A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A gyermekgondozási díj (gyed[1]) Magyarországon 1985-ben bevezetett, majd a Bokros-csomag részeként 1996-ban megszűnt, de 2000 óta ismét folyósított,[2] az egészségbiztosítás ellátásainak keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely a szülő jövedelemkiesését hivatott pótolni.[3]
A gyermekgondozási díj havi összege a szülő korábbi jövedelmének 70%-a, de legfeljebb a gyermek születése napján hatályos minimálbér kétszeresének 70%-a (azaz a gyermek születésekori minimálbér 140%-a). Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj felső határa a 2023-ban született gyermekek esetében havi bruttó 324 800 forint. A magyarországi GYED európai viszonylatban kirívóan alacsonynak számít, az európai országok többségében ugyanis a szülő a korábbi jövedelmének 100%-át megkapja a szülési szabadság idején,[4] és a juttatásnak más európai országban jellemzően nincs felső határa.[5] A GYED magyarországi rendszerét komoly kritikák érik amiatt is, hogy a 3 éves szülési szabadságnak csak az első két évében folyósítják a GYED-et, a harmadik évben viszont csak a jóval alacsonyabb, havi nettó 25 650 forintos gyes jár a szülőknek.[6]
Jogosultság
Gyermekgondozási díjra jogosult:
- a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át (akár megszakításokkal is) biztosított volt,
- a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg[7]
feltéve, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni:
- a vér szerinti és örökbefogadó szülőt,
- a szülővel együtt élő házastársat,
- azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- valamint a gyámot.
Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak[8] tekinthető szülő a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig részesülhet gyermekgondozási díjban.
Nem jár a gyed
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj:
- ha a gyermek egyéves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás[9] ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja,
- ha munkavégzés nélkül is megkapja teljes keresetét,[10]
- ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül[11]
- ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletbe) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,
- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
- nevelőszülőnek, helyettes szülőnek
Igénylése
A gyed iránti igényt írásban[12]
- foglalkoztatott esetén a foglalkoztatónál,[13]
- egyéni vállalkozó esetén a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.
A nyomtatvánnyal együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, vagy be kell mutatni:
- gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát[14]
- örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
- gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat,
- magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magán-nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot,
- az oktatási intézmény igazolása a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejéről.
Összege
A gyed alapja a naptári napi átlagkereset, melynek megállapítása kétféle módon történhet:
- A szülőnek van 180 napi jövedelme
- Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg.
- A szülőnek nincs 180 napi jövedelme
- Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét tekintik a díj alapjának.[15]
A gyermekgondozási díj havi összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, de legfeljebb a gyermek születése napján hatályos minimálbér kétszeresének 70%-a (azaz a gyermek születésekori minimálbér 140%-a). Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj felső határa a 2023-ban született gyermekek esetében havi bruttó 324 800 forint.
A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.
Folyósítás
A gyermekgondozási díj iránti igényt
- a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
- egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja.
A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
A gyermekgondozási díjat havonta utólag folyósítják, kifizetőhely esetén a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztárak pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára átutalással.
Méltányosság
A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyedre való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult.
A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.
Választás különböző pénzbeli ellátások között
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
- terhességi-gyermekágyi segélyre,
- táppénzre vagy baleseti táppénzre,
- gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
- gyermekgondozási díjra
is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.[16]
Amennyiben a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg mindketten jogosultak lennének az egészségbiztosítási ellátásokra, akkor is – a szülők választása szerint – csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani az ellátást.
GYED Extra
2014. január 1-jén lépett életbe a „GYED EXTRA” néven ismertté vált törvény.[17] A törvényben szabályozott lényeges változások:
- Ha a gyed, vagy a gyes folyósítása közben újabb gyermek születik, akkor a korábbi gyermek után járó ellátás folyósítása nem szűnik meg, hanem a jogosultság teljes ideje alatt mindkét gyermek után továbbfolyósítják a mindkét gyermek után járó összeget.
- Aki a gyermek kétéves koráig jogosult gyedre, ikerszülés esetén a gyermek hároméves koráig lesz jogosult erre az ellátásra.
- A kisgyermeket nevelő szülő a gyermek 1 éves kora után a gyed folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet dolgozni.
- Annak, aki magyar nyelvű felsőoktatási intézmény nappali tagozatán a szülést megelőző két éven belül 2 aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és a hallgatói jogviszony fennállása alatt, illetve annak szüneteltetését vagy megszűnését követően 1 éven belül szül, szintén jár a GYED. (Diplomás GYED)
Kapcsolódó tudnivalók
- A gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
- 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot azután megfizették.
- Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira a gyermekgondozási díjban részesültek akkor is jogosultak, ha nem biztosítottak.
- Nem köteles költségtérítést fizetni az a 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgató, aki az adott oktatási időszak első napján gyermekgondozási díjban részesült.
Források
- Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyermekvállalás támogatása – Gyermekgondozási díj
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel
Bővebben
- Magyarország.hu – Gyermekgondozási díj
- Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermekgondozási díj
- Szent Margit Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának honlapja – Gyermekvállaláshoz kapcsolódó szociális ellátások
- Vital Magazin Online – Gyermekgondozási díj
- Velvet – Poronty – Gyermekszületéssel kapcsolatos anyagi juttatások
Kiegészítések
- ↑ Írásmódjához lásd: AkH.12 285. b)
- ↑ 30 éve vezették be Magyarországon a gyermekgondozási díjat, a gyedet. MTVA (2015. március 1.) (Hozzáférés: 2018. november 25.) arch
- ↑ „Az Országgyűlés 1999. november 9-i ülésnapján fogadta el a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt, mely 2000. január 1-jétől hatályos. A GYED ismételt bevezetésének célja a népesedési mutatók kedvezőbb irányú befolyásolása. A gyermeket nevelő családok támogatásának e formája a születésszám növelését azoknál a családoknál kívánja ösztönözni, ahol a gyermekvállalás miatt jelentősebb jövedelem-kieséssel kell számolni.” (Szociális és Munkaügyi Minisztérium Archiválva 2007. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Gyermekgondozási díj)
- ↑ Gyermekvállalás a tagállamokban – Európa Pont blog, 2015. április 6.
- ↑ Nem lesz felső határa a gyednek Romániában – adozona.hu, 2016. március 30.
- ↑ – penzcentrum.hu, 2022. július 13.
- ↑ Feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.
- ↑ Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között a munkanélküli járadékban részesülők is.
- ↑ Kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást.
- ↑ Aki a gyermek gondozása ellenére a keresetét részben megkapja, annak csak az elmaradt keresete után jár a gyed.
- ↑ Rendszeres pénzellátás: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, nyugdíjszerű ellátás, baleseti táppénz, hadi-és nemzeti gondozottak pénzellátása, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, ápolási díj, stb.
- ↑ „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon 2 példányban
- ↑ Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.
- ↑ Az anyakönyvi kivonat hátoldalára az egészségbiztosítási pénztár feljegyzi, hogy „gyedet igényelt” és a feljegyzést dátummal aláírással és bélyegző lenyomattal látja el, majd ezt követően visszaadja, vagy ajánlott, tértivevényes levélben visszajuttatja a biztosítottnak.
- ↑ Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el ezt az összeget, akkor a GYED alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni. A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
- ↑ Kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
- ↑ OEP tájékoztató a Gyed extráról
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.