Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Julian Paul Assange
Assange 2014-ben
Született	Julian Paul Hawkins 1971. július 3. (51 éves)[1][2][3] Magnetic Island, Townsville, Queensland,  Ausztrália
Álneve	proff, Mendax
Állampolgársága	ausztrál[4]
Nemzetisége	ausztrál
Házastársa	Stella Assange (2022. március 23. – )[5]
Gyermekei	négy gyermek
Szülei	Christine Ann Assange John Shipton
Foglalkozása	Internet activist hacker programozó informatikus televíziós producer televíziós rendező író újságíró műsorvezető üzletember leleplező
Iskolái	Central Queensland University University of Melbourne Townsville State High School
Kitüntetései	Economist Freedom of Expression Award (2008) Amnesty International UK Media Award (2009) Sam Adams Award (2010)
Julian Paul Assange aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Paul Assange témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Julian Paul Assange (IPA: , Magnetic Island,Townsville, 1971. július 3. –) ausztrál újságíró,^[6][7][8] kiadó,^[9][10] internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Korábban programozóként dolgozott.^[11] Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról.

2021. december 10-én egy brit bíróság úgy döntött, hogy Assange kiadatható az Egyesült Államoknak, hogy bíróság elé álljon.^[12]

Élete

Julian Assange szülei egy vándorcirkuszt üzemeltettek. Gyermekéveit Byron Bay közelében töltötte, ami az alternatív művészek központja volt. Később a család Magnetic Islandre, pontosabban Ausztrália Queensland államában lévő Townsville-be költözött. Szülei válása után édesanyjánál nőtt fel, aki 1979-ben feleségül ment egy zenészhez. Ebből a házasságból Assange-nak van egy féltestvére. Az újabb válás után Assange anyja vándorolt, filmrendezőként tevékenykedett és időről-időre menekültek egy szekta, valamint a második férj elől, emiatt a két gyerekkel gyakran változtatták lakhelyüket (50 településen laktak), a gyerekek gyakran váltogatták az iskoláikat (37 iskola), időnként magántanulók voltak.

Később Assange matematikát és fizikát hallgatott a Melbourne-i Egyetemen, de nem fejezte be tanulmányait. Amikor az egyetem matematika kara egy szerződés keretein belül az amerikai hadsereggel egy tanulmányt állított fel, hogy a beiktatott katonai csapatszállítóknak és buldózereknek meg kellene reformálni az eljárási jogkörét, Assange tiltakozásul ezt „gyilkológépek optimalizálásának” nevezte.

Első programozói tapasztalatait Assange egy Commodore 64-es számítógépen szerezte, 1987-ben szert tett egy internetelosztóra is. ,,Mendax" (latinul: nemes hazudozó) álnév alatt kezdte el hacker-tevékenységeit. Ő és további két hacker alapítottak egy csoportot, amely a „International Subversives” nevet viselte. Ezen tevékenységük vezetett ahhoz, hogy az Ausztrál Szövetségi Rendőrség 1991-ben melbourne-i házában razziát tartott. 1992-ben Julian Assange-t 24 rendbeli illegális hackerkedés vádjával bűnösnek találták, és a bíróság 2100 ausztrál dollár befizetésére kötelezte és próbaidőre bocsátotta. 1995-ben Assange megírta első szabad szoftverét, Strobe névvel.

Hacker tevékenységeivel egyidőben ismerte meg későbbi feleségét. 1989-ben összeköltöztek és született egy fiuk. 1991-ben elváltak. 1999-ben egy egyéves jogi vita után Assange és anyja, Christine elérték a gyermek anyjával szemben a közös gondviselést.

2006-tól a WikiLeaks-szel foglalkozott. Állítása szerint interneten kereste a megélhetéshez szükséges pénzt és ezért tud a WikiLeaks-ért fizetés nélkül dolgozni. A WikiLeaks-szel kapcsolatos munkája során többször letartóztatták, kihallgatták, cenzúrázták és beperelték, mindezt eredménytelenül.

Assange felmondta szoros kapcsolatát Daniel Domscheit-Berggel 2010 augusztusában egy csevegőszobában. Domscheit-Berg kinyilvánította hozzávetőleges kritikáját a WikiLeaks munkafelépítésével kapcsolatban: egy erős szerkezetet akart, egy irodát, fizetett alkalmazottakat. Erről nyíltan akart beszélni. Később ezt a kritikáját egy könyvben is megfogalmazta, A letiltott önéletrajz címen (a könyv címében azért szerepel a letiltott szó, mert Assange nem akarta megjelentetni a könyvet, ám a története elmeséléséért kapott pénzét már elköltötte, így a Canongate Books megjelentette a könyvet).^[13][14]

Munkássága

Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantánamói-öböl-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer).^[15] 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és irak elleni háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.^[16] A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.^[17]

A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján.

Vádak, politikai menekültként

2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára,^[18] nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen.^[19] Az ellene felhozott vádakat tagadta.^[20] 2019 végén a svéd bíróságok ejtették a vádakat.^[21]

2012 és 2019 között az ecuadori nagykövetségen élt Londonban, politikai menekültként.^[22][23] Miután a WikiLeaks kiadott információkat az ecuadori elnök, Lenín Moreno korrupciós ügyéről, az ecuadori elnök bejelentette, hogy Assange-nak távoznia kell a nagykövetségről, amelyet követően a brit rendőrség letartóztatta.^[24] 50 hét börtönre ítélték.^[25] Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kémkedés vádja alatt eljárást indított Assange ellen, amelyet többek között a Washington Post és a New York Times is kritizált.^[26][27] 2021 elején a kiadatása ellen döntöttek Nagy-Britanniában öngyilkosság esély miatt,^[28] ezért a londoni Belmarsh börtönben maradt.^[29] 2019 áprilisa óta itt él.^[30]

2021. december 10-én egy brit bíróság úgy döntött, hogy Assange kiadatható az Egyesült Államoknak, hogy bíróság elé álljon.^[12] Assange fellebbezni fog a döntés ellen.^[12]

Magyarul megjelent művei

• David Leigh–Luke Harding: WikiLeaks-akták. Julian Assange háborúja a titkosítás ellen; Geopen, Budapest, 2011
• A letiltott önéletrajz. A WikiLeaks-alapító története; ford. Medgyesy Zsófia, utószó Marczali Ferenc; TranzPress Könyvek, Budapest, 2013

Jegyzetek

További információk

• Video profile on SBS Dateline Archiválva 2011. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• „Meet the Aussie behind Wikileaks”, Fairfax New Zealand, 2008. július 8. 
• WikiLeaks editor on Apache combat video: No excuse for US killing civilians. RussiaToday, 2010. április 1.
• Archived versions of the home page on Julian Assange's web site iq.org (at the Internet Archive)
• WikiLeaks Release 1.0: Insight into vision, motivation and innovation. 26th Chaos Communication Congress, 2009. december 30.