A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Dél-Korea közigazgatási egységei |
---|
Tartományi szint |
tartomány |
Helyhatósági szint |
Legalsó szintek |
Dél-Korea közigazgatásilag nyolc tartományból (to), egy független igazgatású tartományból, egy különleges igazgatású, egy független önkormányzatú és hat tartományi jogú városból áll, ezek a legfelsőbb szintek. A kisebb egységek a megyék (kun) és városok (si). A megyék alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon), ezeken belül pedig lehetnek falvak (li); a városok kerületekre (ku) és tongokra oszlanak.
Felosztás
Szint | Szint neve | Típusa | Hangul | handzsa | Magyaros | Db. |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | felsőbb szintű helyi autonómia 광역자치단체 / 廣域自治團體 kvangjok-csacshi-tancshe |
tartományok | 도 | 道 | to | 8 |
független igazgatású tartomány | 특별 자치도 | 特別自治道 | thukpjol-csacshi-to | 1 | ||
különleges igazgatású város | 특별시 | 特別市 | thukpjol-si | 1 | ||
független önkormányzatú város | 특별 자치시 | 特別自治市 | thukpjol-csacshi-si | 1 | ||
tartományi jogú városok | 광역시 | 廣域市 | kvangjok-si | 6 | ||
2 | alsóbb szintű helyi autonómia 기초자치단체 / 基礎自治團體 kicsho-csacshi-tancshe |
városok | 시 | 市 | si | 77 |
megyék | 군 | 郡 | kun | 84 | ||
kerületek | 구 | 區 | ku | 69 | ||
N/A | kerületek | 구 | 區 | ku | 33 | |
읍 | 邑 | up | ||||
körzet | 면 | 面 | mjon | |||
동 | 洞 | tong | ||||
falvak | 통 | 統 | thong | |||
falvak | 리 | 里 | ri | |||
반 | 班 | pan |
A tartományok (to) megyékre (kun) oszlanak, amelyek alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon), melyeken belül következnek a falvak (ri). A hat nagy város tartományi jogot kapott (kvangjok-si), a si jelölésű városok olyan megyékből jöttek létre, amelyek lakossága meghaladja a 150 000 főt. Az 500 000 főt meghaladó nagyvárosok kerületekre (ku) oszlanak, a többi város tongokra. Szöul különleges igazgatású város (thukpjol-si), 25 kerülete és 423[1] tongja van. A kerületek 1988 óta autonóm önkormányzattal rendelkeznek és 1955 óta választanak saját polgármestert.[2]
Tartományi szint
Térkép | Kód[3] | Név | Hangul | handzsa |
---|---|---|---|---|
KR-11 | Szöul különleges igazgatású város | 서울 특별시 | 서울特別市 | |
KR-26 | Puszan tartományi jogú város | 부산 광역시 | 釜山廣域市 | |
KR-27 | Tegu tartományi jogú város | 대구 광역시 | 大邱廣域市 | |
KR-28 | Incshon tartományi jogú város | 인천 광역시 | 仁川廣域市 | |
KR-29 | Kvangdzsu tartományi jogú város | 광주 광역시 | 光州廣域市 | |
KR-30 | Tedzson tartományi jogú város | 대전 광역시 | 大田廣域市 | |
KR-31 | Ulszan tartományi jogú város | 울산 광역시 | 蔚山廣域市 | |
KR-?? | Szedzsong független önkormányzatú város | 세종 특별자치시 | 世宗特別自治市 | |
KR-41 | Kjonggi tartomány | 경기도 | 京畿道 | |
KR-42 | Kangvon tartomány | 강원도 | 江原道 | |
KR-43 | Észak-Cshungcshong tartomány | 충청북도 | 忠清北道 | |
KR-44 | Dél-Cshungcshong tartomány | 충청남도 | 忠清南道 | |
KR-45 | Észak-Csolla tartomány | 전라북도 | 全羅北道 | |
KR-46 | Dél-Csolla tartomány | 전라남도 | 全羅南道 | |
KR-47 | Észak-Kjongszang tartomány | 경상북도 | 慶尙北道 | |
KR-48 | Dél-Kjongszang tartomány | 경상남도 | 慶尙南道 | |
KR-49 | Csedzsu független igazgatású tartomány | 제주 특별자치도 | 濟州特別自治道 |
Különleges igazgatású városok
Szöul 1946. augusztus 15-én kapta meg a különleges igazgatású független város (특별 자유시, thukpjol-csajusi) címet és lett Kjonggi tartománytól független. 1949. augusztus 15-től különleges igazgatású város.[4] 2012 óta részleges adminisztratív központként funkcionál a Jongi megye területén újonnan létrehozott Szedzsong városa, mint független önkormányzatú város.[5]
Típus | Hangul | handzsa | Magyaros | Városok | Száma |
---|---|---|---|---|---|
különleges igazgatású város | 특별시 | 特別市 | thukpjol-si | Szöul | 1 |
tartományi jogú városok | 광역시 | 廣域市 | kvangjok-si | Incshon, Kvangdzsu, Puszan, Tegu, Tedzson, Ulszan | 6 |
független önkormányzatú város | 특별자치시 | 特別自治市 | thukpjol-csacshi-si | Szedzsong | 1 |
Helyhatósági szint
Város (si)
A városok, (시 / 市; si) a megyékkel (kun) együtt a tartományok alegységei. Amint egy megye eléri a 150 000 fős népességet, sivé válik. Az 500 000 főt meghaladó lakosú városok adminisztratív egysége a kerület (ku) (kivételek: Kimhe, Hvaszong és Namjangdzsu). A ku tovább bontható tongokra. Az 500 000 főnél kisebb települések tongokra vannak felosztva.[6]
Megye (kun)
A megye (군 / 郡, kun) a tartomány alegysége, de Puszan, Tegu, Incshon és Ulszan tartományi jogú városonak is vannak kunjai (a kerületeik mellett). A megye lakossága 150 000 főnél kevesebb és a népsűrűsége kisebb a kuénál. Tipikusan vidéki jellegű terület, míg a kerület városi jellegű. A megyék alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon).[7] A városokon belül található kunokat gyakorlatilag „vidéki kerületnek” lehetne fordítani.
Kerület (ku)
A kerület (구 / 區, ku) a városok adminisztratív egysége, bár néhány tartományi jogú város, mint Puszan, Tegu, Incshon és Ulszan kunokkal is rendelkezik. A kerületek tovább oszthatóak tongokra.[8]
Legalsó szintek
Up
Az up (읍 / 邑) a mjonnal együtt a megyék (kun) és az 500 000 fő alatti városok (si) alá tartozó egység. A megye illetve a város alá tartozó legnagyobb népességű kisvárosokat nevezik így. Legalább 20 000 fős településekből lehet up. Az upok alá tartozhatnak falvak (ri).[9][10][11]
Mjon
A mjon (면 / 面) az uppal együtt a megyék (kun) és az 500 000 fő alatti városok (si) alá tartozó egység. A mjonok legalább 6000 főt képviselő adminisztratív egységek, jellemzően kevesebb lakossal, mint egy up és vidéki területen találhatóak. A mjonok alá tartozhatnak falvak (ri).[12][13][14]
Tong
A tong (동 / 洞) a kerületek (ku), illetve a kerületekre nem osztható egyes városok (si) adminisztratív egységei. A tong a legkisebb olyan városi adminisztratív egység, mely saját irodát tart fenn.[15][16][17] Némely esetben az egy jogi egységet képviselő tongot a gyakorlatban több adminisztratív tongra oszthatják fel, melyek saját irodával rendelkeznek. Ezekben az esetkeben az egy tong alá tartozó adminisztratív tongokat számmal látják el, például Puszan Tongne-ku kerületének Mjongdzsang-tongja az alábbiak szerint osztható tovább: Mjongdzsang 1-tong, Mjongdzsang 2-tong.[18][19]
A tongok elméletben tovább oszthatóak thongokra (통 / 統), de a gyakorlatban nemigen alkalmazzák már.[20] A nagy népsűrűségű tongok tovább oszthatóak ka (가 / 街) elnevezésű egységekre, ezek azonban nem önkormányzati egységek, csupán a címek szempontjából fontosak.[21]
Falu (ri)
A falvak (리 / 里, ri) az upok és a mjonok alá tartoznak és a vidéki önkormányzatok legkisebb egységei.[22]
Források
- ↑ 자치구 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. . (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- ↑ Seoul Mayor first among equals in South Korea local government. Citymajors, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- ↑ ISO Subentity Codes for South Korea. GeoNames. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- ↑ 행정연혁 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- ↑ South Korea to open controversial new mini-capital. Raw Story, 2012. június 30. . (Hozzáférés: 2013. február 18.)
- ↑ 시 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
- ↑ 군 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
- ↑ 구 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
- ↑ 읍 邑 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
- ↑ 읍 邑 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
- ↑ 읍 邑 (korea nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)[halott link]
- ↑ 면 面 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
- ↑ 면 面 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
- ↑ 면 面 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)[halott link]
- ↑ 동 洞 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
- ↑ 동 洞 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
- ↑ 행정동 行政洞 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
- ↑ Myeongjang 1-dong website (koreai nyelven). Myeongjang 1-dong. . (Hozzáférés: 2005. szeptember 5.)
- ↑ Myeongjang 2-dong website (koreai nyelven). Myeongjang 2-dong. . (Hozzáférés: 2005. március 7.)
- ↑ 통 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. 2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ 부산광역시 법정 동·리(洞·里) 현황 Puszan adminisztratív felosztása. Busan City. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ 이 / 里 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. 2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- Local Government. KOCIS. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- South Korea Administrative Districts. CityPopulation.de. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
Fordításszerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Administrative divisions of South Korea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Államfő
Államforma
Április
Árvíz
Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés
Ázsiai Fejlesztési Bank
Észak-Cshungcshong
Észak-Csolla
Észak-Kjongszang
Észak-Korea
.kr
1395
1945
1948
1950
2018
668
Alapjövedelem Párt
Alkotmány
Alkotmánybíróság
Amerikai dollár
Amerikai Egyesült Államok
Angol nyelv
Arányos képviselet
Ateizmus
Augusztus
Augusztus 15.
A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása
A korona hercege
Békeház
Barabás Kiss Zoltán
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Bogdán Gergő
Bruttó hazai termék
Bruttó nemzeti termék
Buddhizmus
Csedzsu-sziget
Cshö szukpin
Cshangvon
Csifó Dorina
Csongdzso koreai király
Csoszon
Csuja Imre
Cusima
Dél-Cshungcshong
Dél-Csolla
Dél-Kjongszang
Dél-Korea
Dél-koreai von
Dél-Korea címere
Dél-Korea délnyugati partvidéke menti árapályövi síkságok
Dél-Korea elnökeinek listája
Dél-Korea hadereje
Dél-Korea himnusza
Dél-Korea közigazgatása
Dél-Korea miniszterelnökeinek listája
Dél-Korea nemzeti parkjainak listája
Dél-Korea történelme
Dél-Korea tartományai
Dél-Korea városai
Dél-Korea zászlaja
December
Demokratikus Összefogás Pártja (Dél-Korea)
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Emberi fejlettségi index
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Daegu from Migliore.jpg
Fájl:Emblem of South Korea.svg
Fájl:Flag of Korea (1882–1910).svg
Fájl:Flag of South Korea.svg
Fájl:Flag of the king of Joseon.svg
Fájl:Iszan.jpg
Fájl:Kelet-Ázsia-portál.svg
Fájl:Korea-Seosan-Sea on the ebb-01.jpg
Fájl:Korea-Seoul-Blue House (Cheongwadae) Reception Center 0688&9-07 cropped.jpg
Fájl:KOR orthographic.svg
Fájl:Nampo-dong.jpg
Fájl:Pieup base.svg
Fájl:Population density of South Korea provinces.png
Fájl:Question book-new.svg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Seoul Cityscape From the Sky Park (6907573433).jpg
Fájl:Songdo Lake Park 20080927.jpg
Fájl:South Korea location map.svg
Fájl:South Korea physical map.svg
Fájl:South Korea Supreme Court.jpg
Földrajzi koordináta-rendszer
Földrengés
Főváros
F. Nagy Erika
Február
G20
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Gneisz
Gránit
Gyurity István
Halla-hegy
Handzsa
Hangul
Han (folyó, Korea)
Han Dokszu
Hivatalos nyelv
I-dinasztia
I. e. 11. század
I. e. 194
Időzóna
Igazság Párt (Dél-Korea)
Incshon
Interpol
ISO 4217
Iszlám
Izaura TV
Július
Június
Január
Japán
Japán-tenger
Jobb és bal oldali közlekedés
Joido
Jongdzso koreai király
Jun Szogjol
Kék Ház
Kína
Kínai írás
Kínai kultúra
Középkor
Közlekedés
Köztársaság
Kangvon (Dél-Korea)
Karácsonyi Zoltán
Kelet-Ázsia
Kelet-kínai-tenger
Kereskedelmi Világszervezet
Kereszténység
Kim Dzsongil
Kim Dzsongun
Kjonggi
Kodzsoszon
Konfucianizmus
Kontinentális éghajlat
Korea-közi találkozók
Koreai-félsziget
Koreai-szoros
Koreai buddhizmus
Koreai Császárság
Koreai demilitarizált övezet
Koreai dorama
Koreai háború
Koreai nyelv
Koreai sámánizmus
Korea (történelmi)
Korea a Japán Birodalom részeként
Korea földrajza
Korea történelme
Korhatár-besorolás#12
Korjo
Kormányfő
Korszakváltás Párt
Kukhö
Kvangdzsu
Legfelső szintű tartomány
Liberális demokrácia
Május
Március
Második világháború
Mássalhangzó
Mérsékelt éghajlat
M1 (televízióadó)
Magánhangzó
Magyarország
MBC (Dél-Korea)
Meteorológiai Világszervezet
Mihályi Győző
Monszun
Mun Dzsein
Népsűrűség
Naktong
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi Energiaügynökség
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
November
No Muhjon
Október
Országhívószámok listája
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Polgári Erő Pártja
Portál:Kelet-Ázsia
Portál:Korea
Prekambrium
Protestantizmus
Puszan
Q467896
Római katolikus egyház
Ruttkay Laura
Sánta Annamária
Sárga-tenger
Sablon:Televíziós műsor infobox
Silla (ókori királyság)
Sipos Eszter Anna
Straub Norbert
Szél
Szótag
Szöul
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
Szaguk
Szedzsong (település)
Szedzsong koreai király
Szeptember
Szersén Gyula
Szobek-hegység
Szubtrópusok
Szukcsong koreai király
Szuvon
Tűzhányó
Takátsy Péter
Tangun kodzsoszoni király
Tedzson
Tegu
Thebek-hegység
Trópusi ciklon
Ullung-sziget
Ulszan
UNESCO
Vásárlóerő-paritás
Vízummentességi program
Vallásszabadság
Vanggva na
Varga Gábor (színművész)
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Világörökség
Villamos hálózat
Von buddhizmus
Wikimédia Commons
Yongin MBC Daejanggeum Park
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.