Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (röviden Közmunka-tanács vagy Közmunkatanács) Budapest főváros közmunkáinak tervezésére és felügyeletére létrehozott testület volt.

A Közmunkatanács története

Az 1870. évi X. törvénycikk intézkedett a Dunának a főváros melletti szabályozásáról, valamint a forgalom és közlekedés érdekében Budapesten létesítendő egyéb közmunkákról. Megengedte egy 24 milliós kölcsön felvételét, egyben elrendelte külön hatóságként a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását.

Ebben a formájában a Közmunkatanács 1870–1918 között létezett (hivatalosan az 1919. évi VII. Néptörvény szüntette meg először), székhelye a Lánchíd Palota volt, majd 1919. szeptember 20-án alakult újjá – jelentősége azonban csökkent, rendszerint csak jóváhagyta a főváros által készíttetett rendezési terveket. Az FKT 1945 februárjában újjáalakult, építési hatóságként folytatta tovább tevékenységét egészen 1948. november 17-ei megszüntetéséig. Feladatait, hatásköreit részben a főváros, részben a Budapesti Építés- és Közmunkaügyi Főigazgatóság kapta meg.

A Közmunkatanács feladatai

A Közmunkatanács feladatai a törvény szerint a következők voltak:

1. a Lánchíd megváltása,
2. egy, vagy szükség esetén két új híd építése,
3. a Duna szabályozása,
4. fővárosunkban nagy közlekedési fővonalak nyitása,
5. a szükséges technikai és kisajátítási előmunkálatok költségeinek megállapítása.

Egyéb hatáskörei

Közvetlen teendőin kívül felügyeletet gyakorolt a főváros területén minden építési és építésrendészeti ügyben úgy a városi hatóság, mint az egyes lakosok felett, egyben fellebbviteli hatóságként működött.

Szervezete

A Közmunkatanács egy elnökből és 18 rendes tagból állt; ezeken kívül tanácskozási joggal tagjai voltak még a városi tanácsosok, a középítési bizottsági tagok és a főmérnökök közül két-két képviselő.

Kapcsolódó szócikkek

• Irsy László
• Nagykörút
• Andrássy út
• Reitter Ferenc
• Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

További információk

• Déry Attila cikke a Budapest Negyedben
• Az 1870. évi X. törvénycikk

Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!