A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Groznij | |||
Városkép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Polgármester | Hasz-Magomed Sahmomedovics Kadirov | ||
Irányítószám | 364000–364099 | ||
Körzethívószám | 8712 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 291 687 fő (2017)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 18′ 45″, k. h. 45° 41′ 55″Koordináták: é. sz. 43° 18′ 45″, k. h. 45° 41′ 55″ | |||
Groznij weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Groznij témájú médiaállományokat. |
Groznij (orosz: Грозный; csecsen: Соьлжа-ГӀала) város az Oroszországi Föderáció délnyugati részén, a kaukázusi régióban; Csecsenföld fővárosa.
Nevének eredete
Orosz neve magyarul félelmetest, rettenetest jelent. Eredetileg egy erőd neve (Groznaja kreposzty) volt ez, amit az orosz gyarmatosítók építettek 1818-ban; az erőd neve szállt át 1870-ben a városra, az orosz nyelvben nőnemű erőd szó miatti végződés módosult a város szó nyelvtani neme miatt Groznijra.[2]
Történelem
A város fejlődése különösen a környékbeli olajkincs 1893. évi felfedezése után indult meg.
Az 1994–1995-ös grozniji csata során nagy része elpusztult, amikor az orosz csapatok behatoltak, hogy a kinyilvánított csecsen függetlenségnek véget vessenek.
Demográfia
Lakosok száma | 291 687 | 297 137 | 324 602 |
2017 | 2018 | 2021 |
Etnikai megoszlás
Év | népesség | csecsen | orosz | ukrán | ingus | örmény | zsidó | tatár |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1897 | 15.564 | 3,2% | 66,5% | 6,2% | 2,3% | 10,8% | ||
1926 | 172.448 | 2,0% | 70,2% | 8,0% | 6,0% | 2,9% | 3,3% | |
1939 | 172.448 | 14,0% | 71,0% | 2,3% | 4,6% | |||
1959 | 242.068 | 6,7% | 78,1% | 3,1% | 1,0% | 4,6% | ||
1970 | 341.259 | 17,4% | 67,1% | 2,5% | 3,5% | 3,9% | ||
1979 | 375.326 | 24,2% | 59,9% | 2,3% | 4,8% | 3,7% | ||
1989 | 399.688 | 30,5% | 52,9% | 2,4% | 5,4% | 3,6% | ||
2002 | 210.720 | 95,7% | 2,5% | 1,0% | ||||
2010 | 271.573 | 93,73% | 3,3% |
Gazdaság
A város egy jelentős olajkitermelő terület központja, amely megmagyarázza stratégiai fontosságát. Olajvezetéke a kaszpi-tengeri Mahacskala és a fekete-tengeri Tuapsze kikötőibe vezet. Egyéb iparága: vegyipar, textil- és élelmiszeripar.[3]
Híres emberek
- Itt született Vitalij Alekszandrovics Lopota (1950–) szovjet-orosz tudós, kutató.
- Itt született Ljudmila Ivanovna Turiscseva (1952–) négyszeres olimpiai-, sokszoros világ- és Európa-bajnok szovjet tornásznő.
- Itt született Havazsi Ahmatavics Hacihav (1977–) csecsen nemzetiségű belarusz amatőr ökölvívó.
- Itt született Julija Andrejevna Jefimova (1992–) olimpiai ezüst- és bronzérmes, ötszörös világ- és hétszeres Európa-bajnok orosz úszónő.
Jegyzetek
- ↑ http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
- ↑ Kiss Lajos
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Grosny című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.