Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Gyűrűs kocka
Gyűrűs kocka
A harmadrendű gyűrűs kocka megegyezik a csonkított kocka élgráfjával
A harmadrendű gyűrűs kocka megegyezik a csonkított kocka élgráfjával

Csúcsok száma n2n
Élek száma 2n-13n
Átmérő
Jelölés CCCn

Gyűrűs kocka névvel illetik a gráfelméletben azokat az irányítatlan gráfokat, amik úgy keletkeznek, hogy hiperkockagráf csúcsait cserélik le körgráfokra. Először Preparata és Vuillemin vezették be a fogalmat hálózati topológiaként a párhuzamos algoritmusok vizsgálatakor.[1][2]

Definíció

Az n-ed rendű gyűrűs kocka egy n2n csúcsú G=(V,E) gráf, melynek csúcshalmaza

és minden ( v , k ) csúcsnak három szomszédja van:

  1. ( v , k + 1 ) (mod n)
  2. ( v , k - 1 ) (mod n)
  3. ( v + ek , k )

ahol e1, e2, …, en a kanonikus bázis a vektortérben.

Az n-ed rendű gyűrűs kockára a CCCn jelölést szokták használni, ami az angol cube-connected cycles elnevezés rövidítése.

Tulajdonságok

A definíció következménye, hogy a gyűrűs kockák 3-regulárisak, sőt csúcstranzitívak is.

Friš és Havel bizonyították, hogy az n-ed rendű gyűrűs kocka átmérője minden n≥4 esetben .[3]

A keresztezési szám (1+o(1))4n/20.[4]

Bizonyították azt is, hogy a gyűrűs kocka Cayley-gráfként is generálható.[5] [6]

Alkalmazások

A gyűrűs kockákat Preparata és Vuillemin alkalmazta hálózati topológiaként egy párhuzamos számítógép processzorainak összekapcsolására. Ebben az alkalmazásban a gyűrűs kockák rendelkeznek a hiperkockák előnyös tulajdonságaival, továbbá fokszámuk n-től független konstans, minden processzornak csak három másikhoz kell kapcsolódnia. Megmutatták, hogy ez a topológia optimális area × time² bonyolultsággal rendelkezik sok párhuzamos programozási feladat esetében.[1]

Jegyzetek

  1. a b Preparata, Franco P. & Vuillemin, Jean (1981), "The cube-connected cycles: a versatile network for parallel computation", Communications of the ACM 24 (5): 300–309, DOI 10.1145/358645.358660
  2. Angol-magyar informatikai szótár. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
  3. Friš, Ivan; Havel, Ivan & Liebl, Petr (1997), "The diameter of the cube-connected cycles", Information Processing Letters 61 (3): 157–160, DOI 10.1016/S0020-0190(97)00013-6
  4. Sýkora, Ondrej & Vrťo, Imrich (1993), "On crossing numbers of hypercubes and cube connected cycles", BIT Numerical Mathematics 33 (2): 232–237, DOI 10.1007/BF01989746
  5. Akers, Sheldon B. & Krishnamurthy, Balakrishnan (1989), "A group-theoretic model for symmetric interconnection networks", IEEE Transactions on Computers 38 (4): 555–566, DOI 10.1109/12.21148
  6. Annexstein, Fred; Baumslag, Marc & Rosenberg, Arnold L. (1990), "Group action graphs and parallel architectures", SIAM Journal on Computing 19 (3): 544–569, DOI 10.1137/0219037
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyűrűs_kocka
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Gyűrűs kocka





A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.