2016-os törökországi katonai puccskísérlet
Dátum	2016. július 15.
Helyszín	Ankara és Isztambul
Eredmény	a puccskísérlet kudarcba fulladt
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Török Béketanács(wd)  Törökország kormánya
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Akin Öztürk (?)[1] Recep Tayyip Erdoğan Binali Yıldırım Hulusi Akar Ümit Dündar (Az 1. hadsereg parancsnoka)[2]
Egységek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Török Béketanács(wd)  Törökország kormánya
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Az 1. hadsereg egységei[2] A Török Légierő egységei[2] Helyi támogatók A Török hadsereg egységei[2] Török rendőrség Helyi támogatók
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
1 Sikorsky helikopter[2] 1 tábornok (a kormányzat szerint)[3] Körülbelül 80 katona megadta magát[3][4] 1563 letartóztatva[3][5] (4 tábornok és 29 ezredes)[5] 17 rendőr[6]
Legkevesebb 42 civil halott és számos sebesült Ankarában.[7][8] Legkevesebb 6 halott és 150 sebesült Isztambulban.[7] Összesen legkevesebb 90 halott és 1154 sebesült[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz 2016-os törökországi katonai puccskísérlet témájú médiaállományokat.

A 2016-os törökországi katonai puccskísérlet a török hadsereghez tartozó katonai csoport hatalomátvételi kísérlete, mely 2016. július 15-én kezdődött. Binali Yıldırım miniszterelnök nyilatkozatában kijelentette, hogy nincs szó puccsról.^[10] A július 16-i hajnali órákban a Reuters jelentése szerint a puccs „összeomlott”.^[11]

Az esemény kitűnő ürügyet teremtett Recep Tayyip Erdoğan elnöknek ahhoz, hogy leszámoljon az országon belüli vélt és valós ellenségeivel: Törökországban rendkívüli állapotot hirdettek ki, melynek keretében tisztogatások kezdődtek a hadseregben, az állami intézményekben, leváltottak több ezer ügyészt és bírót, akiknek egy jelentős részét le is tartóztatták, valamint 21 000 tanár engedélyét vonták vissza.^[12][13]

Háttér

Bővebben: Törökország történelme

A modern Törökország történelme során többször is volt már katonai puccs, 1960-ban,^[14] 1971-ben,^[15] 1980-ban^[15] és 1997-ben.^[16] A török hadsereg Atatürk óta a szekuláris állam védelmezőjének tekinti magát, azonban az Ergenekon-ügy kapcsán felmerült, hogy az Erdoğan-kormányok ideje alatt a hadsereg hatalma meggyengült,^[17] mivel több magas rangú katonatisztet is vád alá helyeztek.^[18]

Események

2016. július 15-én helyi idő szerint éjjel 11 óra előtt katonai repülőgépek hangját hallották Ankara fölött, majd katonai járművek lezárták a Győzedelmes Mehmed szultán hidat, valamint a Boszporusz hidat az Anatóliából a város európai részére vezető oldalon. Erdoğan 3 óra körül Isztambulba utazott repülőgépével, és saját kezébe vette az irányítást. A puccskísérlet másnapján hajnali 4 és 5 óra között az elnökhöz hű erők visszafoglalták a repülőtereket, hidakat, televízióstúdiókat, és a puccsisták kezén lévő egyéb infrastruktúrákat. Hír volt arról is, hogy egy puccsista katonai helikoptert lelőttek, emellett több mint 40 halálos áldozata is volt a kísérletnek. Ekkor már biztos volt, hogy a puccs elbukott, 120 embert tartóztattak le a lázadók közül.^{[19][20][21][22]}

Binali Yıldırım nyilatkozata szerint nincs szó puccsról, és a rendet helyre fogják állítani,^[10][23] Recep Tayyip Erdoğan elnök pedig kijelentette, hogy a hadsereg berkein belüli kisebbség felkeléséről van szó, melyet le fognak győzni.^[10] Az Anadolu Hírügynökség értesülései szerint a puccsot megkísérlő katonák túszul ejtették Hulusi Akar tábornokot, a török hadsereg vezérkari főnökét.^[24]

A puccsisták elfoglalták az állami televíziócsatornát, a TRT-t, ahol egy nyilatkozat közlése után az adás megszűnt. A nyilatkozat szerint új alkotmányt készítenek elő, mert a demokrácia és a szekuláris törvénykezés súlyosan sérült. Kijárási tilalmat hirdettek ki. A Facebook, Twitter és YouTube oldalak elérése nehézkessé vált.^[25]

Az Atatürk nemzetközi repülőtér nem indított és fogadott járatokat.^[26]

Következmények

Az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki, melynek keretében tisztogatások kezdődtek a hadseregben, az állami intézményekben, leváltottak több ezer ügyészt és bírót, akiknek egy jelentős részét le is tartóztatták, valamint 21 000 tanár engedélyét vonták vissza. Az egyetemi oktatóktól megvonták a külföldre utazás lehetőségét.^[12][13]
Az Európai Unió tagállamainak bírósági szervezeteit összefogó Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (European Network of Councils for the Judiciary, ENCJ) nevű szervezet tiltakozásul felfüggesztette Törökország tevékenységét a szervezetben – a magyar Országos Bírói Tanács (OBT) azonban minden érdemi indoklás nélkül elutasította a döntés meghozatalában való részvételt.^[27]

Jegyzetek

Források

• ↑ BBC: Turkey army group announces takeover on TV. BBC. (Hozzáférés: 2016. július 15.)
• ↑ Flesch: Flesch, István. A Török Köztársaság története (2007) 
• ↑ Mango: Mango, Andrew. The Turks Today (angol nyelven). London: John Murray (2004). ISBN 978-0-7195-6595-3 
• ↑ New York Times: Military Attempts Coup in Turkey, Prime Minister Says. The New York Times, 2016. július 15. (Hozzáférés: 2016. július 15.)