A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ion Creangă | |
Született | 1837. március 1.[1]
|
Elhunyt | 1889. december 31. (52 évesen)[2][1] Jászvásár |
Álneve | Popa Smantana, Ioan Vântură-Țară |
Állampolgársága |
|
Foglalkozása | |
Iskolái | Theological Seminary at Socola Monastery |
Halál oka | epilepsziás roham |
Sírhelye | Eternitatea cemetery |
Ion Creangă aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ion Creangă témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ion Creangă (Humulești, 1837. március 1. – Jászvásár, 1889. december 31.) a román irodalom egyik legnagyobb klasszikusa. A román irodalom panteonjába mint mesemondó és író, de főként Gyermekkorom emlékei (Amintiri din copilărie) című önéletrajzi írása révén lépett be.
Élete
Ion Creangă, a román nemzet legnagyobb mesemondója, falusi ember volt, akár Ioan Slavici. A különbség kettejük közt az, hogy Creangă életkörülményei szegényesebbek voltak. Creangă olyan író volt (ahogy a franciák mondják, "qui sent le terroir"), aki a maga őszinteségében és egyszerűségében mutatja be a falusi világot, az ottani tájszólásokat beiktatva a szövegbe.
Creangă életét elsősorban a Gyermekkorom emlékei című önéletrajzi jellegű művéből ismerhetjük közelebbről. Apja Ștefan a lui Petrea Ciubotariul, anyja Smaranda Creangă volt. 1847-ben kezdte az elemi iskolát szülőfalujában, Vasile a Ilioaei tanító kezei alatt. Később Botoșaniban tanult, majd Fălticeniben kadétoskodott. Amikor már majdnem befejezte az iskolát, megszüntették az összes papneveldét a megyében, így Creangă Socolába került tanulni.
Nehezen vált meg a falusi élettől, mint ahogyan ezt maga is mondja: „Kedves volt nekem apám és anyám, a fiú- és lánytestvéreim és a falu fiúi, gyerekkorom bajtársai, a szekerek, a tél, a nehéz napok, korcsolyáztam és szánkóztam, és nyáron főleg ünnepekkor énekelve és kurjongva, bejártam az erdőket és a mezőket, a szántásokat, a virágos mezőket és a dombokat, amikor a hajnal rámmosolygott. Ugyanúgy kedves volt nekem a fonó, a kalákák, a hórák, és a falu összes ünnepélye, amelyeken igen jó kedvvel vettem részt.”
1855 és 1859 között a papnevelde diákja maradt, majd ennek elvégeztével visszatért szülőfalujába. Jászvásáron megházasodott és itt lett pap a „Negyven szent templomában”. Azonban a papi hivatás nem igazán tetszett neki, ezért beiratkozott a jászvásári Vasile Lupu gimnáziumba. Miután elvégezte az iskolát, tanárként dolgozott Moldva fővárosában.
1871-ben a papi erkölcs és öltözék tiszteletben nem tartásával vádolták (kalapot hordott, és állítólag a templom tornyáról puskával lőtte le a varjakat) és kitiltották a papi közösségből. Ennek következményeként elveszítette tanári állását is. A következő években kereskedőként dolgozott, majd egy jászvásári magániskola tanára lett. Később Titu Maiorescu visszaadta neki a tanítói jogait. Összebarátkozott Mihai Eminescuval, ennek következményeként tagja lett a Junimea mozgalomnak, aminek a vezetője Titu Maiorescu volt. A Convorbiri literare című folyóiratban meséket és elbeszéléseket közölt.
1887-ben felhagyott a tanítói pályával és nyugdíjba vonult. 1889 szilveszter éjszakáján halt meg egy epilepsziás roham következtében.
Munkássága
Creangăt a román irodalom legnagyobb mesemondójaként tartják számon. Sok mesét írt népies nyelven, de írt rövid anekdotákat és elbeszéléseket is. Fő műve a Gyermekkorom emlékei, amelyben a szülőfaluját és az ott élő embereket mutatta be. Rövidebb, többnyire vicces tartalmú történetekből áll, bemutatván a falu egyedi tárgyait és szokásait is.
Emlékirat
- Amintiri din copilărie (1888) (Gyermekkorom emlékei, ford. Berde Mária és Kiss Jenő)
Mesék
- Capra cu trei iezi (1875) (A kecske és a három gidó, ford. Sütő András, 1954)
- Dănilă Prepeleac (1876) (Karó Dani, ford. Sütő András, 1963)
- Fata babei și fata moșneagului (1877) (Apó lánya és Ettyem-Petty, ford. Sütő András)
- Făt Frumos, fiul iepei (1877) (Szép Vitéz, a kanca fia, ford. Vigh Károly)
- Harap-Alb (1877) (Fehér Szerecsen, ford. Sütő András, 1953)
- Ivan Turbincă (1878) (Tarisznyás Iván, ford. Sütő András)
- Povestea lui Ionică cel prost (1876)
- Povestea lui Stan-Pãțitul (1877)
- Povestea porcului (1876) (A disznó meséje, ford. Sütő András, 1973)
- Povestea poveștilor (1877-1878) (A mesék meséje, ford. Orbán János Dénes, 2003)[4]
- Povestea unui om leneș (1878) (A lusta ember meséje, ford. Sütő András)
- Punguța cu doi bani (1875) (Kukuriku, nagy bojár!, ford. Sütő András, 1960; A kiskakas két krajcárja címen is ismert)
- Soacra cu trei nurori (1875) (Egy anyósnak három menye, ford. Sütő András)
Anekdoták és elbeszélések
- Acul și barosul (1874) (A kicsitű és a nagyverő, ford. Sütő András)
- Cinci pîini (1883) (Öt kenyér, ford. Vigh Károly)
- Inul și cămeșa (1874) (A len és az ing, ford. Sütő András)
- Ioan Roată și Cuza-Vodă (1883)
- Moș Ion Roată și Unirea (1880) (Ion Roată apó és a fejedelemségek egyesülése, ford. Kiss Jenő)
- Păcală (1880)
- Prostia omenească (1874) (Mese az emberi butaságról, ford. Vigh Károly)
- Ursul păcălit de vulpe (1880) (A rászedett medve, ford. Vigh Károly)
Novellák
- Moș Nechifor Coțcariul (1883) (Az a zsivány Nechifor apó, ford. Kiss Jenő)
- Popa Duhul (1879) (Duhu atya, ford. Kiss Jenő)
Magyarul
- A kecske és a három gidó; Ifjúsági Kiadó, s.l., 1932
- Ionica gyermekkora. Regény; ford. R. Berde Mária, versford. Kiss Jenő; Révai, Bp., 1950
- Gyermekkorom emlékei; ford. R. Berde Mária, versford. Kiss Jenő; Állami, Bukarest, 1950
- Mesék; ford. Miklós Gyula, versford. Hajnal Gábor; Ifjúsági, Bp., 1951
- Fehér szerecsen és más mesék; ford. Sütő András; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1951
- Ion Creangă válogatott munkái; ford. R. Berde Mária, Kiss Jenő, Sütő András; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1952 (Haladó hagyományaink)
- Fehér szerecsen; ford. Sütő András; Ifjúsági, Bp., 1953
- Jonika gyerekkora. Regény; ford. R. Berde Mária, versford. Kiss Jenő; Ifjúsági, Bp., 1956
- Ion Roată apó és az Egyesülés; ford. Kiss Jenő; Ifjúsági, Bukarest, 1959
- Kukuriku, nagy bojár!; ford. Sütő András; Casa Scînteii Ny., Bukarest, 1960
- Fehér szerecsen. Válogatott művek; ford. R. Berde Mária et al., bev. Domokos János; Európa, Bp., 1960 (A világirodalom klasszikusai)
- A falu órája; ford. Kiss Jenő; Ifjúsági, Bukarest, 1962
- Két leány; ford. Vigh Károly; Ifjúsági, Bukarest, 1962 (Mesetarisznya)
- Karó Dani; Ifjúsági, Bukarest, 1963
- A kecskék; ford. Kiss Jenő; Ifjúsági, Bukarest, 1964 (Mesetarisznya)
- A vénasszony leánya és a vénember leánya; szöveg Ion Creangă, rajz Albin Stănescu, ford. Vigh Károly; Ifjúsági, Bukarest, 1965
- A kecske és a három gidó; szöveg Ion Creangă, rajz Ileana Ceausu-Pandele, ford. Sütő András; Creanga, Bukarest, 1970
- Gyermekkorom emlékei; ford. Kiss Jenő; Creanga, Bukarest, 1971 (Minden gyermek könyve)
- Mesék; ford., utószó Sütő András; átdolg. kiad; Creanga, Bukarest, 1971
- A disznó meséje. Mesék; ford. Sütő András, Kiss Jenő; Creanga, Bukarest, 1973 (Az én első könyvem)
- A rászedett medve; ford. Vigh Károly; Creanga, Bukarest, 1979
- Sütő András: Csillagvitéz. Mesejáték. Ion Creangă nyomán; in: 6 színjáték; Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, Bukarest, 1983
Jegyzetek
- ↑ a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ http://www.istoria.md/articol/554/Ion_Creang%C4%83,_biografie
- ↑ Ion Creangă; Orbán János Dénes fordítása: A Fasz meséje (magyar nyelven). 2000. Irodalmi és társadalmi havi lap, 2003/7-8., 2003 (Hozzáférés: 2019. június 29.)
Források
- Ion Creangă Emlékmúzeum Humulesti Archiválva 2006. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
- Ion Creangă Színház Bukarest (románul)
- Ion Creangă (románul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.