A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A szabadok hét mestersége (latinul: septem artes liberales) a középkori egyetemek bevezető képzésének, a bölcsészeti fakultásnak (facultas artium) a tananyaga.
Tartalma
Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók”. Az ars szót szokás ’művészet’-nek és ’tudomány’-nak is fordítani, de a ’mesterség’ áll legközelebb az eredeti jelentéshez.
A hét szabad mesterséget két további csoportra osztották:
- Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”)
- Grammatica – nyelvtan
- Retorica – retorika, a gondolatok szabatos, szóbeli kifejezése
- Dialectica – dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya
- Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”)
- Astronomia – csillagászat
- Aritmetica – számtan
- Geometria – mértan
- Musica – zene
Eredete
Maga a rendszerezés Martianus Capella Kr. u. V. századi afrikai származású szerző De nuptiis Philologiae cum Mercurii et de septem artibus liberalibus libri IX (Kilenc könyv Mercurius és Philologia házasságáról és a hét szabad művészetről) című művéből származik. A tudományok rendszerét Martianus Mercurius és Philologia házasságának kerettörténetébe ágyazta. Az első két könyv allegorikus formában előadja, hogy Philologia nászajándékba kapja Mercurius hét szolgálóleányát. A fennmaradó hét kötetben mindegyik tudomány előadja, hogy mivel foglalkozik.
A hét szabad művészet első nagyszabású leírása Flavius Magnus Aurelius Cassiodorustól (485k.-580k.) maradt ránk.[1] Cassiodorus élete nagy részét annak szentelte, hogy római államférfiként előmozdítsa az oktatás ügyét a kereszténységben. 544-ben befejezett művében[2] Cassiodorus scientiaként jelöli a művészeteket, a trivium a sermonicales, a quadrivium pedig a reales tudományaiból állnak. Ennek a felosztásnak a kései és többszörösen módosított felosztása a humaniórák és a reáliák tudománya, mely a humanista-reneszánsz egyetemi oktatásban fog megjelenni.
A trivium–quadrivium felosztás csak a VII. századtól jelenik meg. A tudományok e hetes felosztása a Karolingok alatt terjedt el, jórészt Alcuin hatására. A IX. századi Ioanes Scotus kezdi el a Capella művét magyarázó kommentárok sorozatát. A XII–XIII. századra a hét szabad művészet rendszere már kevésnek bizonyul. A nyugat-európai gazdaság és társadalomfejlődés már megköveteli a fizika, a mechanika és az ökonómia fejlesztését is. E tudományok azonban hosszú ideig kimaradnak az egyetemi oktatás keretei közül.
Ábrázolás
A hét szabad művészet a középkor ikonográfiájában is jelentős szerepet játszott: számos miniatúra maradt az utókorra, melyeken tanulmányozható az ikonográfiai megszemélyesítés ábrázolástörténete.
Jegyzetek
- ↑ ELTE MMI Szabadbölcsészet 2006 : Antik és reneszánsz esztétika történet - A hét szabad művészet
- ↑ Institutiones divinarum et saecularium lectionum (v. litterarum) (Az egyházi és világi tudományok rendszere) című műve, amelynek második könyvében, De artibus ac disciplinis liberalium litterarum, a hét szabad művészet tudományait tárgyalta,
Irodalom
- Glei, Reinhold F. (Hrsg.): Die Sieben Freien Künste in Antike und Gegenwart. Trier 2006 (Bochumer Alterumswissenschaftliches Colloquium; 72)
- Jjsewijn, Josef u.a. (Hrsg.): The Universities in the Late Middle Ages. Louvain: Leuven Univ. Press, 1978 (Mediaevalia Lovaniensia, Series I, Studia, VI. Publications de l'Institut d'Études Médiévales de l'Université Catholique de Louvain, 2e série, 2)
- Lindgren, Uta: Die sieben freien Künste in den frühmittelalterlichen Abteien Sankt Gallen und Reichenau. Konstanz, 1976 (Konstanzer Arbeitskreis für mittelalterliche Geschichte; 207). – Neuausg. Augsburg: Rauner, 2004
- Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Osiris zsebkönyvtár. Budapest, 2000. ISBN 9633797365
- Schüssler, Stephanie: Das Grabmal Sixtus IV. in Rom: zur Ikonographie der artes liberales. Mainz u.a.: Chorus, 1998
- Schwinges, Rainer Christoph (Hrsg.): Artisten und Philosophen: Wissenschafts- und Wirkungsgeschichte einer Fakultät vom 13. bis zum 19. Jahrhundert. Basel: Schwabe, 1999 (Veröffentlichungen der Gesellschaft für Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte; 1)
- Stolz, Michael: Artes-liberales-Zyklen: Formationen des Wissens im Mittelalter. Tübingen: Francke, 2004 (Bibliotheca Germanica; 47)
- Von Albrecht, Michael: A római irodalom története II. Ford.: Tar Ibolya. Balassi Kiadó. Bp, 2004. ISBN 963-506-574-4 és ISBN 963-506-524-8
- Weisheipl, James A.: The Curriculum of the Faculty of Arts at Oxford in the Early Fourteenth Century. In: Medieval Studies 26 (1964), p. 143–85
További információk
- A hét szabad művészet (Septem artes liberales) Archiválva 2007. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.