A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
FreeBSD | |
FreeBSD 8.0 bejelentkező képernyő | |
Fejlesztő | FreeBSD közösség |
Forráskód | nyílt |
OS-család | UNIX-szerű (BSD) |
Stabil verzió | 13.2 (2023. április 11.) |
Kernel | monolitikus/moduláris |
Felhasználói felület | grafikus felhasználói felület GNOME, KDE, sok más szabadon választható |
Licenc | BSD licenc |
Státusz | aktuális |
Weboldal | www.freebsd.org |
A FreeBSD egy Unix-alapú operációs rendszer i386, IA-64, x86-64, PC-98, Alpha/AXP, és UltraSPARC platformokra (az 5.x ágban kezdetleges PowerPC támogatás is található). A FreeBSD a U.C. Berkeley 4.4BSD-Lite kiadására épül, és emellett némi 4.4BSD-Lite2 javítással rendelkezik. Indirekt módon kapcsolódik William Jolitz Berkeley-es i386-os Net/2 portjához is, amely ismert még 386BSD néven is. Mostanra kevés 386BSD kódot tartalmaz.
A FreeBSD és a GNU/Linux között van néhány alapvető különbség: míg a FreeBSD a Berkeley egyetem által kifejlesztett UNIX-ot vette alapul, addig a GNU/Linux-ot az AT&T UNIX-áról mintázták.
A legnépszerűbb, legszélesebb körben használt nyílt forrású BSD terjesztés. Vállalatok, ISP-k, kutatók, számítógép specialisták, tanulók, szabad szoftveres szervezetek és otthoni felhasználók előszeretettel használják a munkájuk során.
Történet
Előzmények
Az 1970-es évek közepén Ken Thompson a tanulmányi szabadságát töltötte a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben, ahol a tanulókkal megismertette a UNIX operációs rendszert. Az egyetem diákjai 1978-ban már saját Unix kiadásokat készítettek. Az 1980-as években a Berkeley Egyetemnek szerződése volt a Department of Defense-zel, melynek értelmében beépítették a TCP/IP vermet a BSD-be (Berkeley Software Distribution – a Berkeley Egyetem saját terjesztésű Unix rendszere és a segédprogramjai) és szabványos operációs rendszert fejlesztettek a Defense Department számítógépei számára. A 4.3BSD-vel és a Berkeley Networking Release 2 szalagokkal (más néven „Net/2”-vel), a Berkeley már egy olyan közel teljes operációs rendszert hozott létre, amely mentes volt az AT&T kódjától.
William Jolitz elkezdte portolni a BSD-t Intel 386-os gépekre, és közben a munka menetéről cikkeket írt a Dr. Dobb's újságba. A szoftvert, amelyen dolgozott egyszerűen „386BSD”-nek nevezte. 1993-ban Jolitz úgy döntött, hogy befejezi a munkát a 386BSD-n. Ez a pont volt a modern BSD-k születésének ideje.
A FreeBSD születése
1992-ben és 1993-ban Jordan K. Hubbard, Rod Grimes, és Nate Williams a 386BSD-n dolgozott és a változásokat „Unofficial 386BSD Patchkit” néven publikálták. A patchkit karbantartása egyre nagyobb fáradságot igényelt, ezért egy új fejlesztési mechanizmusra volt szükség. A három szerző egy új projekten kezdett el dolgozni. A projekt neve „386BSD 0.5” lett, és tartalmazott minden olyan patchet és funkciót, amelyet egy operációs rendszernek tartalmaznia kell. Jolitz 1993 elején hivatalosan is levette kezét a 386BSD projektről. Ekkor David Greenman a Walnut Creek-től azt javasolta, hogy a patchkiten alapuló új operációs rendszer neve legyen FreeBSD.
Hubbard kapcsolatba lépett a Walnut Creek-kel a célból, hogy közösen egy CDROM-terjesztő csatornát építsenek ki. A Walnut Creek segített, és nagy sávszélességgel rendelkező szervereket és hardvereket biztosított a fejlesztéshez. A FreeBSD első CDROM kiadása, a FreeBSD 1.0 1993 decemberében jelent meg. Miután a Novell/Berkeley per miatt a FreeBSD alapját Net/2-ről 4.4BSD-Lite-ra kellett frissíteni, kiadták a FreeBSD 2.0-t. Ez 1994 novemberében volt. Az azóta folyamatosan tartó javításoknak, fejlesztéseknek, frissítéseknek köszönhetően jelenleg a FreeBSD kiadások az éles környezetbe való FreeBSD 11-néltartanak. Ezek a rendszerek tartalmazzák a 4.4BSD-Lite alapot, és azokat a további fejlesztéseket, amelyeket a FreeBSD fejlesztők a későbbiekben tettek hozzá a rendszerhez. A FreeBSD ezen kívül számos dolgot vett át a NetBSD-ből, az OpenBSD-ből, a Free Software Foundation-től és egyéb más szervezetektől, személyektől.
Kapcsolódó szócikkek
- GEOM
- Jail
- Vinum
- ports rendszer
- Matthew Dillon (korábbi FreeBSD fejlesztő, jelenleg a Dragonfly BSD projekt vezetője)
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.