apatit
Általános adatok
Képlet	Ca5(F(PO4)3)
Kristályrendszer	hexagonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Foszfát- és rokon ásványok
Azonosítás
Szín	színtelen, fehér, sárga, zöld, kék, vörös vagy barna
Fény	üvegfényű, de a törési felületen zsírfényű
Törésmutató	1,634–1,638 (+0,012; −0,006)
Pleokroizmus	kék kövek - sötét, kék, sárga és színtelen.
Fluoreszcencia	mely erősebb hosszú hullámban, kék kövek - kéktől világoskékig mind hosszú, mind rövid hullámban, zöld kövek - zöldes-sárga, mely a hosszú hullámban erősebb, lila kövek - zöldes-sárga hosszú hullámban, világos-lila rövid hullámban.
Keménység	5
Hasadás	nincs, kagylós törésű
Törés	kagylós, egyenetlen
Olvadáspont	1660-1530°C °C
Sűrűség	3,1-3,2 g/cm3 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz apatit témájú médiaállományokat.

Az apatit a vízmentes foszfátok csoportjába tartozó ásványfaj. Pontos megnevezése fluor-apatit, megkülönböztetve ezzel az apatit-sor többi tagjától: a hidroxil-, a klór-, az oxi- és a karbonát-apatittól.

Az apatit név a görög apaté (απάτη: csalás, csel) szóból származik, mert sokféle színben megjelenik, ezért régen gyakran tévesztették össze a berillel és más ásványokkal.^[1]

2019-ben a 2020-as Az év ásványa jelöltjei közé került, a Barit és a Turmalincsoport mellett.

Megjelenési formái, genetikája

Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.

Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.

A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát. Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék (guanó) felhalmozódásával keletkezett.

Ipari alkalmazásai

A foszforitot és a magmás apatittelepeket a műtrágyagyártáshoz használják fel.

Rokon ásványfajok

• Vanadinit

Jegyzetek

1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 20. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

• J. Bauer – V. Bouška – F. Tvrz: Drágakőkalauz. Fordította: dr. Oberfrank Ferenc. (hely nélkül): Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. 1989. 196. o. ISBN 963 234 0507  
• Apatite (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 21.)
• Ásványkalauz. . (Hozzáférés: 2018. július 21.)

A Wikimédia Commons tartalmaz Apatit témájú médiaállományokat.