A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház | |
Nyelv | magyar |
Ország | Horvátország |
Székhely | Kopács |
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház weboldala |
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Horvátország egyik protestáns ill. református egyháza.
Története
Horvátország függetlenné válásakor a vallási felekezeteknek újra kellett szervezniük az egyházaikat. A Horvátországi Református Keresztyén Egyház 1993. január 30-án alakult 30 fővel az Eszékhez tartozó Rétfaluban.[1][2][3] Bejegyzésére 1993. február 24-én került sor. Első, megbízott püspöke Lángh Endre vinkovci lelkész lett.[1]
A zsinati tanács 1. ülése 1998. június 27-én volt Laskón, azonban nem az egyházi alkotmányban előírt összetételben vettek részt a tagok rajta, ezért a megbízott püspök konszenzus alapján ugyanebben az évben november 7-én összehívta a 2. zsinatot. Az egyházi vezetők beszámolóját a képviselők tudomásul vették, de nem fogadták el, többek között azért, mert néhányan sikkasztottak.[2][1] Az egyházi vezetők ugyanakkor megtagadták, hogy az újonnan választott vezetőségi tagok betekintsenek a korábbi zsinat dokumentumaiba.[2][1]
Ezeknek a nézeteltéréseknek köszönhetően Lángh Endre vezetésével a hívek egy csoportja 1999. március 4-én megalapította a Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatalt, a későbbi Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházat.[4] Ezzel a lépéssel a horvátországi reformátusok két részre szakadtak.
1999. június 12-én a III. országos zsinaton Kopácson felvette Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház nevet, vezetőnek Kopácsi Kettős Jánost választották meg, akinek beiktatására augusztusban került sor.[4][1]
2006. december 16-án Szentlászlón tartották a IX. zsinatot, amelyen az alábbi gyülekezetek delegáltjai jelentek meg:[5]
A 2010-es években a horvátországi magyar reformátusság 60%-a tartozik az egyházhoz.[2]
2019 novemberében született meg az a döntés az Eszéki Bíróságon, amely az egykori Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódját meghatározta.[6] E döntés szerint a hivatalos jogutód a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyháznak tilos a jogutód egyház azonosításra alkalmas számait, adatait sajátként föltüntetni, használni.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Lábadi, 97. o.
- ↑ a b c d az egyház története. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ ÚJ PÜSPÖKÖT VÁLASZTOTTAK A HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÉLÉRE. magyaridok.hu. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
- ↑ a b A horvátországi református egyházak állami közigazgatási története (magyar nyelven). .
- ↑ IX. zsinat
- ↑ Ítélethirdetés Horvátországban 16 év után (magyar nyelven). .
Források
- Lábadi, Károly. Egyházak Alsó-Baranyában és Szlavóniában. Eszék: HunCro Médiaközpont Kft (2012). ISBN 978-953-7366-23-0
További információk
- Horvátországi Magyar Református Keresztyén egyház
- gyülekezetek a 2000-es évek elején
- A II. zsinat története Archiválva 2018. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.