Fgura
Az új plébániatemplom
Fgura címere Fgura zászlaja
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Byron Camilleri (Munkáspárt, 2010. augusztus 3. óta)
Irányítószám	FGR
Ünnep	Kármel-hegyi Boldogasszony (július 16.)
Népesség
Teljes népesség	11 670 fő (2014. márc. 31.)[1] 13 066 fő (2021)[2]
Népsűrűség	9891,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1,14 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 52′ 21″, k. h. 14° 31′ 22″35.8725, 14.52277777777835.872500°N 14.522778°EKoordináták: é. sz. 35° 52′ 21″, k. h. 14° 31′ 22″35.8725, 14.52277777777835.872500°N 14.522778°E
Fgura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fgura témájú médiaállományokat.

Fgura Málta egyik helyi tanácsa a Három Város közelében. Lakossága 11 276 fő. Nevét a hagyomány szerint Szűz Mária szobra után kapta, amelyet a helyiek il-figura (alak) néven ismertek. A név egy másik lehetséges magyarázata, hogy első lakói a Gozo nyugati részén lévő Il-Fgura területről érkeztek.

Története

Bár külterületén 6 föníciai sír is található, amelyekben emberi és állati maradványokat, cseréptöredékeket és bronz eszközöket is feltártak, maga a falu későn jött létre. Első modern kori lakói Gozóról települtek ide. A helyi Klement Busuttil kérésére 1788 és 1790 között kápolna épült a mai falu helyén, erről, majd a helyén épült nagyobb épületről is a Busuttil család leszármazottai gondoskodtak. A második világháború előtt az akkor Cospicua és Ħal Tarxien külterületének számító településen legfeljebb 20 család élt. A háborúban a brit dokkok közelsége miatt súlyos károkat szenvedett.

1945-ben a püspök megbízta a karmelitákat a helyiek lelki vezetésével. Templomukat öt év múlva szentelték fel Enrico Mizzi miniszterelnök jelenlétében. A régi kápolnát 1955-ben bontották le. Fgura végül 1965. január 21-én lett önálló egyházközség. Második temploma 1976 és 1988 között épült fel Edward Micallef vezetésével. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa, ma a szigetek egyik legnagyobb népsűrűségű, és leggyorsabban fejlődő települése.

Önkormányzata

Fgurát kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 7 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll.^[3]

Polgármesterei:

• nincs adat (1994-1997)
• Saviour Camilleri (1997-2000)
• Anthony Degiovanni (2000-2006)
• Darren Marmarà (Munkáspárt, 2006-2010. július 16)^[4]
• Byron Camilleri (Munkáspárt, 2010. augusztus 3)^[5]

Nevezetességei

• Il-Monument tas-Salib (a Kereszt-emlékmű): 1990-ben Ugo Mifsud Bonnici államelnök avatta fel Fgura önálló egyházközséggé válásának 25. évfordulóján
• Wesgħa Reggie Miller (Reggie Miller tér): Reggie Miller a General Workers' Union (Málta legerősebb szakszervezete) alapítója volt. A róla elnevezett teret a helyi tanács 1996-ban parkká alakíttatta, közepén a Kármel-hegyi Boldogasszony adományokból állított szobra található
• George Stevens Square: a teret és a szobrot 1986-ban állították George Stevens írónak, a Máltai Irodalmi Társaság alapítójának emlékére
• Karmelita rendház
• Plébániatemplom: a templom különlegessége, hogy sátor alakú

Kultúra

Kulturális egyesülete az Għaqda Mużikali u Soċjali Madonna tal-Karmnu, ennek egyik része band clubja, a Banda Madonna tal-Karmnu Fgura^[6] (1985)

Egyházi szervezetek:

• Fgura Scout Group^[7] (1987)

Sport

Sportegyesületei:

• Boccia: Klabb tal-Boċċi (1985)
• Labdarúgás: Fgura United Football Club (1970), amely az 1972/73-as szezonban a másodosztály bajnoka volt

Közlekedés

Autóval gyorsan elérhető Valletta felől Marsán és Paolán keresztül.

Buszjáratai (2011. július 3 után):^[8]

• 91 (Valletta-Marsaskala)
• 121 (Paola, körjárat)
• N3 (éjszakai, San Ġiljan-Fgura)
• N91 (éjszakai, San Ġiljan-Marsaskala)

Hivatkozások

• Fgura plébániájának honlapja (angol nyelven). Fgura Parish

Jegyzetek

Források

• Local councils: Fgura (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. . (Hozzáférés: 2010. április 22.)

Kapcsolódó szócikkek

• Beheaded