A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Johann Bernhard Basedow | |
Született |
Hamburg[8][2] |
Elhunyt |
1790. július 25. (66 évesen)[1][2] Magdeburg[9][2] |
Állampolgársága | Hamburg |
Gyermekei | Ludwig von Basedow |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Bernhard Basedow témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Johann Bernhard Basedow (magyarosan Basedow János Bernát vagy Bassedau Berend János) (Hamburg, 1723. szeptember 11. – Magdeburg, 1790. július 25.) német pedagógus, filantróp, az oktatás- és nevelésügy megreformálója.
Basedow az eszméit Comeniustól,Locketól és Rousseautól vette. Nagy szervező volt. Lipót dessaui fejedelem meghívására 1774-ben Dessauban nevelőintézetet alapított, Philanthropinum címmel és az később számos hasonló intézetnek szolgált mintául.[10]
Életpályája
Édesapja fodrász volt, aki olyan szigorúan nevelte őt, hogy megszökött és egy holsteini orvos szolgálatába szegődött. Az orvos felismerte a fiú tehetségét és meleg ajánlással küldte őt vissza Hamburgba. Itt Basedow 1741-1744-ig a Johanneumot látogatta, azután Lipcsébe ment a hittudomány tanulmányozására. Tanulmányai végeztével egy ideig szülővárosában tartózkodott, azután nevelő lett egy holsteini nemesi családnál. 1753-ban elnyerte a morál és a szépművészetek tanszékét a soröi lovagakadémián, ahol később teológiát is tanított. Szabadelvű írói működése, különösen Praktische Philosophie für alle Stände (Kopenhága 1758) című munkája ellentétbe hozták az akadémia gondnokával, Daneskiold gróffal, aminek következtében 1761-ben az altonai gimnáziumhoz tették át.
Itt szerkesztett népszerű bölcsészeti munkái: Philalethie. Neue Aussichten in die Wahrheiten und Religion der Vernunft (Altona, 1764, 2 kötetben), Theoretiches System der gesunden Vernunft (uo. 1765) épp úgy, mint teológiai és pedagógiai munkái: Grundriss der Religion (Altona 1764), Methodischer Unterricht in der überzeugenden Erkenntnis der biblischen Religion (ugyanott, 1764) nagy felháborodást váltottak ki az ortodox teológusok táborában, minek következtében a szerzőt több német állam területéról kitiltották. A közvélemény azonban a felvilágosodás vértanúját látta benne. Gróf Bernstorff dán minisztertől bátoríttatva, aki őt fizetése meghagyása mellett minden tényleges szolgálat alól felmentette, Basedow 1767-től fogva egészen az oktatásügy reformálására adta magát, amit Rousseau időközben megjelent Emil című művére támaszkodva egész nagy arányokkal tervezett.
1768 húsvétján kiadta Vorstellung an Menschenfreunde für Schulen, nebst dem Plan eines Elementarbuches der menschlichen Erkenntnisse című dolgozatát. Ebben Basedow a testi nevelés szükségességét, a szemlélet fontosságát, a nevelésben általában a természetes útra való térést sürgette és lelkesülten hívta fel a közönséget vállalata támogatására. Az eredmény nagyszerű volt. A hozzá intézett tudakozó levelekre adott válaszai által befolyást nyert a családi nevelésre is. Az ilyen levelezésekből állottak elő (1768 és 1769) az: Unterhaltungen mit Menschenfreunden, s később Vierteljährige Nachrichten vom Elementarwerk (1770–1771). A nagy Elementarwerk-re hirdetett előfizetési felhívás 1770-ig több mint 7000 német birodalmi tallért hozott Basedownak. Több előleges küldemény után 1774. végre megjelent az Elementarwerk maga négy kötetben, 100, nagyobbrészt Chodowiecki által tervezett rézmetszettel. A nagy művet mindenfelé tetszéssel fogadták s több idegen nyelvre, köztük oroszra is lefordították.
1771-ben Basedowot III. Lipót anhalt–dessaui herceg 1100 tallér fizetéssel Dessauba hívta, hogy ott a maga elvei szerint mintaiskolát állítson fel. 1774-ben meg is nyitotta az intézetet, melynek B. «philanthropin » nevet adott, jeléül; hogy vezetője az akkortájt dívó barbár iskolai tanítással szemben a szeretetteljes bánásmódot léptette életbe. Eleinte az intézet szépen virágzott; Németországban és Svájcban annak a mintájára sok «philanthropinumokat» állítottak, de már az 1775-ben tartott nagy zajt ütő vizsgálatot igen különféleképpen ítélték meg. Basedow nem sokáig maradt az általa alapított intézetnél.
1776-ban megvált az igazgatóságtól s azóta majd Dessauban, majd Lipcsében, Halléban és Magdeburgban lakott, ahol egy leányiskolában rövid ideig tanítóskodott. 1787-ben még kiadott egy utasítást az olvasás tanítására; ebben azt javasolja, hogy az állam sütőházakat állítson fel, melyekben az olvasás megkönnyítésére betű alakú süteményeket süssenek. Utolsó éveiben ismét a teológiához fordult és több hittudományi művet is írt. Utolsó szavai ezek voltak: Akarom, hogy felboncoljanak embertársaim javára. Basedow Montaigne és Rousseau elveit követte. Főérdeme, hogy a gyermek testi fejlődésére nagy gondot fordított. Kora felfogásával ellentétben az anyanyelv és a reáliák tanítását sürgette. A nyelvtanításban társalgás útján, gyakorlati módon kívánt célt érni.
Basedow szerint minden tanításnak a szemléletből kell kiindulni s mindent kerülni kell, ami azt a gyermek előtt kellemetlenné tenné; a tanulás ne gyötrelem legyen, de örvendetes foglalkozás. A felekezeti elfogultságnak nagy ellensége, de a tiszta humanizmusnak lelkesült barátja volt. Szelíd bánásmódja, értelemfejlesztő tanításmódja s a testi nevelés sürgetése örökre nagy nevet biztosítanak neki a pedagógia történetében.
Források
- Bokor József (szerk.). Basedow, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2021. július 26.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ British Museum person-institution thesaurus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ hymnary.org. Calvin Theological Seminary. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ RISM: Répertoire international des sources musicales (angol nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936) 753. old.
Kapcsolódó szócikkek
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Émile Faguet
Émile Louis Victor de Laveleye
Émile Ollivier
Épületszárny
Ívhíd
Újplatonizmus
Abel-François Villemain
Adományrendszer
Albert Sorel
Albert Venn Dicey
Arcueil
Areioszpagosz
Argirodit
Asztaltáncoltatás
Augusto Pierantoni
August Fournier
Azovegyület
A közgazdaságtan története
Basszus
Benjamin Disraeli
Benzol
Benzolszármazékok
Berlini szerződés
Bezerédj család
Bizalmam az ősi erényben
Bodrog vármegye
Bolondvár
Camillo Benso di Cavour
Carl August von Steinheil
Charles-Bonaventure de Longueval
Church of England
Cista
Citromsav
Clam család
Csésze (edény)
Dénár
Denudáció
Dextrin
Diorit
Dudvág
Ecloga legum
Egyetemes postatörténet
Emilio Castelar
Enrico Cialdini
Episzkopalizmus
Eposz
Erkély
Ernst Curtius
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő
Eskü
Esperes
Exemptio
Fáy család
Fémlemez
Földárja
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Fűrész
Fabius Planciades Fulgentius
Fedélzet
Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet
Felségsértés
Filantropizmus
Fokozatos felelősség
Fok (földrajz)
František Ladislav Rieger
Franz Anton von Kolowrat-Liebsteinsky
Franz Michael Felder
Georgikon
Giovanni Battista Donati
Giuseppe Garibaldi
Hámor (fémfeldolgozás)
Hajóhíd
Hajótörés
Hanglyuk
Herulok
Hjalmar Hjorth Boyesen
Holland irodalom
Hordó (tartály)
Horváth-Stansics család
Hugh Latimer
I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
II. Mahmud oszmán szultán
II. Róbert skót király
Internátus
Iskola
Istálló
Jacopo Sansovino
Jakob Böhme
Jean-Barthélemy Hauréau
Jean de La Fontaine
Jeszenik-hegység
Johann Bernhard Basedow
Johann Julius Hecker
John Ross Browne
Károlyi István (politikus, 1797–1881)
Közhasznú Esmeretek Tára
Kübelé
Kafferek
Kalapács (szerszám)
Kalcinálás
Kankalinfélék
Karl Friedrich Lessing
Karl Friedrich von Steinmetz
Kefe
Kerékvető
Királysértés
Kitt (kötőanyag)
Kiváltság
Konjunktúra
Konkréció
Koronaőrök
Léonce Guilhaud de Lavergne
Léon Gambetta
Létra
Lajos-csatorna
Latorca
Legyező
Lengyel irodalom
Levélállás
Lex
Libráció
Likőr
Márvány
Méhrepedés
Magyar Állam (napilap)
Magyar időszaki lapok a 19. században
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
Manysik
MATE Georgikon Campus
Mauretania
Melegágy
Mikrolit (ásvány)
Minoriták
Muhammad Ali egyiptomi alkirály
Nádori testőrség
Népszokások
Nafta
Norvég irodalom
Numa Denis Fustel de Coulanges
Országos Nőképző Egyesület
Oszloprend
Oxálsav
Paragenezis
Pergamon
Pierre Puget
Polgári házasság a dualizmus korában
Polgári halál
Portugál irodalom
Pozsonyi gróf
Praetorianusok
Rózsa rend (Brazília)
Rózsa rend (Honduras)
Robert Southey
Rodolfo Lanciani
Rohan család
Sátor
Sürgöny (diplomácia)
Saint-simonizmus
Sedan (Franciaország)
Skót irodalom
Skandinavizmus
Sorompó
Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1
Stephan von Jovanović
Széchy család (felsőlendvai)
Szénaszárító
Szörny
Szőnyi béke
Szalol
Szarkofág
Szarv
Szerb irodalom
Takarmány
Tarack (löveg)
Telekkönyv
Temető
Tengernagy
Toldalagi család
Trágya
Trákia
Válság (gazdaság)
Váza
Vetésforgó
Viaszos vászon
Vittorio Alfieri (drámaíró)
Zárnélküli pörgekarúak
Zárosperemű pörgekarúak
Zátony
Zuávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.