Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Andreas von Ettingshausen
 
Andreas von Ettingshausen
Életrajzi adatok
Született1796. november 25.
Heidelberg
Elhunyt1878. május 25.
Bécs
Ismeretes mintmatematikus, fizikus
Nemzetiségosztrák
SzüleiConstantin von Ettingshausen
GyermekekConstantin von Ettingshausen
IskoláiBécsi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Andreas von Ettingshausen témájú médiaállományokat.

Andreas von Ettingshausen (Heidelberg, 1796. november 25.Bécs, 1878. május 25.) osztrák matematikus, fizikus. Constantin von Ettingshausen paleobotanikus apja.

Élete

Katonatiszti családból származott. A középiskolát Bécsben végezte, ugyanitt szerzett filozófiai és jogi diplomát, közben a tüzértiszti főiskolán matematikai előadásokat hallgatott. 1817-től az innsbrucki egyetemen a matematika és fizika adjunktusa, 1821-től a felsőbb matematika professzora volt a bécsi egyetemen, 1835-től pedig a fizika, alkalmazott matematika és mechanika rendes professzora. 1849 és 1852 között a mérnöki akadémián tanított, 1852-ben visszakerült a bécsi egyetemre és a fizikai intézet igazgatói tisztét is betöltötte. 1862-ben rektorrá nevezték ki.

1847 és 1850 között ő volt a Bécsi Tudományos Akadémia első főtitkára, komoly érdemeket szerezve az alapítás során. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

Matematikai dolgozataiban a hatványsorokkal, egyenletrendszerek megoldásával, határozott integrálokkal, a Sturm-tétellel, síkgörbékkel, differenciálegyenletekkel, a Taylor-képlettel, illetve a Green-tétellel foglalkozott. A fizika területén az érdeklődése a mikroszkópok nagyítása, elektromágneses gépek, a fényoszcilláció felé fordult. 1826 és 1872 között szerkesztője volt a Zeitschrift für Physik und Mathematik című folyóiratnak.

Főbb művei

  • Die Kombinatorische Analysis, 1826
  • Vorlesungen über höhere Mathematik. 1827
  • Die Prinzipien der heutigen Physik, 1857
  • Anfangsgründe der Physik, 1860.

Források

  • Ettingshausen Andreas Frh. von. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 1, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1957, 271-272.
  • A Pallas nagy lexikona
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Andreas_von_Ettingshausen
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.