A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetül. A fogyatkozás akkor lehetséges, ha a Hold oppozíció, másképpen mondva telihold fázis közelében tartózkodik.
Nem parallaktikus jelenség, azaz a Földről és az űrből is mindenhonnan látható, ahonnan a Hold éppen akkor látható.[1]
A legfeltűnőbb égi jelenségek közé tartozik, hiszen szabad szemmel is jól látható az égbolton. Korábban a történelemben baljós jelként tartották számon, egyes népeknél egyenesen rettegtek tőle. Az ókorban a csillagász papok tartották számon a Hold fény-árnyék változásait, például Mezopotámiában a hónapok számlálása a hold-perióduson, amely 29,5 nap, alapult.[2]
A fogyatkozás típusai
- A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.
- Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe, az umbrába (lásd jobboldalt a képen). Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.
- A külső árnyék (vagy penumbra) az a térrész, ahol a Föld a Nap fényének csak egy részét takarja ki.
- A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a penumbrán úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be az umbrába.
- A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a penumbra. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kap a megfigyelések szerint.[3]
Kék Hold
A kék Hold (angolul Blue Moon) azt jelenti, hogy egy adott hónapban kétszer van telihold. A Hold színéhez az elnevezésnek nincs köze.[4]
Mivel a holdfázisok gyakorlatilag bármely dátumra pontosan kiszámíthatók, meghatározható az is, hogy mikor volt, illetve mikor lesz kék Hold. A számítás során figyelembe kell venni az időzónát is.[5]
Kék Hold | Hónapon belüli első időpont | Hónapon belüli második időpont |
---|---|---|
2023. augusztus | augusztus 1., kedd 20:33:26 | augusztus 31., csütörtök 3:37:05 |
2026. május | május 1., péntek 19:24:43 | május 31., vasárnap 10:46:46 |
2028. december | december 2., szombat 2:41:40 | december 31., vasárnap 17:49:45 |
Vérhold
A vérhold, vörös Hold (angolul Blood Moon) jelenség holdfogyatkozáskor lép fel, az ilyenkor barnás-narancsos színben pompázó Holdra utal.[6]
Jegyzetek
- ↑ Teljes holdfogyatkozás jön pénteken
- ↑ Lajos, Bartha: Nap- és holdfogyatkozások a történelemben | csillagaszat.hu (hu-HU nyelven). www.csillagaszat.hu. (Hozzáférés: 2018. július 30.)
- ↑ Amikor az égitestek egymást takarják
- ↑ https://index.hu/tudomany/2017/12/27/januarban_olyanokat_fog_muvelni_a_hold_amit_csak_nagyon_ritkan/
- ↑ Telihold naptár
- ↑ Diána, Bartha,. „150 éve nem látott Szuper Kék Vérhold jelenség”, ELTE Online, 2018. január 31. (Hozzáférés: 2018. augusztus 2.) (hu-HU nyelvű)
Források
- Holdfogyatkozás
- Miért van több napfogyatkozás, mint holdfogyatkozás?, Csillagászat.hu, 2007. szeptember 5.
- Árnyékjelenségek
További információk
- Holdfogyatkozások időpontjai
- NASA: Holdfogyatkozások időpontjai
- Teljes holdfogyatkozás, 2018. július 27., videó
- Holdnaptár
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.