A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Arvid Carlsson | |
Született | 1923. január 25. Uppsala |
Elhunyt | 2018. június 29. (95 évesen)[1][2][3][4][5] Göteborg |
Állampolgársága | svéd |
Szülei | Gottfrid Carlsson |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Lundi Egyetem |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Arvid Carlsson témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Arvid Carlsson (Uppsala, 1923. január 25. – Göteborg, 2018. június 29.) svéd orvos, kutató. Legismertebb munkái a Parkinson-kórral kapcsolatosak. A dopamin neurotranszmitterrel kapcsolatos kutatásaiért megosztott Nobel–díjban (fiziológiai és orvostudományi kategória) részesült Eric R. Kandellel és Paul Greengarddal együtt.[12]
Életpályája
Carlsson Uppsala-ban született 1923-ban. Édesapja, Gottfrid Carlsson, történész, később a Lundi Egyetem történelem professzora. Carlsson a Lundi Egyetemen kezdte medikusi tanulmányait 1941-ben. 1944-ben részt vett a náci koncentrációs táborokból Svédországba menekített foglyok orvosi kivizsgálásában, amely akciót a svéd királyi család tagja, Folke Bernadotte szervezett.
Svédország semleges volt a második világháború alatt, ennek ellenére Carlson több évre megszakította a tanulmányait, mert katonai szolgálatot látott el. 1951-ben Ph.D fokozatot szerzett. Ezután a Lundi Egyetem professzora lett. 1959-ben lett a Göteborgi Egyetem professzora.
1957-ben Carlsson kimutatta, hogy a dopamin az agyban egy neurotranszmitter, és nem csak a noradrenalin egy előfutára, ahogy azt korábban gondolták.[13][14] Mialatt Carlsson munkatársa volt az Astra AB vállalatnak, ő és munkatársai kidolgozták a zimeldine piaci forgalmazását, amely az első antidepresszáns volt.[12]
Carlsson kifejlesztett egy módszert, mellyel ki lehet mutatni az agyi szövetekben lévő dopamin szintet. Kutatásai során azt találta, hogy a törzsdúcokban (bazális ganglion) – amely az agy, egy a mozgást befolyásoló fontos területe – a dopamin szint különösen magas.
Kimutatta, hogy ha állatoknak adnak rezerpint, akkor ez csökkenti a dopamin szintet és csökkenti a mozgás feletti kontrollt. A hatás hasonló volt a Parkinson-kór tüneteihez. Az állatoknak adott L-Dopa (Levodopa) szer után, a tünetek enyhültek. Ezek az eredmények alapján Parkinson-kórban szenvedő betegeknek adtak L-Dopát, és azt tapasztalták, hogy csökkenti a Parkinson-kór egyes tüneteit, a kór kezdeti stádiumában. Az L-Dopa az alap eszköze a Parkinson-kórban szenvedő betegek kezelésénél.[12]
A víz fluoridálásának ellenzése
Carlsson ellenezte az ivóvíz fluorizálását.[15][16] Részt vett Svédországban az ivóvízzel kapcsolatos vitákban és segített meggyőzni a kormányzatot abban, hogy belássa, a fluorizálás etikailag illegális. Azt gondolta, hogy a fluorizálás megsérti a farmakológiai elveket, és a gyógyszerelést az egyénekhez kell szabni.[17]
Jegyzetek
- ↑ Nobelpristagaren Arvid Carlsson är död (svéd nyelven)
- ↑ Arvid Carlsson: the 2000 Nobel Laureate in Medicine (angol nyelven)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ GRANTS AND AWARDS PROGRAM FACT SHEET. . (Hozzáférés: 2013. január 14.)
- ↑ https://www.aspet.org/aspet/meetings-awards/aspet-awards/aspet-scientific-achievement-awards/julius-axelrod-award-in-pharmacology
- ↑ Science Careers, 2013. május 3. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- ↑ Arvid Carlsson - Curriculum Vitae (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2000. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
- ↑ The Nobel Prize amounts. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
- ↑ a b c Barondes, Samuel H. (2003). „Better Than Prozac”, New York, 21–22, 39–40. o, Kiadó: Oxford University Press.
- ↑ Arvid Carlsson, Margit Lindqvist, Tor Magnusson (1957. November). „3,4-Dihydroxyphenylalanine and 5-hydroxytryptophan as reserpine antagonists”. Nature 180 (4596), 1200. o. DOI:10.1038/1801200a0. PMID 13483658.
- ↑ Abbott A (2007). „Neuroscience: the molecular wake-up call”. Nature 447 (7143), 368–70. o. DOI:10.1038/447368a. PMID 17522649. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)
- ↑ Fluoride in drinking water can cause cancer, Svenska Dagbladet (in Swedish)
- ↑ Torell P, Forsman B (1979. February). „” (svéd nyelven). Tandlakartidningen 71 (3), 142–57. o. PMID 287207.
- ↑ Bryson C. The Fluoride Deception, p. 240.
További információk
- http://nobelprize.org/nobel_prizes/lists/all/index.html
- http://nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/
- http://www.medterms.com/script/main/art.asp?articlekey=14345 Archiválva 2011. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://web.archive.org/web/20110312082813/http://neuroptim.hu/content/boldogs%C3%A1g-hormonjai-2-r%C3%A9sz-dopamin
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.