (anime, 1966–1967)

A 26 epizódos sorozat az előző folytatása, a főszereplő felnőttkorát és kölykeinek kalandjait mutatja be. Nincs sok köze sem az előző animesorozathoz, sem az eredeti mangához. Tezuka Oszamu saját ötletei alapján, a NBC bevonása nélkül készítette; ennek az lett a hátulütője, hogy a NBC nem vásárolta meg a sorozatot annak komor volta miatt. Így a költségek nem térültek meg, és ez volt az egyik oka a Mushi Production későbbi csődjének.[4]

Japánban legelőször 1966. október 5. és 1967. március 29. között sugározták, Amerikában pedig 1984-ben. Az akkor fennálló jogi viták miatt az amerikaiak nem használhatták a Kimba nevet, így az oroszlán neve a szinkronban is Leo volt.[8]

Kimba újabb kalandjai (anime, 1989–1990)

Tezuka 1968-ban elhagyta a Mushi Productiont és új stúdiót alapított, Tezuka Productions néven. Az 1980-as évek végén egy új Leo-sorozatot írt, azonban 1989 februárjában bekövetkezett halála miatt csak az első pár részen tudott dolgozni. Az 52 részes animét Japánban 1989. október 12. és 1990. október 11. között vetítették.[4]

A sorozat ismét kölyökként mutatja be Leót (Kimbát), azonban nagyon komor hangulatú, tele erőszakkal és értelmetlen halállal, pozitív végkicsengés nélkül.[9]

Egyéb média

  • 1965–1967 között Tezuka egy második, kisgyerekeknek szánt mangasorozatot is írt, Leo az oroszlánkölyök címmel.[10]
  • Az 1965-ös anime sikerén felbuzdulva 1966 júliusában Tezuka készített egy egész estés filmet, melyet jórészt a sorozat összevágott jeleneteiből állított össze.[11]
  • 1967-ben Tomita Iszao egy 50 perces szimfonikus költeményt komponált az általa készített zenei aláfestésekből. 1991-ben egy OVA készült a kompozícióhoz, mely nagy vonalakban az 1965-ös anime első epizódjának cselekményét mutatja be.[12]
  • 1997-ben egy egész estés film készült Leo, a dzsungel császára címmel, mely a manga utolsó fejezetein alapul (Leo kölykeinek kalandjai, Leo halála).[4]
  • 2009-ben egy egész estés film készült A dzsungel császára – Bátraké a jövő címmel Tezuka születésének 80. évfordulójára. A film a távoli jövőbe helyezi a manga szereplőit és motívumait, mikor a valódi növények már elpusztultak, és az állatok egy mesterséges dzsungelben élnek.[13]

Szereplők

A listában a magyar szinkronban használt nevek szerepelnek, zárójelben az eredeti japán név.

  • Kimba (レオ, Reo), fehér oroszlán, a manga és az anime főszereplője
  • Panja (パンジャ, Pandzsa), Kimba apja, egy legendás oroszlán-törzs leszármazottja,[1] a dzsungel ura; a történet elején elpusztul
  • Eliza (エライザ, Eraiza), Kimba anyja, a történet elején elpusztul
  • Daniel (ブラッザー, Burazza), egy öreg mandrill, Panja egykori barátja, Kimba mentora
  • Paulie (ココ, Koko), papagáj, Kimba barátja
  • Bucky (トミー, Tomi), Grant-gazella, Kimba barátja
  • Bongo (ボンゴ, Bongo), leopárdkölyök, Kimba barátja
  • Jonathan (ケン一, Kenicsi), a dzsungelben lakó fiatal férfi, Kimba barátja
  • Kitty (ライヤ, Raija), nőstényoroszlán, később Kimba párja
  • Lune (ルネ, Rune), Kimba és Kitty fia
  • Lukio (ルッキオ, Rukio), Kimba és Kitty lánya
  • Babu (ブブ, Bubu), oroszlán, Panja egykori riválisa, a sorozat egyik fő antagonistája

Viták

Szerzői jogok

A Mushi Production 1973-as csődje után évtizedekig húzódtak a szerzői jogi viták, ezért a licenceket sem lehetett megújítani, és nyugaton nem terjeszthették a sorozatot. Ennek ellenére Szuzuki Fumio, az egyik pereskedő, az 1990-es évek elején kinevezte magát a jogok birtokosának, és eladta azokat egy kanadai stúdiónak; így született meg az 1993-as angol változat. A per végül 1997-ben zárult le; a szerzői jogokat az 1977-ben újjáalakult Mushi Productionnak ítélték.[8]

Sztereotípiák

Bár Tezukát nem lehetett rasszistának nevezni, a mangában az afrikai bennszülöttek sztereotipikus, rasszista karikatúrák. Az 1950-es években az ilyen ábrázolás még mindennapos volt, és megfigyelhető például a Tintin kalandjaiban is. A Tintinnel ellentétben azonban A dzsungel császárát sosem dolgozták át a politikai korrektség jegyében.[10]

Míg a mangában a bennszülöttek nagy szerepet töltenek be, az animében csak elvétve jelennek meg; itt az embereket általában európai vadászok, felderítők képviselik.

Hasonlóságok Az oroszlánkirállyal

Az 1965-ös Kimba, a fehér oroszlán sorozat feltűnő hasonlóságokat mutat Disney 1994-es Az oroszlánkirály filmjével, így többen feltételezték, hogy az amerikaiak Tezuka művéből ihletődtek. A Disney stúdió azonban tagadta ezt.[14]

A hasonlóságok között megemlíthető:[14][15]

  • a főszereplő egy árván maradt oroszlánkölyök, a dzsungel „trónörököse”
  • …néhány közeli, időnként mentor szerepet betöltő barátja van, közöttük egy madár és egy mandrill
  • …már kölyökkorában megismerkedik egy vele egykorú nőstényoroszlánnal, aki később a párja lesz
  • …meg kell küzdjön apja egykori ellenségével, egy hataloméhes, sebhelyes oroszlánnal, akit foltos hiénák segítenek
  • több hasonló, ikonikus jelenet van mindkét filmben, például az oroszlán a sziklán, az apa képmása az égben, a csorda vonulása

Jelentősége

Az 1965-ös sorozatot gyakran a modern anime kialakulásának fontos állomásaként írják le.[16] Ez volt a legelső színes animesorozat; hatására a többi japán stúdió is színes animációkat kezdett gyártani az addigi fekete-fehér munkák helyett.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e tezukainenglish.com/wp/?page_id=1429
  2. ↑ Jungle Emperor Leo. tezukaosamu.net. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  3. ↑ a b It's a Jungle Emperor out there!. The Witness Box. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  4. ↑ a b c d e tezukainenglish.com/wp/?page_id=882
  5. ↑ History. 50 Years of Kimba. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  6. ↑ Original vs 1993. 50 Years of Kimba. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  7. ↑ Tv műsorok. Ano Blog. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  8. ↑ a b Which Is The Real Kimba?. Animation World Network, 2000. június 1. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  9. ↑ The 1989 New Adventures. Kimba the White Lion fanpage. . (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  10. ↑ a b tezukainenglish.com/wp/?page_id=152
  11. ↑ tezukainenglish.com/wp/?page_id=892
  12. ↑ The Symphonic Poem Film. Kimba the White Lion fanpage. . (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  13. ↑ Osamu Tezuka's Kimba the White Lion to be renewed in Summer 2009. Gigazine. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  14. ↑ a b Was The Lion King Copied From A Japanese Cartoon?. Huffington Post, 2015. január 27. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  15. ↑ Kimba ? Simba. Animitológia. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  16. ↑ The Original Kimba TV Series. Kimba the White Lion fanpage. . (Hozzáférés: 2017. június 14.)

További információk

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kimba,_a_fehér_oroszlán
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Kimba, a fehér oroszlán

Navigáció: Villamosságtan >

Elektromos ellenállás
Elektronika
Elektrotechnika
Hídkapcsolások
Villamosságtan

Kapcsolódó kifejezések:
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Illeszkedési mátrix
Impedancia
Indukciós műszer
Körmátrix
Közös módusú elnyomás
Kalciumfény
Kif hálózat
Lágyvas
Látszólagos ellenállás
Lineáris üzemű tápegység
Műveleti erősítő
Manganin
Meddő ellenállás
Meddő teljesítmény mérése
Millman-tétel
Norton-tétel
Ohm törvénye
Piezoelektromosság
Piroelektromosság
Potenciométer
Replusz
Rezgőkör
Seebeck-effektus
Szuperpozíció (elektronika)
Thévenin-tétel
Váltakozó áram
Váltakozó áram mérése
Villamosságtan
Villamos fogyasztásmérő
Wien-hidas oszcillátor
Zener-effektus



A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.