A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Prága történelmi belvárosa | |
Világörökség | |
Prága a Klementinumról fotózva | |
Adatok | |
Ország | Csehország |
Világörökség-azonosító | 616bis-001 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, IV, VI |
Felvétel éve | 1992 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óváros témájú médiaállományokat. |
A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része. A városrész a Hradzsinnal és a Kisoldallal szemben, a Moldva kanyarulatában fekszik. Területe 1,29 km², a 2001-es népszámláláskor 10 531 lakója volt.
Története
A 10. század elején a Moldva gázlóinak közelében apró települések alakultak ki, az átkelőhelyek egyike a mai Károly híd helyén volt. A 11. században az utak mellett bajor kereskedők telepedtek le, Týnben létrejött a cseh fejedelmi, majd királyi udvar, az apró települések gyorsan összenőttek, I. Vencel idején Eberhard királyi kincstárnok megalapította a Szent Gál-negyedet (Svatohavelská čtvrt). Ide bajorokat telepített be, és szabályos utcahálózata jelentősen különbözött a város addigi, halmaz jellegű részeitől. A Szent Gál-plébániatemplom körül kialakult településnek a király városi jogokat adott, és az új várost királyi városbíró igazgatta. A várost kelet felől ívben határoló védmű (városfal és árok) két vége a folyóra támaszkodott, és egységbe kapcsolta az új városrészt a régebbi, elszórt falvakkal.[1]
A román kori épületek két-három méterrel a mai utcák szintje alatt álltak, ezért a Moldva gyakran elöntötte őket. A területet a 13. század végén elkezdték feltölteni, az utcák egyre magasabbra kerültek, így a román kori épületek földszintjei apránként a gótikus házak pincéivé alakultak. A bástyafalak mentén ekkor már mély védőárok húzódott; ennek vonala a mai belső körút.
Határait 1784-ben húzták meg. Ma Prága I. kerületének részeként a cseh főváros egyik leghangulatosabb, legtöbb látnivalót kínáló negyede.
Nevezetességei
A városrész századokon át és ma is fennálló fontos szerepe a negyed építészetében is visszaköszön, a 13. századtól a 20. századig majd minden kor képviselteti magát. A városrész 1971 óta műemléki terület.
Óváros tér
A negyed központja az Óváros tér, amelynek alakját 1230 körül határozta meg I. Vencel cseh király. A teret gótikus, reneszánsz és barokk épületek veszik körül.
Itt található a Óvárosi városháza a világhírű Orlojjal, itt áll Tycho Brahe nyughelye, a Týn-templom, a Szent Miklós-templom és a rokokó stílusú Goltz-Kinsky-palota, amelyben korábban gimnázium működött. Ide járt többek között Franz Kafka is.
Az Óváros zegzugos, udvarokkal, átjárókkal tarkított utcarengetegében van a Betlehem-kápolna, ahol Husz János tanított és prédikált, valamint a szecessziós, Smetanáról elnevezett koncertteremnek helyt adó Vigadó (Obecni Dům).
A városrész keleti végén álló Lőportoronytól (Prašná Brána) indult egykor a koronázási menet, hogy aztán az Óvároson és az azt a Moldva túlparti negyedekkel összekötő Károly hídon áthaladva érje el a Kisoldalt, majd a Hradzsint.
Az építészeti és történelmi emlékeken túl az Óváros hangulata a színházaknak, pantomimosoknak, éttermeknek, élénk éjszakai életének köszönhetően is egyedülálló látnivaló.
A köztéri szobrok közül a legjelentősebb Husz János emlékműve.
Týn-udvar
Az Óváros térhez keletről csatlakozik a Týn-templom és a Szent Jakab-bazilika, illetve a kis Týn-utca és a Malá Štupartská utca között elterülő Týn-udvar (német nevén: Ungelt).
Kis tér
A Kis tér (Malé náměstí) neoreneszánsz építészeti érdekességei közül a leglátványosabb a Rott-ház és a tér közepén álló kovácsoltvas kút. Szép a Richter-ház klasszicista kapuja.[1]
Celetná utca
Az alapvetően nyugat–kelet irányú Celetná utca a Gyümölcspiac (Gyümölcspiac utca, Ovocný trh) végét köti össze a Lőportoronnyal. A Vyšehradból a várba vezető királyi út része volt. Legnevezetesebb épületei:
Károly utca
A kanyargós Károly utca (Karlova ulice) a Kis teret köti össze a Křižovnický térrel (Křižovnické náměstí). Művészettörténetileg legjelentősebb értéke az Arany kúthoz (U zlaté studny) címzett házé).[1]
Templomok
- Szent Jakab-bazilika
- minorita kolostor (a Szent Jakab-bazilika mellett)
- Týn előtti Szűz Mária-templom
- Szent Miklós-templom
- Szent Gál-templom
- Szent Egyed-templom
- Falhoz épült Szent Márton-templom
- Betlehem-kápolna
- Szent József-templom
- Szent Szalvátor-templom
- Szent Ágnes-kolostor (a régebbi útikönyvekben „Boldog Ágnes-klastrom” néven)
Kulturális intézmények
- Rendezvények háza (Reprezentációs ház)
- Náprštek-múzeum
- Smetana-múzeum
- Nemesi színház
- U Hilbernů kiállító palota
- Rudolfinum
- Klementinum (A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára)
- Karolinum (a Károly Egyetem főépülete)
Nevezetes épületek, építmények
- Lőportorony
- Karolinum
- Óvárosi városháza
- Új városháza
- Két Arany Medve ház
- Clam-Gallas-palota
- Goltz–Kinský-palota
- Kunštat urainak palotája
- Jiří Wolker-színház
- Sixtus-ház
- Hrzán-palota
- Millesimo-palota
- Šrámek-ház (Menhartovský-ház)
- Buquoy-palota
- Vörös Sas ház
- Zöld Béka ház
- Schönpflug-ház
- Arany Angyal-ház
- Fekete Istenanya Háza
- Velfovič-ház
- Pacht-palota
- Arany Fa ház
- Čech híd
- Mánes-híd
- Károly híd
Lakossága
A városrész népességének változása:
Lakosok száma | 46 060 | 42 332 | 37 888 | 35 503 | 30 481 | 24 718 | 20 592 | 13 040 | 10 531 | 6272 |
1869 | 1890 | 1900 | 1921 | 1930 | 1961 | 1970 | 1991 | 2001 | 2021 |
Jegyzetek
- ↑ a b c Idegenvezető
- ↑ PragueGuide
Források
- ↑ Csehszlovákia: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1981.)
- ↑ Soukup: Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)
- ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 25–26.
- ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 56.
- ↑ Prága: Szombathy Viktor: Prága Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 74–75.
- ↑ PragueGuide: PragueGuide.fm: Látnivalók.
További információk
- Prága történelmi belvárosa az UNESCO világörökség honlapján (angolul) (franciául)
- Az Óvárosról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.