A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
José Martí | |
Élete | |
Született | 1853. január 28. Kuba, Havanna |
Elhunyt | 1895. május 19. (42 évesen) Kuba, Dos Ríos |
Szülei | Leonor Pérez Cabrera |
Házastársa | María del Carmen de Zayas-Bazán e Hidalgo |
Gyermekei | José Francisco Martí y Zayas-Bazán |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, próza |
José Martí aláírása | |
José Martí weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz José Martí témájú médiaállományokat. |
José Julián Martí Pérez (Kuba, Havanna, 1853. január 28. – Kuba, Dos Ríos, 1895. május 19.) kubai költő, író, szabadságharcos.
Életpályája
A kubai történelem egyik kiemelkedő személyisége. Költő, író, politikailag rendkívül agilis szabadsághős. Még húszéves sem volt, amikor kényszermunkára ítélték egy kőfejtőben, amiért részt vett az 1868-as összeesküvésben a függetlenséget támogatva. Mielőtt száműzetésbe vonult Spanyolországba, rabszolgaként robotolt, kezén-lábán láncra fűzve. Európában írta meg El presidio político de Cuba című esszéjét 1871-ben, amely főleg az emberi szenvedésből merít ihletet. A kőfejtőbeli nehéz munka ábrázolásában visszaköszön a spanyol hódítók emberi élet iránti érzéketlensége is. A szabadságra való jog és az emberi élet sérthetetlensége Martí egyik rendíthetetlen meggyőződése volt. 1871-től 1875-ig tanulmányokat folytatott, s 1877-ben kinevezték a Guatemalai Egyetem irodalomprofesszorává. Kubába csak egyszer tért vissza, amikor 1878-ban amnesztiát kapott, akkor is csak rövid időre, mert újra összeesküvést szervezett és újfent kiutasították az országból. Életének utolsó éveit 1881-ig Venezuelában, majd az Egyesült Államokban töltötte. Innen kelt útra, hogy harcoljon Máximo Gómez tábornok oldalán. 1895. május 19-én elesett egy ütközetben Boca de Dos Ríos-ban. Bebalzsamozott teste a Santa Ifigenia temetőben van elhelyezve Santiago de Cubában. Hazájában hősként tisztelik, a havannai repülőtér az ő nevét viseli.
Irodalmi munkássága
Prózája
Rubén Darío szerint Martí írta a világon a legszebb prózát. Írása rendkívül világos, de csak első ránézésre, mivelhogy irodalmi nyelvhasználata bonyolultabb, mint kortársaié. Az amerikai Ralph Waldo Emerson hatása alatt is alkotott, akinek, mint tudjuk, a szó jelkép. Martí így fogalmazza meg: Csakis metaforákban beszélünk, mert a természet az emberi lélek metaforája. Vallja, hogy a költészet nyelve a mély bölcsességekből ered. A legnagyobb erejű megfogalmazás legtöbbször a legegyszerűbb és a legtömörebb. Csakúgy mint Emerson, Martí is felismeri, hogy a nyelv forrása szorosan kötődik a nép emberi tulajdonságaihoz, s ebből a forrásból merít mindenki, aki új szavakat alkot vagy verset ír. Véleménye szerint az emberek művek, kifejezések, tükörképek, abban élnek, ami a korszakukban történik vagy ami attól lényegesen különbözik. Éppen ezért hangsúlyozza ki az őszinteséget, amit úgy fog fel mint az igazságot a korszakról, amiben élünk. Az irodalom ösztönös tanács és a természet iskolája. Sokat elmélkedett a nyelvről, a társadalomról, az emberről, a költészetről s így fejlődött azon meggyőződésére, mi szerint a természet központjában az ember áll, aki fokozatos fejlődésen megy keresztül tanulása révén. Mindenekelőtt az emberiséget akarta jobbá tenni és Kubát felszabadítani. Ennek tudható be, hogy noha a költészet élete nagy szerelme, írásai inkább gyakorlatiasak. Értékrendjében fontos helyet foglal el a természet és a történelem iránti hűség. Hitte, hogy minden hamisság és gyávaság megbosszulja önmagát, ha nem most, majd a jövőben. Az eljövendő mond majd ítéletet azok felett, akik nem törődtek az emberiség előremozdításával. Ugyanezen szempontból szemléli a múlt hőseit, Bolívart, San Martínt és Paízt, és kortársait is, Gómezt, Whitmant és Emersont. Ezekről a hősökről írt művei legjobb prózái közé tartoznak. Szintén rokonszenvezett azokkal, akik, noha műveletlen barbárok voltak, nem csak saját kényelmüket és önző céljaikat tartották szem előtt. Képes volt felismerni az egyszerű, vadon élő ember erényeit s természethez való kapcsolatának tiszteletreméltó oldalát. Martí hitvallása merőben különbözik a Darío-féle modern tollforgatóktól, akik jövőkép nélkül határolták el magukat a társadalomtól. A soknemzetiségű társadalmak jövőjével kapcsolatban nem volt borúlátó és főleg azon kultúrákat tisztelte, amik nem európai eredetűek voltak.
Költészete
Martí költészete éppannyira eredeti, mint elbeszélései. Már életében kiadott verseket, amiket a fiának ajánlott Ismaelillo néven, de Egyszerű versek és Szabad versek kötetei csak halála után jelentek meg. Versei aggályai vagy nagy reményei gyümölcsei, nemegyszer a szabadság és a szépség hatása alatt születnek. Jellemző rá a kettősség: helyet kap az eszmény és a valóság, a szellem és az anyag, az igazság és a hamisság, a tudat világossága és a tudatlanság sötétsége. Szimbólumai, mint a szárny, hegycsúcs, felhő, galamb, nap, sas, fény utalnak az ideális világra. Sok ellentétet is találunk műveiben: az Ismaelillo-ban a gyermek ereje a gyámoltalanságában, ártatlanságában nyilvánul meg, s ez az apa legjobb, legnemesebb tulajdonságait hozza felszínre.
Magyarul
- A mi Amerikánk. Válogatott írások; vál. Anderle Ádám, Salvador Bueno, Kerekes György, tan. Salvador Bueno, Kerekes György, José Antonió Portuondo, ford. András László et al.; Európa, Bp., 1973
- A néger baba; ford. Éva et al., vál., szerk. Dornbach Mária; Móra, Bp., 1979
- Aranykor. Történetek gyerekek számára; ford. Dobos Éva; Dobos Éva, Bp., 1994
- Szabad versek / Versos libres; ford. Csala Károly et al., utószó, jegyz. Simor András; Eötvös, Bp., 2001 (Eötvös klasszikusok)
- Egyszerű versek / Versos sencillos; ford. Csala Károly et al., utószó Simor András; Eötvös, Bp., 2007 (Eötvös klasszikusok)
- Aranykor; ford. Dobos Éva, Majtényi Zoltán, Tótfalusi István; Eötvös, Bp., 2008
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a José Martí című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
1853
Január 28.
Kuba
Havanna
1895
Május 19.
Kuba
Költészet
Próza
Fájl:José Martí's signature.jpg
Wikimédia Commons
Category:José Martí
Kuba
Havanna
1853
Január 28.
1895
Május 19.
Fájl:Jose Marti head.jpg
Fájl:Cuba.FidelCastro.02.jpg
Fidel Castro
Guatemala
Venezuela
Santiago de Cuba
Rubén Darío
Ralph Waldo Emerson
Ralph Waldo Emerson
Simón Bolívar
San Martín
Walt Whitman
Ralph Waldo Emerson
Rubén Darío
José Martí
José Martí?oldid=8133688
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
WorldCat
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Kongresszusi Könyvtár
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Integrált katalógustár
Svéd Nemzeti Könyvtár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Francia Nemzeti Könyvtár
Egyesített olasz nemzeti katalógus
Spanyol Nemzeti Könyvtár
Országgyűlési Könyvtár (Japán)
BIBSYS
Fájl:P literature.svg
Portál:Irodalom
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.