A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A hajótörés szorosabb értelemben egy hajónak szirtbe való ütődése vagy hullámlökések következtében való elpusztulása; tágabb értelemben minden, a hajót ért olyan szerencsétlenség, melynek folytán a személyzet a hajót elhagyni kényszerül. A hajótöréstől megkülönböztetendő a megfeneklés, melynél a hajó a sekély víz következtében zátonyra futott, de semmi vagy pedig csak csekély kárt szenvedett és helyéről többnyire ismét a mély vízbe húzható.
Hajótörés bekövetkezhet: a tájék hiányos ismerete, a hajó helypontjának hibás meghatározása, és az iránytű korrektúráinak helytelen alkalmazása folytán; továbbá tartós köd alkalmával, ha a hajó a tengeráramlatok által elterelődik és a hajó helye sem arányozás, sem pedig asztronómiai vizsgálat által meg nem határozható, végül hanyagul végzett mélységmérések következtében.
Viharos időben a hajótörés akkor áll be, ha a legénység, illetve a személyzet a hajó fölött már elvesztette a hatalmat és ennek folytán a hajó a hullámok és a szél játékává válik. A hajótörés és a megfeneklés elkerülésére intő jelek gyanánt a hajózási jelek szolgálnak, úgy mint a világító tornyok, kő-, vihar- és vészjelek, valamint a kalauzoknak segítségül való hívása. Hajótörés azáltal is beállhat, hogy két hajó a sík tengeren elővigyázatlanság vagy hibás kitérés folytán, továbbá a nemzetközi törvények tételei szerint viselendő jellámpáknak téves kitűzése, a szolgálattevő kitekintő őrszem vagy a hajó vezetésével az időben megbízott személy színvaksága, végül ködös időben senkinek hibául föl nem róható véletlenség következtében is. Az összeütközés elhárítására a kitérések foganatosítását nemzetközi törvények szabályozzák.
A hajótöréssel tönkrement hajók számáról a 19. század végén a tengerészeti folyóiratok, sőt egynémely napilap is részletes kimutatást közölt. Aránylag a legtöbb hajó a északi és keleti öblökben szenved hajótörést, miután az ottani hajózás a sekély víz és a tengerfenék minősége folytán magában véve is igen nehéz, és a gyakori köd ezen nehézségeket még fokozza.
Az elfogadott nemzetközi jogi elvek szerint veszélyben forgó hajókat és azoknak legénységét a szárazföldre való menekülésben és a mentésre szolgáló közintézmények igénybevételében akadályozni nem szabad. Az egykori partjog (Strandrecht), amelynek értelmében a partlakosok a hajótöröttek vagyonát, hajdanta magukat a hajótörötteket is prédának tekintették, a mai civilizált világban már nem érvényes.
A 19. század végén a következő szabályozások voltak érvényben: A hajóroncs (Wrack) és a partra vetett tárgyak a foglalásnak nem tárgyai, ha csak a jogosult kétségtelen módon tulajdonáról le nem mondott; tehát csak mint elhagyott dolgok (derelictio). Az angol 1854. évi hajózási akta az egyes partlakosok által okozott károkért az egész községet teszi felelőssé. A mentőknek azonban mérsékelt mentési díjra (salvage) van igényük. A partállamoknak is nemzetközi jogi kötelességük a veszélyben forgó külföldi hajóknak, nemzetiség, vallásra való tekintet nélkül segélyére sietni; hajótörés esetében a hajót és az azon levő értékeket és egész felszerelését ugyanabban az oltalomban és segítségben részesíteni, mely a belföldi hajóknak jutna osztályrészül. Angliában az erre rendelt hivatalnokokat receiver-eknek nevezik. Viszont minden államnak joga van a mentési költségeknek megtérítését attól az államtól követelni, amelyhez a hajó, melynek érdekében a költségek történtek, tartozik, ha és mennyiben a hajótörést szenvedettek a költségeknek késedelem nélküli megtérítésére képtelenek. Ezeket a kérdéseket hajózási szerződésekben szabályozzák.
Hajótörés (hajó megfeneklése, elsüllyesztése, összezúzatása) szándékos okozása, ha ezáltal másnak élete vagy vagyona veszélyeztetett, a 19. század végén a magyar büntetőtörvénykönyv (444. §) mint közveszélyes büntettet 5-10 évig, súlyos testi sértés esetében 10-15 évig, ha pedig a hajótörés által valaki életét vesztette, amennyiben gyilkosságnak esete fenn nem forgott, életfogytiglan tartó fegyházzal büntette; a gondatlanságból okozott hajótörést mint vétséget, egy évig és ha halált okozott, 5 évig terjedhető fogházzal büntette (445. §).
Források
- Bokor József (szerk.). Hajótörés, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Émile Faguet
Émile Louis Victor de Laveleye
Émile Ollivier
Épületszárny
Ívhíd
Újplatonizmus
Abel-François Villemain
Adományrendszer
Albert Sorel
Albert Venn Dicey
Arcueil
Areioszpagosz
Argirodit
Asztaltáncoltatás
Augusto Pierantoni
August Fournier
Azovegyület
A közgazdaságtan története
Basszus
Benjamin Disraeli
Benzol
Benzolszármazékok
Berlini szerződés
Bezerédj család
Bizalmam az ősi erényben
Bodrog vármegye
Bolondvár
Camillo Benso di Cavour
Carl August von Steinheil
Charles-Bonaventure de Longueval
Church of England
Cista
Citromsav
Clam család
Csésze (edény)
Dénár
Denudáció
Dextrin
Diorit
Dudvág
Ecloga legum
Egyetemes postatörténet
Emilio Castelar
Enrico Cialdini
Episzkopalizmus
Eposz
Erkély
Ernst Curtius
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő
Eskü
Esperes
Exemptio
Fáy család
Fémlemez
Földárja
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Fűrész
Fabius Planciades Fulgentius
Fedélzet
Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet
Felségsértés
Filantropizmus
Fokozatos felelősség
Fok (földrajz)
František Ladislav Rieger
Franz Anton von Kolowrat-Liebsteinsky
Franz Michael Felder
Georgikon
Giovanni Battista Donati
Giuseppe Garibaldi
Hámor (fémfeldolgozás)
Hajóhíd
Hajótörés
Hanglyuk
Herulok
Hjalmar Hjorth Boyesen
Holland irodalom
Hordó (tartály)
Horváth-Stansics család
Hugh Latimer
I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
II. Mahmud oszmán szultán
II. Róbert skót király
Internátus
Iskola
Istálló
Jacopo Sansovino
Jakob Böhme
Jean-Barthélemy Hauréau
Jean de La Fontaine
Jeszenik-hegység
Johann Bernhard Basedow
Johann Julius Hecker
John Ross Browne
Károlyi István (politikus, 1797–1881)
Közhasznú Esmeretek Tára
Kübelé
Kafferek
Kalapács (szerszám)
Kalcinálás
Kankalinfélék
Karl Friedrich Lessing
Karl Friedrich von Steinmetz
Kefe
Kerékvető
Királysértés
Kitt (kötőanyag)
Kiváltság
Konjunktúra
Konkréció
Koronaőrök
Léonce Guilhaud de Lavergne
Léon Gambetta
Létra
Lajos-csatorna
Latorca
Legyező
Lengyel irodalom
Levélállás
Lex
Libráció
Likőr
Márvány
Méhrepedés
Magyar Állam (napilap)
Magyar időszaki lapok a 19. században
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
Manysik
MATE Georgikon Campus
Mauretania
Melegágy
Mikrolit (ásvány)
Minoriták
Muhammad Ali egyiptomi alkirály
Nádori testőrség
Népszokások
Nafta
Norvég irodalom
Numa Denis Fustel de Coulanges
Országos Nőképző Egyesület
Oszloprend
Oxálsav
Paragenezis
Pergamon
Pierre Puget
Polgári házasság a dualizmus korában
Polgári halál
Portugál irodalom
Pozsonyi gróf
Praetorianusok
Rózsa rend (Brazília)
Rózsa rend (Honduras)
Robert Southey
Rodolfo Lanciani
Rohan család
Sátor
Sürgöny (diplomácia)
Saint-simonizmus
Sedan (Franciaország)
Skót irodalom
Skandinavizmus
Sorompó
Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1
Stephan von Jovanović
Széchy család (felsőlendvai)
Szénaszárító
Szörny
Szőnyi béke
Szalol
Szarkofág
Szarv
Szerb irodalom
Takarmány
Tarack (löveg)
Telekkönyv
Temető
Tengernagy
Toldalagi család
Trágya
Trákia
Válság (gazdaság)
Váza
Vetésforgó
Viaszos vászon
Vittorio Alfieri (drámaíró)
Zárnélküli pörgekarúak
Zárosperemű pörgekarúak
Zátony
Zuávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.