A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Daniel Gabriel Fahrenheit | |
Született | 1686. május 24.[1][2][3][4][5] Gdańsk[5][6] |
Elhunyt | 1736. szeptember 16. (50 évesen)[1][2][3][4][7] Hága[5][6] |
Állampolgársága | Két Nemzet Köztársasága |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | Royal Society tagja |
Sírhelye | Kloosterkerk |
Daniel Gabriel Fahrenheit aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Gabriel Fahrenheit témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Daniel Gabriel Fahrenheit (Gdańsk, 1686. május 24. - Hága, 1736. szeptember 16.) német fizikus.
Életpályája
Apja kereskedő volt, és fiát is arra a pályára szánta. Hogy az ehhez szükséges ismereteket megszerezze, elment Amszterdamba, ahol tanulmányait végezte. Érdeklődése a kereskedői pálya helyett csakhamar a gyakorlati természettudományok felé fordult. Nemsokára teljesen természettudományi kutatásokra adta magát és a hőmérők készítésében különösen nagy ügyességre tett szert. Az ő hőmérői voltak az első összehasonlítható hőmérők. Hőmérőit 1714-15-ig borszesszel, ezentúl pedig higannyal töltötte. A Fahrenheit után elnevezett hőmérőbeosztást még ma is használják, főleg az angolok és amerikaiak. Hőmérőbeosztásnál Fahrenheit a fagypontot 32-vel jelölte, 0-val pedig azt a pontot, amely az 1709. évi leghidegebb hőmérsékletnek felel meg; a normális emberi testhőmérséklet 96 fok. A most róla elnevezett beosztást csak később, sőt amint azt több adat valószínűvé teszi, csak Ole Rømer ösztönzésére alkalmazta. E szerint a fagypont szintén 32-vel van jelölve, a forrpont pedig 212 fok. Fahrenheit életének legnagyobb részét Angliában és Hollandiában töltötte és leginkább barométerek és termométerek készítésével foglalkozott. Ő volt az első, aki a vizet a fagypont alá hűtötte, anélkül, hogy az megfagyott volna; továbbá neki köszönhetjük az első használható súly-aerométert és termo-barométert. Fahrenheit a Royal Society tagja volt. Hollandiában halt meg.
Főbb írásai
- Experiments concerning the degrees of heat of boiling liquors (Phil. Trans. 1724).
- Experiments and observations on the freezing of water in vacuo (uo.),
- The description and use of a new areometer (uo.).
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c PE00009287
- ↑ a b 41670
- ↑ Holland Életrajzi Portál. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.