A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A digitális hálózatokban az adatátvitel egyik módja az átküldendő adat kisebb csomagokra bontása, és azok továbbítása, ezek a csomagkapcsolt hálózatok. Egy csomag az alkalmazott hálózati protokollnak megfelelő struktúrával (formátummal) bír, és nem léphet túl egy bizonyos méretet. A csomagokra bontás lényege a kommunikációs vonalak előnyösebb kihasználásában rejlik.
Funkció - Miért érdemes csomagokra bontani?
A csomag fogalmának megvilágítása érdekében hasznos összevetni a csomagkapcsolt hálózat és a vonalkapcsolt hálózat lényegi elemeit. A hagyományos telefonhálózat tipikus példája a vonalkapcsolt hálózatnak. Egy profán példával illusztrálva, amíg egy háztartás egyik tagja telefonbeszélgetést folytat egy ismerősével, addig a család többi tagja nem használhatja telefont, még abban az esetben sem ha a társalgás mindkét résztvevője csupán csendben töpreng beszélgetés helyett.
A csomagkapcsolt hálózat abban javít a fenti helyzeten, hogy a két kommunikáló fél csak addig foglalja a vonalat, amíg átküld egy csomagnyi adatot (a fenti példa esetén a digitalizált hang adatait). Amikor nincs szükség adatátvitelre, a vonal más rendelkezésére áll.
Egy csomag tartalma
Egy csomagban kétféle adat van: irányítási információk és felhasználói adatok. Az irányítási információ mindaz, amire a hálózatnak szüksége van, hogy a felhasználói adatokat kézbesítse, például: a csomag forrása, címzettje, hiba ellenőrző kódok, csomag sorrend jelző, és kívánt szolgáltatás minőséget jelző adat. Általában a csomag elején vagy végén kap helyet, a csomag hasznos terhét körülölelve.
Az egyes elemek tagolását és struktúráját (formátumát) különféle hálózati protokoll specifikációk tartalmazzák. Ilyen például az IP protokollcsalád (IP, ICMP, TCP, UDP) amit az Internet használ, de létezik még az IPX (a régi Novell hálózat), az AppleTalk, az X.25, az személygépkocsikban használt CAN és mások.
Méret korlátai
A csomag méreteit elviekben több szempont korlátozza, gyakorlatban az alkalmazott hálózati protokolltól függ. Minél kisebb egy csomag, az egész méretéhez képest annál több helyet foglalnak az irányítási információk, ezáltal a hasznos adat aránya a csomag méretéhez képest meglehetősen alacsony lesz, magyarul csökken a hálózat áteresztőképessége. Minél nagyobb egy csomag, annál tovább foglalja az átvitel a kommunikációs vonalat, más szavakkal növekszik a hálózat késleltetése (szaknyelven latency).
Csomag vagy keret
Alapvetően mindkettő a csomagkapcsolt hálózat paradigmájához kapcsolódik, és megkülönböztetésük alkalmazási terület szerint történik. Az OSI modell hálózati rétegében csomagokról beszélünk, az adatkapcsolati rétegben keretekről.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Épületirányító rendszer
Útválasztás
Útválasztó
Ütközési tartomány
100Base-FX
100Base-T4
100Base-TX
Arcnet hálózatok
ARPANET
Avaya
Az adatáteresztő képesség mérése
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ
CAN-busz
ChatFlow
Cheeger-állandó
Cisco IOS
Common Object Request Broker Architecture
Csomagtovábbítás
Csomag (informatika)
Dataizmus
Dinamikus DNS
Ethernet
Fordított proxy
Forgalomgeneráló modell
Gazdagép
Gyűrűs kocka
Gyors Ethernet
Hálózati címfordítás
Hálózati híd
Hálózati szegmens
Helyi hálózat
Hub (hálózat)
IEEE 802
Intranet
Iperf
Kábelmodem
Kliens
Kvantumhálózat
Localhost
LogMeIn Hamachi
MAC-cím
Magánhálózat
Manchesteri kódolás
Megjelenítési réteg
Modem
Munkamenet
Nagy kiterjedésű hálózat
OSI-modell
Pleziokron digitális hierarchia
Porttovábbítás
Repeater
Squid
Switch (informatika)
System Fault Tolerant
Számítógép-hálózat
Számítógépfürt
Szórási tartomány
Személyi hálózat
Szerver
Szinkron digitális hierarchia
Tűzfal (számítástechnika)
Time to Live
Token-Ring
Tokenbusz
Token busz
Unicast
UTP
Válogatás nélküli üzemmód
Városi hálózat
Varnish
Virtuális helyi hálózat
Virtuális magánhálózat
Windows Internet Name Service
X.25
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.