Bezerédj család -

A Bezerédj család címere

A Bezerédj (ejtsd: /bezerédi/) ősrégi magyar család, mely a Veszprém és Zala vármegyében elterjedt Lőrente nemzetségből vette eredetét, a kihalt Essegváry és Lőrentey családokkal együtt. Az utóbbiak a XIII. század második harmadában élt János fia Saultól származnak: a nemzetség többi tagjai közül Dedalus 1236-ban Gyula országbíró prisztaldusa volt; 1256-ban szerepel Onth; 1279-ben jönnek elő Leupard fiai Dániel és Merse, valamint Luka fia Herbord; 1302-ben bukkan fel Vécs fia Csobot.

A Bezerédj-ágat legelőször 1345-ben említik, midőn Bezerédj Sebe hadnagy fiának Egyednek György, Miklós és Mihály nevű fiai Varsányi Ogmándor és fiait meghagyják azon bezerédi birtokrész használatában, melyet ezek Bezerédj Danka fiaitól, Demeter- Dénes- és Lukától és Bezerédj Sebestyén fiától, Pétertől vásároltak. 1343-ban Bezerédj Vörös László fiai Pál és Jakab osztozkodtak; ugyanezek 1359-ben is említtetnek Bezerédj Gyármán unokáival, tudniillik László fiai Gál és Péterrel s János fia Péterrel, továbbá Bezerédj Domokos fiával, Miklóssal. A XV. század elején élt Bezerédj György, kinek fiai Zsigmond és János a husziták elleni harcokban tanúsított vitézségükért címert kapnak Zsigmond királytól. 1440-ben a Lőrinthei László magva szakadtával, mint legközelebbi vérrokonok, tiltakoztak Lőrinte helységnek a korona részére leendő lefoglaltatása ellen; a községet vissza is kapják s 1456-ban új adomány címén megerősíttetnek birtokában. Bezerédj Zsigmond kis unokája jeles katona volt János király részén, elesett 1527-ben Szegednél a kalandor Fekete Iván cár ellen, testvérei Mihály és György pedig a mohácsi ütközetben ontották vérüket. Mihály unokája László 1610-ben kapuvári várnagy, fia György pedig 1656. és 1659. között soproni alispán és országgyűlési követ volt. Bezerédj István zalai és somogyi másod alispán, s a pápai várban levő lovasság kapitánya 1662-ben.

Bezerédj Tamás elesett a törökök ellen Zimonynál 1691-ben. Öccse, Imre, II. Rákóczi Ferenc híres-hírhedt brigadérosa, akit 1708. december 18-án Sárospatakon árulási kísérletéért lefejeztek. Bezerédj Miklós veszprémi kanonok és címzetes püspök. Bezerédj Mihály elébb győri alispán és országgyűlési követ, majd 1786. szeptemvir. Fia, Ignác szintén országgyűlési követ, s 1793-tól szeptemvir. Ennek fia ifjabb Bezerédj Ignác Győr vármegyének volt sok évig alispánja és követe.

Híres családtagok

Bezerédj Amália (1804–1837)
Bezerédi Ádám 17. századi író
Bezerédy Gergely 19. századi költő
Bezerédj György (1779–1863) tanácsos
Bezerédj Gyula (1825–1880) alispán
Bezerédj Imre (1679–1708) kuruc brigadéros
Bezerédj István (1796–1856) reformkori politikus
Bezerédj László (1813–1871) jogász, országgyűlési képviselő
Bezerédj Pál (1840–1918) mezőgazdász, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és selyemgyártás mentora
Bezerédj Viktor (1855–1913) politikus, miniszteri tanácsos, államtitkár
Bezerédy Zsigmond (1638–?) naplóíró.

Kastélyok, kúriák

Album

Bezerédj Amália
Bezerédj István

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Bezerédj család témájú médiaállományokat.

Wertner Mór: Magyar Nemz. II. 163.
Nagy Iván: Magyarország csal. II. 92.

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bezerédj_család
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.