Kaland -

A kaland izgalmas vagy szokatlan élmény, amely lehet egy merész, rendszerint kockázatos, bizonytalan kimenetelű vállalkozás.^[1] Kalandok lehetnek fizikai veszélyekkel járó tevékenységeket, mint például az ejtőernyőzés, a hegymászás vagy az extrém sportok. A kifejezés nagyjából jelenthet bármely olyan vállalkozást, amely potenciálisan tele van fizikai, anyagi vagy pszichológiai kockázattal, mint például egy üzleti vállalkozás, egy szerelemi légyott, vagy az élet más nagy kihívásai.

A kalandos élmények pszichológiai és fiziológiai éberséget okoznak,^[2] amely felfogható negatív (pl. félelem) vagy pozitív (pl. flow) élményként, és amely a Yerkes–Dodson-törvény szerint káros hatású lehet. Néhány embernél a kaland válik legfőbb elfoglaltságává. André Malraux kalandor a La Condition Humaine (1933) című művében így ír: „Ha az ember nem hajlandó kockáztatni az életét, hol a méltósága?”. Helen Keller szerint „Az élet vagy egy merész kaland vagy semmi.”

A szabadtéri kalandtevékenységeket jellemzően rekreáció vagy izgalom céljából végzik, például kalandversenyzés, kalandturizmus. A kalandtevékenységek jók tapasztalatszerzésre, a kalandoktatás során kihívások által szereznek tudást a résztvevők.

Kaland a mitológiában

Lewis Carroll Alice Csodaországban című műve egy jól ismert példája a fantasy-kaland történeteknek

Az egyik legismertebb és legelterjedtebb kalandtörténet Homérosz Odüsszeiája.^[3]^[4]^[5] Joseph Campbell mitológus írta le elképzelését a monomítoszról a The Hero with a Thousand Faces című könyvében. Campbell azt állította, hogy a hősi mitológiai történetek kultúráról kultúrára szállva hasonló alapmintát követnek, kezdve a kalandra hívástól, a veszélyes utazáson át a végső győzelemig. A késő középkorban a kóbor lovag volt a kalandot kereső szereplő megfelelője. A kalandregények szintén ezeket a kalandutazó főhős jegyeket viselik, ahogyan a népszerű játékfilmek is, mint a Csillagok háborúja^[6] vagy Az elveszett frigyláda fosztogatói.^[7]

Galéria

Odüsszeusz kalandtörténetének alapmotívumai nem változtak az évszázadok során
Fridtjof Nansen nemzetközi hírnévre tett szert, amikor elérte az északi sarkot expedíciójában 1893–96 között
Az extrém sportok űzőit hajtja a kalandvágy

Jegyzetek

↑ Dictionary.com Unabridged. Hozzáférés ideje: 4 January 2011.
↑ M Gomà-i-Freixanet (2004), "Sensation Seeking and Participation in Physical Risk Sports", On the psychobiology of personality, Elsevier, ISBN 978-0-08-044209-9, <https://books.google.com/?id=6YjcgAn8TfsC&pg=PA187>
↑ New York Times
↑ New York Times
↑ Zweig, P. (1974). The adventurer: The fate of adventure in the Western world, New York: Basic Books.
↑ New York Times
↑ New York Times

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Adventure című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaland
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Dictionary.com Unabridged. Hozzáférés ideje: 4 January 2011.

[2] M Gomà-i-Freixanet (2004), "Sensation Seeking and Participation in Physical Risk Sports", On the psychobiology of personality, Elsevier, ISBN 978-0-08-044209-9, <https://books.google.com/?id=6YjcgAn8TfsC&pg=PA187>

[3] New York Times

[4] New York Times

[5] Zweig, P. (1974). The adventurer: The fate of adventure in the Western world, New York: Basic Books.

[6] New York Times

[7] New York Times

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]