A Dulo nemzetséghez tartozott Régi Nagy Bulgária uralkodócsaládja. E család sarjának tartották Attila, hun fejedelmet is. Régi Nagy Bulgária felbomlása után az Első dunai bolgár birodalom és Volgai Bolgárország uralkodói is e család képviselői közül kerültek ki.^[2]

A nemzetség nevezetes képviselője volt a birodalomalapító Kuvrat, aki a 630. év táján az utrigurokat és a kutrigurokat egyesítve létrehozta Régi Nagy Bulgáriát. Ugyanekkor jött létre – a türkök birodalmának összeomlása nyomán – a Kazár Birodalom is.

Valószínűleg mind Kuvrat, mind a kazárok uralkodócsaládja rokonságban állt a nyugati türkök uralkodócsaládjával, az Asina nemzetséggel, talán annak mellékága lehetett. A bolgároknál mindenesetre később személynévként felbukkant az Asinából eredeztethető Aszen.^[2]

Régi Nagy Bulgária felbomlása után Kuvrat fiai, a nemzetség tagjai alapították meg a bolgár utódállamokat. Aszparuh az Első dunai bolgár birodalmat, Kotrag Volgai Bolgárországot.^[2]

A csodaszarvas-mondában szereplő Dula, alán fejedelem neve talán a szóban forgó nemzetségre hivatkozik.^[2] S meglehet, kapcsolat van a bolgár fejedelmek és az alánok között is.

A csodaszarvas mondában szereplő Hunor neve – Róna-Tas András szerint – a hun szövetség onogur ágazatának nevéből származhat.^[3] Az eltérő szótagszám okán a hun (Hunor) és az onogur név azonban nemigen egyeztethető egymással.

A Dulo nemzetség neve Németh Gyula szerint összekapcsolható a gyula – a törökben jula vagy džula – méltóság nevével.^[4]

Hivatkozások

Források

• Kristó Gyula, Engel Pál és Makk Ferenc (szerk.) (1994): Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). Budapest.
• Németh Gyula (1930): A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest.
• Róna-Tas András (1997): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest.
• Szőke Béla Miklós (2014): A Kárpát-medence a Karoling-korban és a magyar honfoglalás. Pp. 31–42. In Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. In Vásáry István és Fodor Pál (szerk.): MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Budapest.