A Hétszemélyes Tábla^[1] egy felsőbíróság neve volt a királyi Magyarországon. Elnevezése arra utal, hogy eredetileg hét tagból állt.

Leírása

Az 1723. évi szervezés szerint az ország legfőbb ítélőszéke a Főméltóságú Királyi Curia^[2] két részből állt: a) a hétszemélyes táblából és b) a királyi ítélőtáblából;^[3] ezekhez járult 1840-ben mint a királyi kúriának külön önálló osztálya a váltófeltörvényszék.^[4] A hétszemélyes táblának és egyúttal az összes királyi kúriának az elnöke a nádor volt, akinek akadályoztatása esetében az országbíró vagy a zászlós urak valamelyike elnökölt. Eredetileg hét tagból állt; innen az elnevezése. Hunyadi Mátyás király korában – valószínűleg – a nádor, a prímás (mint főkancellár) vagy helyettese, az országbíró, a főtárnokmester, a királyi főudvarmester, a bán és az erdélyi vajda. Később három egyházi és három világi főúr. A tagok számát az 1723. évi XXIV. törvénycikk tizenötre, majd az ügyek számának növekedésével az 1741. évi XXIV. törvénycikk huszonegyre emelte. Köztük volt a prímás és 3 főpap, a főtárnokmester és 5 főúr. Később, az ügyforgalom emelkedésével, a tagok száma is emelkedett. A hétszemélyes tábla kizárólag fellebbviteli bíróság volt. A pereket a királyi táblának előadó bírái adták elő, szavazati joguk azonban nem volt. Az ítélethozatalhoz 11 tag jelenléte volt szükséges.

Tagjairól szóló szócikkek

• Amade Antal (író)
• Barics Adalbert
• Kopácsy József
• Lotaringiai-Habsburg Károly
• Majthényi Károly
• Mitterpacher Dániel Antal
• Németh György
• Pálffy Fidél
• Péchy Imre (alnádor)
• Sárközy Kázmér
• Simonyi János
• Suhayda János
• Széchényi Ferenc
• Szekrényessy Endre
• Teleki László (politikus, 1764–1821)
• Vécsey Miklós (főispán, 1749–1829)

Jegyzőiről szóló szócikkek

• Vajkay Károly

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X