A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|
Chatham House | |
Alapítva | 1920 |
Székhely | Chatham House (1922–, é. sz. 51° 30′ 28″, ny. h. 0° 08′ 10″) |
Dolgozók száma |
|
é. sz. 51° 30′ 28″, ny. h. 0° 08′ 10″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 28″, ny. h. 0° 08′ 10″ | |
A Chatham House weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Chatham House témájú médiaállományokat. |
Chatham House vagy más néven a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézete egy államtól elhatárolt nonprofit szervezet. A székhelyük Londonban található, és a szervezet legfőbb céljai közé tartozik, hogy vizsgálják és segítsék a főbb nemzetközi problémák és napi politika megértését. Ez a szervezet a Chatham House-szabályok megalkotója. A szervezetnek több mint 3000 munkatársa van, és 1920-ban alakult.
Chatham House szerepe
A Chatham House célkitűzése, hogy segítse és megvitassa a lényeges fejlesztéseket a nemzetközi ügyek és a politikai visszhangok terén. Ezek a vizsgálatok politikailag függetlenek. A szervezet az egész világra kiterjedő, területi és országra specifikus jelentéseket is készít. A kutatásokban ötleteket, megoldásokat szemléltetnek a különböző döntési problémákra, és leírásokat, hogy hogyan tudnak rövid és hosszú távon megbirkózni a problémákkal az adott döntéshozók. A nemzetközi problémák terén a szaktekintély és a média is rutinszerű eszközként használja a Chatham House-t leghitelesebb források egyikeként. A Chatham House egy tagorientált szervezet. Tagjai különböző cégek, oktatási intézmények, civil szervezetek és egyének is lehetnek, többek között diákok és 30 év alatti polgárok is. A szervezet tagjai lehetnek még különböző állami szervek, befektetői bankok és bárminemű szervezetek is. A szervezet tagjai között találkozhatunk még különféle híres emberekkel is a biznisz, média és a tudomány területéről.
Chatham House-szabályok
Ez a szervezet a megalkotója a Chatham House-szabályoknak is. Ez a szabálycsomag megadja a keretét annak, hogyan vitassák meg a külvilág témáit a találkozó résztvevői. Ezek a szabályok magukban foglalják azokat a könnyítéseket és segítségeket is, amik lehetővé teszik, hogy egy megbeszélésen egy vitás és népszerűtlen témáról is felszólalhasson az, aki nem találta meg a megfelelő szabad fórumot a véleménye kinyilatkoztatásához.
Kutatások
Chatham House kutatásait 5 fő kategóriába lehet sorolni. Ezek a kategóriák a következők: környezet és erőforrások, globális pénzügy és gazdaság, globális egészség és biztonság, nemzetközi törvények, nemzetközi biztonság. A fő kategóriák mellett szerepelnek területi felosztások is mint például Afrika, Ázsia régiói, Európa, Eurázsia, Egyesült Államok.
Szóvivők
Annak érdekében, hogy irányítani tudják a széles spektrumú kutatásokat, a szervezet különböző magasan képzett szóvivőket nevez ki az egész világból. A jelenlegi szóvivők: Shinzō Abe, Abdulqawi Ahmed Yusuf, Saad Hariri, Filipe Nyusi, Barham Salih, Katrín Jakobsdóttir és Ban Ki-moon.
Periodikusan megjelenő publikációk
A szervezetnek létezik egy újságja is International Affairs néven. A szervezet kéthavonta megjelentet egy magazint is, melynek címe The World Today.
Chatham House-díj
A szervezet évente rendez egy díjkiosztót, amelyen díjazzák azokat a tagokat (személyeket vagy szervezeteket), akik/amelyek az előző évben jelentős javaslatokat tettek a nemzetközi kapcsolatok javulása érdekében. 2019-ben Sir David Attenborough és Julian Hector nyerte el a díjat.
Székhelye
A szervezet találkozóhelye a nevét is adó épületben található. Ez egy 18. századi épület a St James's tér mellett. Az épület tervezője Henry Flitcroft.
Története
A Királyi Nemzetközi Ügyek Intézete egy híres találkozó óta számítja az indulását, amelyet Lionel Curtis hívott össze. Ez a találkozó az 1919. május 30-án megrendezett párizsi békekonferencia volt. Curtis a békekonferencia végén úgy vélte, hogy a megvitatott ügyeket és kutatási módszereket tovább kellene folytatni az ülés után a konferencia résztvevőinek. Végül a brit és az amerikai résztvevők megalakították a Council on Foreign Relations szervezetet New Yorkban. Ezt a nevet később Edward Grey 1920. július 5-én módosította British Institute of International Affairsra (Királyi Nemzetközi Ügyek Intézete). A szervezet első elnökei Robert Cecil, Edward Grey, Arthur J. Balfour, John R. Clynes, Lionel Curtis és G. M. Gathorne–Hardy titkár lettek. A következő években a szervezet tagjainak a száma nagyon gyorsan nőtt, így új székházat kellett keresniük. 1922-ben R. W. Leonard kanadai ezredes ajándékozta a szervezetnek a Chatham House-t a James's Square 10. szám alatt.
Két világháború közötti évek
A szervezet fő céljaként a Edward Grey által megfogalmazott célokat próbálták követni. A szervezet folyóirata 1922 januárjában indult el. A folyóirat tartalmához tartoztak különféle nemzetközi riportok és megbeszélések is. A két világháború közötti időben került kinevezésre Arnold Toynbee a „kutatások fő vezetője” posztra. Ő az atyja a Nemzetközi Ügyek Felmérésének is. Ez a felmérés rendszeres adatgyűjtést jelentett a nemzetközi kapcsolatokról. Legfőbb célja: „rögzítsék a jelenlegi nemzetközi történelmet”. A kutatás egészen 1963-ig tartott.
1926-ban megrendezésre került az első Institute of Pacific Relations találkozó. Ezen a fórumon megvitatásra került a csendes-óceáni nemzetek politikai és kapcsolati problémái. A fórumon kiemelt szerepet kapott Kína gazdasága is. Ebben az évben kapta meg a szervezet a királyi elismervényt is, melyben a király elismerte, hogy a szervezet fő célja a politikának és mindennemű nemzetközi ügyeknek a tudományos vizsgálata.
1929-ben felkérték Ivison Macadamet, hogy legyen a szervezet vezetője. A szervezet gyors növekedésnek indult, így szükségessé vált a székház bővítése. Macadam megvásárolta a szomszédos területeket, mint például a Duke of York Street 6-ot és a James Square 9-et, ami később a Portlan Klubként vált híressé. Ezek az új épületek lehetővé tették a szervezet zökkenőmentes növekedését és működését. 1929-ben megalakult az international gold problem csoport, ami a nemzetközi fejlődő gazdaság tanulmányozását és kutatását végezte. A csoport tagjaként megjelent a híres vezető közgazdász, John Maynard Keynes is.
A következő években további jelentőségteljes és híres találkozót szervezett a társaság, mint például a Mahatma Gandhi által tartott konferencia 1931-ben Londonban, vagy az első Commonwealth Relations konferencia 1933-ban Torontóban.
A világháborús időkben
A második világháborús időkben biztonsági okok miatt szét kellett szórni a szervezet tagjait a brit területen. A világháború után sikerült újra összeállnia a szervezetnek. A háborúk után rengeteg kutatást adtak ki, melyben a háború utáni gazdasági újjáépülést és a hidegháborús fejlődéseket vitatták. A hidegháború alatt főként a versengő politikát és a forradalmi helyzeteket elemezték a kutatásaikban. 1980-ban a tanács a kutatási kérdéseket 2 fő csoportra osztotta: energia- és kutatási program, illetve nemzetközi gazdasági program.
Közeli történelem
A szervezet 1995-ben ünnepelte a 75. évfordulóját. Az ünneplésen II. Erzsébet királynő és Fülöp, Edinburgh hercege is részt vett. A szervezet 2005-ben megjelentetett egy publikációt, amelyben azt taglalta, hogy milyen veszélyekkel néz szembe, és potenciális terrorcselekmény-célponttá válhat az Egyesült Királyság az iraki háborúba történő belépéssel. Ez a tanulmány nagy figyelmet kapott a médiában. 2013-ban a szervezet létrehozta a saját akadémiáját Academy for Leadership in International Affairs névvel, amit később, 2014-ben Queen Elizabeth II Academy for Leadership in International Affairs-ra kereszteltek át. Az akadémia célja, hogy kiképezzék és létrehozzák a jövő generációs vezetőket a nemzetközi ügyek terén. A tanfolyam 12 hónapig tart.
Kitüntetések
A Pennsylvaniai Egyetem Global Go To Think Tanks Report rangsorában 2017 januárjában a Chatham House elnyerte az első helyezést, és a második helyen végzett a „legbefolyásosabb szervezetek a világban” nevű rangsorban.
Aktuális hivatalnokok
A Chatham House szervezet jelenlegi (2020) elnöke Jim O'Neill és a szervezet igazgatója Robin Niblett. Az igazgatóhelyettes Adam Ward és a kutatásokért felelős vezetők Rob Bailey, Patricia Lewis és Alex Vines. A szervezetnek három rektora van, kettő a két nagy politikai párt tagja Westminsterben, Sir John Major és Alistair Darling. A harmadik rektor Eliza Manningham-Buller.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chatham House című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
https://web.archive.org/web/20191011033450/https://www.chathamhouse.org/
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.