Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

HDTV

A HDTV (High-Definition Television) egy televíziós sugárzási norma, amely az analóg PAL, SECAM, NTSC szabványoknál jelentősen nagyobb felbontású képet tesz lehetővé. A HDTV adásokat digitálisan kódolt formában továbbítják.

A névben szereplő High-Definition elsősorban a felbontási specifikációkból adódó előnyösebb megjelenítési lehetőségekre céloz, mintsem a vételi helyen tapasztalható mindenkori képminőségre, vagy annak élességére, amely nagyban függ a felvétel körülményeitől, illetve a felhasználó által használt vevőkészülék minőségétől és technikai paramétereitől.

Története

Bár folytak technikai és szabványosítási kísérletek az analóg rendszereken keresztül továbbított nagyfelbontású adásokkal, de az áttörést a digitális technológia fejlődése hozta meg. Fontos technológiai előrelépés volt a megfelelő képtömörítési eljárások kidolgozása.

Bár a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) már az 1980-as évek során próbált egy világszerte egységes HDTV szabványt létrehozni, de ez végül csak a képarány, és a felbontás tekintetében valósult meg. Eredetileg az amerikai piaci szereplők szerették volna elérni, hogy egy analóg HD adás világszerte egységes szabványa a japánok által fejlesztett és tesztelt 1035i/30 felbontású legyen, de a világ nagyobbik részén használt 50 Hz alapú rendszer használói ezt nem tartották igazságos feltételnek. Az 1990-es évek elején végül az ITU lefektette az alapvető paramétereket (az ajánlás később többször is módosult).[1] A képfrissítési frekvencia tekintetében (50 Hz és 60 Hz) továbbra is kettéosztott maradt a világ.

A Filmművészeti és televíziós mérnökök társasága (SMPTE) 296M-2001 jelű szabványa[2] határozta meg az 1280x720 felbontású képformátumot, ami szintén alapvető követelmény lett a HD televíziózásban.

Az első digitális műsorszóró szabványokat a Digital Video Broadcasting (DVB) szervezet fogalmazta meg. Ezzel egyidőben az Egyesült Államokban a Grand Alliance nevű konzorcium kezdte meg az ATSC szabvány kidolgozását. Mindkét szabvány az MPEG2 tömörítési eljárást tekintette alapnak, és specifikálta mind a hagyományos felbontású SD, mind a nagyfelbontású HD adások paramétereit.

A HD vevőkészülékek és az elérhető adások is a vártnál lassabban terjedtek Japánban és az amerikai piacon, ezért Európában csak sokkal később jelentek meg HD tartalmak.

Alapvető felbontások

Kèp szerkesztés
Különböző felbontások összehasonlítása

A HDTV szabványok mindegyike a 16:9-es képarányt alkalmazza. Ennek megfelelően a szabványok az alábbi alapvető képfelbontásokat határozzák meg a digitális HD televíziózás területén:

  • 720p: 1280×720 pixel progresszív
  • 1080i: 1920×1080 pixel váltott-soros (interlaced)
  • 1080p: 1920×1080 pixel progresszív

Minden HDTV eszköz képes a kapott jelet átalakítani olyan felbontásúvá, amit magán a képernyőn meg tud jeleníteni.

Európai szabályozás

2004-ben az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) kiadta a HDTV európai bevezetéséről szóló ajánlását.[3] Az ajánlás felvázolta a HD minőségű műsorszórás bevezetésének és fejlődésének lépéseit. Három fő generációt határozott meg. Az első generáció a DVB-T, DVB-S és DVB-C műsorszórási szabványokat tekintette alapul, és az MPEG2 tömörítési eljárás alkalmazásával. A javasolt felbontás a 720p/50. Az első generációs HD műsorszórás indulásához ebben az időszakban már minden technológia adott volt.

Az ajánlás kettő- ötéves távlatban látta bevezetésre alkalmasnak a második generációs HD műsorszórást, mivel az MPEG4 H.264/AVC tömörítést támogató vevőkészülékek elterjedését ekkorra látták megfelelő mértékűnek. A második generáció továbbra is a 720p/50 felbontást javasolta alkalmazni. Az MPEG4 H.264/AVC tömörítés már lehetővé teszi, hogy egy multiplexben már több HD csatornát lehessen sugározni. Műholdas műsortovábbítás esetén ráadásul a DVB-S2 szabvány használatát írja elő. Magyarországon mind a kábeles, mind a műholdas, mind a földi sugárzású digitális műsorszórás esetében második generációs műsorszórási technológiával kezdődtek meg a HD csatornák továbbításai.

A harmadik generáció bevezetése már jelentős változást jelent majd, mivel ez már 1080p/50 felbontást ír elő, ehhez viszont újabb videotömörítési eljárás is szükséges, nem beszélve az új vevőkészülékekről. Az ajánlás öt-tizenöt éven belül látja reálisnak a bevezetést, persze mindezt a piaci igények függvényében.

Ezzel együtt az EBU technikai bizottsága kiadott egy állásfoglalást, amely szerint az Európai műsorszórók számára a 720p/50 szabványt javasolja használni. A bizottság több felmérés és teszt eredményeit figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy az átlagos néző számára az 1280x720 képpontból álló, progresszív letapogatású kép ugyanolyan vagy jobb minőség érzetet jelentett, az 1920x1080 felbontású, de váltott-soros (interlaced) képhez képest. A váltott-soros képet a vevőkészülékeknek össze kell fésülnie (deinterlace), ami igen számításigényes feladat, és gyártótól függ, hogy ez a folyamat végül milyen képminőséget eredményez a kijelzőn. Progresszív képtovábbításnál a vevő oldalon ilyen feladatra nincs szükség, az esetleges összefésülést a műsorkészítőnél, vagy a műsorszóró központjában lehet végrehajtani központilag, professzionális eszközökkel, ami vevőoldalon kiváló minőséget jelent. Ezenkívül a progresszív videojel tömörítése hatékonyabban végezhető el, így jobban kihasználható az adott multiplex kapacitása.[4]

Az EBU javaslata ellenére Magyarországon az 1080i/25 felbontás használata a kizárólagos, de egész Európában is inkább ez jellemzőbb. 720p/50 felbontással leginkább a német közszolgálati adókat továbbítják. 1080i/25 esetén - sávszélesség kímélés céljából - a szolgáltatók leginkább az 1440x1080-as felbontást használják, ami alapján az 1080 aktív sorban, soronként 1920 minta helyett csak 1440-et tárolnak.

2010 januárjában az EBU négy alapvető televíziós HD rendszert határozott meg a műsorkészítők számára. Ezek az alábbiak:[5]

  • System 1 (S1): 1280 vízszintes minta soronként, 720 aktív sor, progresszív letapogatás, 50 kép másodpercenként, 16:9 képarány. Rövidítés: 720p/50.
  • System 2 (S2): 1920 vízszintes minta soronként, 1080 aktív sor, váltott-soros letapogatás, 25 kép másodpercenként (50 félkép másodpercenként), 16:9 képarány. Rövidítés: 1080i/25.
  • System 3 (S3): 1920 vízszintes minta soronként, 1080 aktív sor, progresszív letapogatás, 25 kép másodpercenként, 16:9 képarány. Rövidítés: 1080p/25.
  • System 4 (S4): 1920 vízszintes minta soronként, 1080 aktív sor, progresszív letapogatás, 50 kép másodpercenként, 16:9 képarány. Rövidítés: 1080p/50.

A műsorszórók jelenleg a fenti négy rendszerből kettőt, az S1 és az S2 rendszereket alkalmazzák. A két rendszer összehasonlításával kapcsolatban az EBU kiadott egy technikai jelentést, amelyben ismét a 720p/50 szabványt használatát javasolta a műsorszórók számára.[6]

Logók

Az európai kereskedelmi testület, az EICTA (jelenleg DigitalEurope Association) bevezetett négy logót, amelyet azokhoz a megjelenítőkhöz használhatnak, amelyek tökéletesen együttműködnek a HDTV-s beltéri egységekkel, a HDTV adásokat meg tudják jeleníteni, és teljesítik a minimális műszaki követelményeket, amelyeket a testület meghatározott.[7]

  • A "HD Ready" felirat olyan digitális megjelenítőket - többek között televíziókat, monitorokat és projektorokat - jelöl, amelyek képesek fogadni, feldolgozni és megjeleníteni a 720p és az 1080i típusú HD jeleket.
  • A "HD TV" felirat olyan digitális vevőket - többek között televíziókat, illetve beltéri vevőegységeket - jelöl, amelyek képesek fogadni és feldolgozni a kábeltelevíziós, földi sugárzású vagy műholdas 720p és az 1080i típusú HD jeleket.
  • A "HD Ready 1080p" felirat olyan digitális megjelenítőket - többek között televíziókat, monitorokat és projektorokat - jelöl, amelyek képesek fogadni, feldolgozni és megjeleníteni a 720p és az 1080i típusú HD jelek mellett az 1080p típusú jeleket is.
  • A "HD TV 1080p" felirat olyan digitális vevőket - többek között televíziókat, illetve beltéri vevőegységeket - jelöl, amelyek képesek fogadni és feldolgozni a kábeltelevíziós, földi sugárzású vagy műholdas 720p és az 1080i típusú HD jeleke mellett az 1080p típusú jeleket is.

A "Full HD" felirat feltüntetését nem szabvány határozza meg, mögötte semmilyen technikai követelmény nincs, megjelenítésére piaci önszabályozás vonatkozik.

A HDTV Magyarországon

Magyarországon az első HD minőségű TV-csatornák 2008 márciusának végén indultak.[8] Jelenleg a legtöbb vezetékes és vezeték nélküli technológiát alkalmazó műsorterjesztő kínálatában szerepel HD minőségű televízió csatorna, amennyiben a terjesztés módja digitális. Az összes HD-csatorna esetén azonos az SD és HD felbontású változat műsora, korábban ez néhány csatorna esetén nem így volt. Egyes szolgáltatóknál (például PR-Telecom, Vidanet, Vodafone) némely csatornák kizárólag HD-ben kerülnek elosztásra.

Magyar nyelvű HD csatornák

Jelenleg

Tervezett

Megszűnt

Dőlt betűvel az átnevezett csatornák szerepelnek.

A földfelszíni sugárzású digitális MinDig TV kínálatában csak az állami közszolgálati csatornák érhetők el HD minőségben. A kereskedelmi csatornák műsorai HD minőségben csak kábelen illetve műholdon keresztül foghatók. Ennek oka, hogy a HD minőségű adás nagyobb sávszélességet igényel, és a földfelszíni sugárzásban korlátozott az az össz-sávszélesség, amin az egyszerre sugárzott műsorok osztoznak, ezért a minőség javulása csak a kínálat rovására képzelhető el. Ez azt jelenti, hogy ha a kereskedelmi csatornák is HD-ben lennének elérhető, lényegesen kevesebb TV-csatornát lehetne fogni. Kábeles digitális műsorterjesztés (például kábeltelevízió, IPTV) esetén nincsenek ilyen akadályok.

HD hang

A HD képhez jobb minőségű hang is tartozhat. A két vezető hangformátum fejlesztő, a Dolby és a DTS is kifejlesztett olyan új hangformátumokat, amelyek jól illenek a igényesebb képminőséghez. Ezek a Dolby TruHD és a DTS-HD. Mindkettő jellemzője, hogy a hang tömörítetlen (96 kHz/24 bit), így 100%-ig azt a hangot kapjuk a filmekhez, amit a stúdióban a hangmérnök kikevert. Maximum 8 csatorna lehetséges (7.1), bár a kapacitás még több csatornára is elegendő lenne, a következő generációs lemezformátumok (Blu-ray és HD DVD) szabványa legfeljebb 8 csatornát engedélyez. További érdekesség, hogy a nagyobb sávszélesség miatt a hagyományos digitális hangkimeneteken (optikai és koaxiális) ez a két hangformátum nem vihető át, csak HDMI 1.3 kapcsolaton keresztül. Így két megoldás lehetséges. A Blu-ray vagy HD DVD lejátszó átalakítja a hangot a lemez lejátszása közben, és a már dekódolt hanganyagot küldi át az erősítőnek optikai vagy koaxiális kapcsolaton keresztül. Amennyiben viszont erősítőnk vagy Tv készülékünk képes Dolby TruHD vagy DTS-HD dekódolásra, a HDMI bemenetén keresztül átvihető a hanganyag-feldolgozásra. Az említett hangformátumok használatának harmadik módja, amikor a maga a Blu-Ray lejátszó dekódolja a digitális adatfolyamot a saját D/A (digitális-analóg) konvertere segítségével, majd az így kapott, immár analóg jeleket továbbítja az erősítő felé. Ilyenkor csatornánként egy-egy RCA-RCA kábelt szükséges a lejátszóból az erősítő megfelelő bemenetéhez (5.1 v. 7.1 external input) csatlakoztatni (emiatt ugye értelemszerűen gyengébb a minőség).

Lásd még

Jegyzetek

  1. Recommendation ITU-R BT.709-5 (angol nyelven). ITU, 2002. április 1. . (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  2. SMPTE 296M-2001 (angol nyelven). SMPTE. . (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  3. An EBU "route map" to high definition (angol nyelven). EBU, 2004. október 1. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  4. EBU Technical Recommendation R112 - 2004 (angol nyelven), 2004. október 1.
  5. Tech 3299 - HD Image Formats for TV Production (angol nyelven). EBU, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  6. EBU Technical Report 005 Information Paper on HDTV Formats (angol=accessdate=2014-07-24 nyelven). EBU, 2010. február 1.
  7. DIGITALEUROPE High definition logos (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  8. https://index.hu/kultur/media/hdtv2741/
  9. Korábban a Viasat két csatornájának HD-változata egy csatornán osztozott, a nap 24 óráját fele-fele arányban kitöltve: 6-18 óráig a Viasat Nature, míg 18-6 óráig a Viasat History műsora ment. Ez az osztott műsoridejű változat 2019-ben megszűnt.

További információk

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/HDTV
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o HDTV

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Televíziós sorozatok ország szerint

Állami Duma
Április 13.
Április 17.
Április 18.
Április 27.
Április 29.
Április 3.
Április 30.
Április 6.
Április 8.
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Újvidék
Őssejt
10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál
12 év rabszolgaság
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
20. század
2000-es évek
2009
2010
2010-es évek
2011
2012
2013
2014
2014-es dél-koreai kompkatasztrófa
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
2014-es Eurovíziós Dalfesztivál
2014-es Fiatal Zenészek Eurovíziója
2014-es magyarországi országgyűlési választás
2014-es szerbiai parlamenti választások
2014-es szlovákiai elnökválasztás
2014. évi téli olimpiai játékok
2014 (szám)
2015
2016
2017
2018
2019
2020-as évek
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
3. évezred
86. Oscar-gála
Ab urbe condita
Afrikai Unió
Akció (műfaj)
Albert Gábor (színművész)
Alfonso Cuarón
Alkotmány
Ammán
Andrej Kiska
Antarktisz
Arszenyij Petrovics Jacenyuk
Atomenergia
Augusztus 29.
Ausztrália (kontinens)
Ausztria
Ausztria az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A Dal (2014)
Bácskai János (színművész)
Bahái naptár
Balassi Bálint-emlékkard
Baráth István
Berber naptár
Betánia
Biszku Béla
Bizánci naptár
Bohuslav Sobotka
Bojkott
Brüsszel
Budapest XIII. kerülete
Buddhista naptár
Burmai naptár
Cate Blanchett
Catherine Ashton
CGI (film)
Chrysler Corporation
CIB Bank
Conchita Wurst
Costa Rica
Cseh Szociáldemokrata Párt
Czető Roland
Dánia
Dalia Grybauskaitė
Dalia Grybauskaite
Demokratikus Koalíció
Devich Gergely
Disney Channel
Dolby Theatre
Donecki terület
Donyecki Népköztársaság
Dzsucse-naptár
Együtt 2014
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Egyiptom
Előd Álmos
Etióp naptár
Euró
Európai Unió
Fájl:Békemenet a Köröndön 2014.03.29 - Egy az ország - 2014. április 6 (1).JPG
Fájl:Budapest M4 Metro.svg
Fájl:Canonization of Ioannes XXIII and Ioannes Paulus II (10).jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:ESC2014 - Austria 17 (crop).jpg
Fájl:Flag of Portugal.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gróf Tisza István szobrának újraavatása - 2014.06.09 (5).JPG
Fájl:LV 1 cents.png
Fájl:Opening of XXII Winter Olympic Games (2338-13).jpg
Fájl:Területi autonómiát Székelyföldnek ! - Budapest, 2014.03.10 (25).JPG
Fájl:VarkertBazarFotoThalerTamas2.JPG
Fülöp spanyol infáns
Fővárosi Nagycirkusz
Fantasy
Február 14.
Február 18.
Február 2.
Február 21.
Február 22.
Február 23.
Február 26.
Február 27.
Federal Reserve System
Ferenc pápa
Fiat
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filmrendező
Forgatókönyvíró
Franciaország hadereje
Freund Tamás
Görögország
Gergely-naptár
Guide Michelin
Gyorge Ivanov
Hámori Eszter
Harmadik Orbán-kormány
Harmadik Ponta-kormány
Harsányi Gábor (színművész)
Hashim Thaçi
HDTV
Hindu naptár
Hollandia az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Hollywood (Los Angeles)
Holocén naptár
I. János Károly spanyol király
II. Abdullah jordán király
II. János Pál pápa
Indiai-óceán
Indiai nemzeti naptár
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
Isteni irgalmasság
Június 2.
Június 6.
Június 7.
Június 8.
Janet Yellen
Január 1.
Január 12.
Január 13.
Január 14.
Január 17.
Január 21.
Január 22.
Január 28.
Január 3.
Január 30.
Január 6.
Japán naptár
Jobbik Magyarországért Mozgalom
John Kerry
Julija Volodimirivna Timosenko
Kállay-Saunders András
Kántor Kitty
Kína
Kínai naptár
Köln
Közép-afrikai Köztársaság
Központi bank
Kaja-kalandok
Kaland
Karácsonyi Zoltán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kijev
Klímaváltozás
Komédia
Kommunista
Koppenhága
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Kossuth Lajos tér (Budapest)
Kovács Nóra
Krím
Krími Köztársaság
Kronológia#Az európai időszámítás (aera vulgaris) kezdőpontja
Láng Balázs (színművész)
Lehet Más a Politika
Lettország
Lippai László
Litvánia
Los Angeles
Május 10.
Május 11.
Május 13.
Május 20.
Május 22.
Május 24.
Május 25.
Május 26.

Olekszandr Valentinovics Turcsinov
Operációs rendszer
Orbán Viktor
Oroszország
Pálfai Péter
Párbeszéd Magyarországért
Papucsek Vilmos
Permafroszt
Petridisz Hrisztosz
Petro Olekszijovics Porosenko
PORT.hu
Portugália
Portugál nyelv
Producer
Q1103283
Római számok
Renácz Zoltán
Richter József (artista, 1992)
Robert Fico
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Running
Sablon:Televíziós műsor infobox
Sanna Nielsen
Seszták Szabolcs
Spanyolország
Svédország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Szórádi Erika
Szada
Szalay Csongor
Szent Péter-bazilika
Szeptember 26.
Szerbia
Szerda
Szergej Viktorovics Lavrov
Szevasztopol
Szimferopol
Szlovénia
Szokolay Ottó
Szokol Péter
Thaiföld
Thai szoláris naptár
The Common Linnets
Thomas Bach
Tripoli (Libanon)
TV.com
Ukrajna
Utolsó vacsora terme
Várkert Bazár
Vadász Bea
Vajdaság Autonóm Tartomány
Varga Tamás (színművész, 1946)
Vasárnap
Vereckei-hágó
Versényi László (színművész)
Victor Ponta
Vikram korszak
Viktor Fedorovics Janukovics
Vitalij Volodimirovics Klicsko
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Windows XP
XXIII. János pápa
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása
Zöld Csaba
Ziyu He
Zsidó naptár




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.