Hasonló cikkcímek és megnevezések: Század (egyértelműsítő lap)

Az évszázad vagy század (röviden sz.) száz egymást követő év, bár a szó gyakrabban két 100-zal osztható év közötti időre utal (pl. 1800 és 1900 között).

A századok számozása

A századokat sorszámmal jelölik, régebben elsősorban római számmal, ma már az arab számmal történő számozás is elterjedt. A sorszám mellett meg kell adni azt is, hogy a naptárrendszer kezdete előtti vagy utáni évről van-e szó.

A következő változatok fordulhatnak elő: Kr. u. XVII. század; Kr. u. 17. század; i. sz. XVII. század; i. sz. 17. század.

Egy műben javasolt vagy csak a római, vagy csak az arab számokat használni (tehát nem keverni a kettőt).

Kr. e. vagy i. e.

A Gergely-naptár kezdő napja Jézus hagyomány szerinti születési dátuma, ezért az első évet megelőző századokat a „Krisztus előtt” (röviden „Kr. e.”), az első évtől kezdve pedig a „Krisztus után” (röviden „Kr. u.”) megjelölés használatos. Ezt a megnevezést azonban a szekularizációs politika hatására módosították, például Magyarországon a szocializmus idején az „időszámításunk (kezdete) előtt” (röviden „i. e.”) és az „időszámításunk szerint” (röviden „i. sz.”) kifejezéseket terjesztették el. A szocializmus utáni és előtti rendszerekben ugyanerre általában a Kr. e. és Kr. u. (Krisztus előtt és után) használatos.^[1] Ezek a megjelölések nem vallásosak, sem nem vallássemlegesek, hanem egyezményesen használt formák.^[1]

Az angolszász világban az AD (anno domini, „az Úr évében”) és a BC (before Christ, „Krisztus előtt”) formák az elterjedtek. A német nyelvterületen a v. Chr. (vor Christus) és a n. Chr. (nach Christus).

Más nyelveken

Századok kezdete és vége

Mivel a Gergely-naptárban nincs 0. év, ezért az első évszázad 1. január 1-jén kezdődött és 100. december 31-ig tartott; a 2. század 101. január 1-jétől 200. december 31-ig tartott; stb. Tehát az időszámításunk szerinti n-edik század . január 1-jén kezdődik és . december 31-én ér véget. Eszerint a XX. század 1901. január elsejétől 2000. december harmincegyedikéig tartott.

A Gergely-naptár kezdőnapja előtti első évszázad i. e. 100. január 1-jétől i. e. 1. december 31-éig tartott; az i. e. 2. század i. e. 200. január 1-től i. e. 101. december 31-ig tartott stb. Tehát az i. e. n-edik század . január 1-jétől . december 31-éig tart.

A fentiekből kiderül, hogy a Gergely-naptár szerint nincs 0. század, hanem az i. e. 1. december 31-én végződő i. e. 1. századot az időszámításunk szerinti 1. január 1-jén kezdődő i. sz. I. század követi.

Jegyzetek