Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Éjféli cowboy
 
Éjféli cowboy
(Midnight Cowboy)
1969-es amerikai film

RendezőJohn Schlesinger
ProducerJerome Hellman
AlapműJames Leo Herlihy: Midnight Cowboy (regény)
Műfaj
  • haverfilm
  • filmdráma
  • LMBT-témájú film
  • regény alapján készült film
ForgatókönyvíróWaldo Salt
FőszerepbenDustin Hoffman
Jon Voight
ZeneJohn Barry
OperatőrAdam Holender
VágóHugh A. Robertson
JelmeztervezőAnn Roth
DíszlettervezőPhilip Smith
Gyártás
GyártóUnited Artists
OrszágAmerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
magyar szinkron
Forgatási helyszín
Játékidő108 perc
Költségvetés3,6 millió amerikai dollár (becslés)[1]
Forgalmazás
ForgalmazóUnited Artists
Bemutató1969. május 25. USA
Korhatár16 III. kategória (F/11186/J)
Bevétel44 785 053 dollár[2]
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Éjféli cowboy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Éjféli cowboy (eredeti cím: Midnight Cowboy) 1969-ben bemutatott amerikai filmdráma John Schlesinger rendezésében. Főszereplői Jon Voight (a címszereplő) és Dustin Hoffman. A forgatókönyv James Leo Herlihy 1965-ös Midnight Cowboy című regényén alapul.

A film három Oscar-díjat kapott, és további húsz filmes díjat. A mai napig ez az egyetlen X-kategóriás film, ami Oscar-díjat nyert.[3][4] Az Amerikai Filmintézet minden idők 100 legjobb amerikai filmje közé választotta.[5][6]

Cselekménye

Alább a cselekmény részletei következnek!

Joe Buck (Jon Voight), egy fiatal texasi, tányérmosogatásból él, de egy napon cowboy öltözetet vesz fel (bőrdzseki és sötét cowboykalap), összepakol egy mintás tehénbőr bőröndöt és New Yorkba indul távolsági busszal, hogy idősebb hölgyek fizetett szeretője legyen. Joe naivitása hamar nyilvánvalóvá válik. Bár gyerekkora óta a nők kedvence, itt nem sikerül megismerkednie nőkkel, akiket kinéz magának. Végül felszed valakit az utcán, szeretkezik a nővel, de az átlátszó ürüggyel 20 dollárt kér tőle.

Joe egy ivóban találkozik egy Enrico Rizzo (Dustin Hoffman) nevű sánta szélhámossal (mások Patkánynak vagy Ricónak hívják), aki ajánlkozik, hogy menedzselni fogja Joe-t és összehozza a megfelelő nőkkel. Egy közvetítőt ajánl, akihez elviszi, de előtte 20 dollárt kér Joe-tól, majd sietve távozik a lifttel. A férfiról kiderül, hogy nem az, akinek Rico mondta, hanem fanatikus Biblia-imádó. Joe elmenekül, amikor a férfi imádkozni akar vele, és Rico üldözésére indul.

Joe állandóan és eredménytelenül cirkál az utcán. Nem sokkal később elfogy a magával hozott pénz, és kirakják a hotelből, ahol addig lakott, a bőröndjét és a holmiját is lefoglalják. Megpróbál pénzt szerezni azzal, hogy egy fiatal fiú a moziban azt ígéri neki, hogy fizetni fog, ha orális szexet végezhet rajta. Azonban a vécében kiderül, hogy a fiúnál nincs pénz.

Joe véletlenül észreveszi Ricót egy étteremben, dühösen rátámad, de annál már nincs meg a neki adott 20 dollár. Rizzo felajánlja, hogy lakhat nála (a lepukkant lakásról kiderül, hogy egy fűtés és villany nélküli épületben van, amit hamarosan le fognak bontani).

Rizzo szinte állandóan köhög, izzad, folyamatosan dohányzik és egyre rosszabb egészségi állapotban van.

Joe története töredékesen kiderül néhány visszaemlékezésből. Gyerekkorában anyja elhagyta és a nagyanyja nevelte fel. Ifjúkorában a helyi lakosok megtámadták és megerőszakolták, amikor a barátnőjével szerelmeskedett egy kocsiban. Joe belépett a hadseregbe.

Rizzo életének története abból derül ki, amit ő maga elmond Joe-nak. Apja olasz írástudatlan bevándorló volt, aki cipőpucolással kereste a kenyerét egy metrólejáróban és a vegyszerek gőzétől tönkrement a tüdeje. Rico arról álmodozik, hogy hamarosan eljut Floridába, ahol gazdag nők és luxus veszi majd körül.

Egy étteremben egy őket filmező pasas és egy fiatal nő megy oda hozzájuk és Joe-nak egy szórólapot adnak, ami egy partira való meghívó. A Warhol-szerű hátterű környezetben degeszre eszik magukat, Rico a zsebébe is tömi az ételt. Joe-nak egy kábítószeres cigarettát adnak, amit ő normál cigarettának gondol és ugyanúgy, egyedül szívja el. Ettől színes látomásai támadnak. A bulin megismerkedik egy nővel, akivel hamarosan távoznak, közben Rico legurul a lépcsőn. Joe-nak ezúttal nem megy a szex, ezért szókirakó játékot kezdenek játszani. Majd nem sokkal később Joe hevesen szeretkezni kezd a nővel, aki nagy fokú gyönyört él át, és másnap telefonon egy barátnőjének ajánlja Joe „szolgáltatásait”, akinek 20 dollárt ad.

Amikor Joe hazatér (előbb élelmiszert vett a kapott pénzből), Rico lázasan fekszik az ágyban. Joe orvost akar hívni, de Rico azt mondja, nem kell, csak Floridába jussanak el. Joe-nak csak 9 dollárja van, de az úthoz 55 dollár kell, ezért egy homokos bárba megy, ahonnan egy idősebb szemüveges férfi felviszi a hotelszobájába. Joe kirabolja, mielőtt bármi másra sor kerülne.

A buszon Rico állapota tovább romlik. Az út nagyjából másfél napig tart. Egyszer Rico bevizel, ezért az egyik megállónál Joe új ruhát vesz neki és magának, a cowboy-cuccot pedig kidobja a szemétbe, még a csizmáját is. Ahogy közelednek Miami felé, Joe arról beszél, hogy rendes munkát szerez. Egyszer csak észreveszi, hogy Rizzo meghalt. Joe szól a sofőrnek, aki, hogy elkerülje a pánikot, azt mondja az utasoknak, hogy az egyik utas rosszul lett, de az utat folytatják Miami felé. Joe lezárja Rico szemét és átölelve tartja halott barátját.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereposztás

Megjelenése

A filmet 1969. május 25-én kezdték vetíteni az amerikai mozik. DVD-n 2000. január 1-jén jelent meg.

Fogadtatás

Az amerikai filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 88%-ra értékelte 52 vélemény alapján.[7]

Díjak, jelölések

elnyert díjak

  • 1969: Berlin International Film Festival, OCIC-díj – John Schlesinger
  • 1969: New York Film Critics Circle Awards „legjobb színész” – Jon Voight

Oscar-díj

BAFTA-díj

  • 1970: Bodil-díj, „legjobb nem-európai film”
  • 1970: David di Donatello-díj, „legjobb külföldi színész” – Dustin Hoffman
  • 1970: David di Donatello-díj, „legjobb külföldi rendező” – John Schlesinger
  • 1970: Directors Guild of America, USA, „legjobb rendezés” – John Schlesinger
  • 1970: Italian National Syndicate of Film Journalists, „legjobb külföldi rendező” – John Schlesinger
  • 1970: Kansas City Film Critics Circle Awards, „legjobb rendező” – John Schlesinger
  • 1970: Laurel Awards, „dráma”
  • 1970: Laurel Awards, „legjobb férfi drámai alakítás” – Dustin Hoffman
  • 1970: Laurel Awards, „legjobb kezdő szereplő” – Jon Voight
  • 1970: National Board of Review, USA, „legjobb tíz film”
  • 1970: National Society of Film Critics Awards, USA, „legjobb színész” – Jon Voight
  • 1970: Writers Guild of America, USA, „legjobb adaptált forgatókönyv” – Waldo Salt
  • 1994, National Film Preservation Board, USA, „National Film Registry”

jelölések

A film további 15 filmes jelölést kapott.[8]

A film készítése. Érdekességek

A film forgatása 1968 májusa és szeptembere között zajlott.

Az Éjféli cowboy Adam Holender első filmes rendezése; Holendert Roman Polański, Holender gyerekkori barátja ajánlotta Schlesinger figyelmébe.[9]

Joe a távolsági buszon New York felé közeledve a hordozható rádióján hallja meg a WABC rádióállomás adását, benne Ron Lundy műsorvezetővel.[10] Ron Lundy műsora a film készítésének idején délelőtt 10 és délután 1 között volt hallható hétfőtől péntekig.[11] Joe örömében felkiált, amikor meghallja az adást, majd elnézést kér a mellette ülő apácától.

Joe a Hotel Claridge-ben száll meg, ami a Broadway és a West 44th Street délnyugati sarkában van (Midtown Manhattan). Szobájának ablaka a Times Square északi részére néz.[12] Az épületet a D. H. Burnham & Company tervezte, és 1911-ben nyílt meg, a film után valamikor lebontották.[13]

A filmben három alkalommal is látható az 1740 Broadway homlokzatán a „Mutual of New York (MONY) Building” felirat.

Jon Voight a Screen Actors Guild által meghatározott minimális bért kapta, de ő annak örült, hogy bekerült a filmbe.[14]

A filmben Rizzo szájából elhangzó „I'm walkin' here!” kiáltás bekerült az Amerikai Filmintézet 100 év...100 filmes idézet listájába. Sokak szerint ez improvizáció, de a film DVD-jén a producer, és később Hoffman is úgy nyilatkozott, hogy a jelenetet többször elpróbálták, és a közlekedési lámpa jelzéséhez igazították, hogy véletlenszerűnek és spontánnak látszódjon.[15]

A film a bemutatásakor a Motion Picture Association of America besorolása alapján "Restricted" ("R") jelzést kapott. Később az United Artists kénytelen volt elfogadni, hogy a filmet "X" jelzéssel vetítsék, a benne látható „homoszexuális utalásokért”.[16] Az MPAA később módosította az "R" besorolás követelményeit (több tartalmat megengedve) és az engedélyezett életkort 16-ról 17-re emelte. A film így 1971-ben "R" besorolást kapott, bár a tartalmán nem változtattak (és manapság is "R" besorolású).[16][17]

Forgatási helyszínek

  • Big Spring, Texas, USA
  • Filmways Studios – 246 East 127th Street, East Harlem, Manhattan, New York City, New York, USA – (stúdió)
  • Florida, USA
  • Lincoln Tunnel, New York City, New York, USA
  • Mercer Street, New York City, New York, USA
  • Miami Beach, Florida, USA
  • New Jersey, USA
  • Stanton, Texas, USA – (visszatekintések)
  • Sweetwater, Texas, USA
  • Times Square, Manhattan, New York City, New York, USA

Jegyzetek

  1. imdb.com
  2. Box Office Information for Midnight Cowboy'. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  3. Felnőttfilm
  4. Ditmore, Melissa Hope. Midnight Cowboy, Encyclopedia of prostitution and sex work 1. Greenwood Publishing Group, 307–308. o. (2006). Hozzáférés ideje: 2011. október 8. 
  5. AFI’s 100 YEARS…100 MOVIES (angol nyelven). American Film Institute. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
  6. AFI’S 100 YEARS…100 MOVIES — 10TH ANNIVERSARY EDITION (angol nyelven). American Film Institute. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
  7. Rotten Tomatoes értékelés
  8. imdb.com Díjak, jelölések listája
  9. Goldstein, Patrick: 'Midnight Cowboy' and the very dark horse its makers rode in on. Los Angeles Times, 2005. február 27. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
  10. Ron Lundy Retires From Radio – Musicradio77.com.
  11. WABC Schedule 1966–1970 – Musicradio77.com.
  12. Midnight Cowboy (1969) – OntheSetofNewYork.com.
  13. Hotel Claridge – SkyscraperPage.com
  14. Voight Worked for Scale for 'Midnight Cowboy' Role”, New York Times, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2013. augusztus 29.) 
  15. Onda, David: Greatest Unscripted Movie Moments. Xinfinity. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
  16. a b United Artists: The Company that Changed the Film Industry by Tino Balio
  17. Monaco, Paul (2001). History of the American Cinema: 1960–1969. The Sixties, Volume 8. New York: Charles Scribner's Sons. ISBN 0-520-23804-4. p. 166

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Midnight Cowboy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Éjféli_cowboy
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.


Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Éjféli cowboy



Hladanie........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Fájl:Midnight Cowboy logo.png
John Schlesinger
Filmdráma
Dustin Hoffman
Jon Voight
John Barry
United Artists
Amerikai Egyesült Államok
New York
Florida
Amerikai dollár
United Artists
Fájl:16 icon B (Hungary).svg
Wikimédia Commons
Category:Midnight Cowboy
Sablon:Film infobox
Q61696
Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz
1969 a filmművészetben
John Schlesinger
Jon Voight
Dustin Hoffman
Oscar-díj
Amerikai Filmintézet
Minden idők 100 legjobb amerikai filmje
Fájl:Dialog-stop-hand.svg
Wikipédia:Cselekmény részletezése
Jon Voight
Texas
Cowboy
Tehén
New York
Dustin Hoffman
Biblia
Orális szex
Olaszok
Florida
Andy Warhol
Kábítószer
Szex
Homoszexualitás
Miami
Fájl:Dialog-go-hand.svg
Jon Voight
Dustin Hoffman
Sylvia Miles
DVD
Rotten Tomatoes
John Schlesinger
Jon Voight
Oscar-díj
Oscar-díj a legjobb rendezőnek
Oscar-díj a legjobb filmnek
Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek
British Academy of Film and Television Arts
BAFTA-díj a legjobb férfi főszereplőnek
Dustin Hoffman
BAFTA-díj a legjobb rendezőnek
BAFTA-díj a legjobb filmnek
BAFTA-díj a legjobb vágásnak
BAFTA-díj a legjobb forgatókönyvnek
David di Donatello-díj
David di Donatello-díj
Jon Voight
Roman Polański
Times Square
United Artists
Texas
Amerikai Egyesült Államok
Manhattan
New York
Florida
Miami Beach
New Jersey
Box Office Mojo
Los Angeles Times
New York Times
Speciális:Könyvforrások/0520238044
Midnight Cowboy
Q61696#P856
PORT.hu
Q61696#P905
Internet Movie Database
Q61696#P345
Rotten Tomatoes
Q61696#P1258
Box Office Mojo
Q61696#345
Sablon:John Schlesinger
Sablon:John Schlesinger
Sablonvita:John Schlesinger
John Schlesinger
Maraton életre-halálra (film)
Sólyom és a nepper
A második legjobb dolog
Sablon:Oscar-díj a legjobb filmnek
Sablon:Oscar-díj a legjobb filmnek
Sablonvita:Oscar-díj a legjobb filmnek
Oscar-díj a legjobb filmnek
Szárnyak (film)
Virradat (film)
The Broadway Melody
Nyugaton a helyzet változatlan (film, 1930)
Cimarron (film, 1931)
Grand Hotel (film)
Kavalkád (film, 1933)
Ez történt egy éjszaka
Lázadás a Bountyn (film, 1935)
A nagy Ziegfeld
Zola élete
Így élni jó (film)
Elfújta a szél (film)
A Manderley-ház asszonya (film, 1940)
Hová lettél, drága völgyünk?
Mrs. Miniver
Casablanca (film)
A magam útját járom
Férfiszenvedély
Életünk legszebb évei
Mindent Éváról
Egy amerikai Párizsban (film)
A földkerekség legnagyobb show-ja
Most és mindörökké (film, 1953)
A rakparton
80 nap alatt a Föld körül (film, 1956)
Híd a Kwai folyón (film)
Gigi (film, 1958)
Ben-Hur (film, 1959)
Legénylakás (film)
West Side Story (film, 1961)
Arábiai Lawrence (film)
My Fair Lady
A muzsika hangja (film)
Egy ember az örökkévalóságnak
Forró éjszakában (film)
Francia kapcsolat
A Keresztapa
A nagy balhé (film, 1973)
A Keresztapa II.
Száll a kakukk fészkére (film)
Rocky (film)
Annie Hall
A szarvasvadász
Kramer kontra Kramer
Átlagemberek (film)
Tűzszekerek
Gandhi (film)
Becéző szavak
Amadeus (film)
Távol Afrikától
A szakasz
Az utolsó császár
Esőember
Miss Daisy sofőrje
Farkasokkal táncoló
A bárányok hallgatnak (film)
Nincs bocsánat
Schindler listája
Forrest Gump
A rettenthetetlen
Az angol beteg (film)
Titanic (film, 1997)
Szerelmes Shakespeare
Amerikai szépség
Gladiátor (film, 2000)
Egy csodálatos elme
Chicago (film, 2002)
A Gyűrűk Ura: A király visszatér (film)
Millió dolláros bébi
Ütközések (film)
A tégla
Nem vénnek való vidék (film)
Gettómilliomos
A bombák földjén
A király beszéde
The Artist – A némafilmes
Az Argo-akció
12 év rabszolgaság
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
Spotlight – Egy nyomozás részletei
Holdfény (film)
A víz érintése
Zöld könyv – Útmutató az élethez
Élősködők (film)
A nomádok földje
Minden, mindenhol, mindenkor
Oppenheimer (film)
Sablon:BAFTA-díj a legjobb filmnek
Sablon:BAFTA-díj a legjobb filmnek
Sablonvita:BAFTA-díj a legjobb filmnek
BAFTA-díj a legjobb filmnek
Életünk legszebb évei
Biciklitolvajok
Mindent Éváról
A félelem bére
Híd a Kwai folyón (film)
Ben-Hur (film, 1959)
Legénylakás (film)
Ballada a katonáról
Arábiai Lawrence (film)
Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni
My Fair Lady
Egy ember az örökkévalóságnak
Diploma előtt
Butch Cassidy és a Sundance kölyök
Kabaré (film)
Alice már nem lakik itt
Száll a kakukk fészkére (film)
Annie Hall
Manhattan (film)
Az elefántember (film)
Tűzszekerek
Gandhi (film)
Kairó bíbor rózsája
Szoba kilátással (film, 1985)
Az utolsó császár
Holt költők társasága
Nagymenők
Szellem a házban
Schindler listája
Négy esküvő és egy temetés (film)
Értelem és érzelem (film, 1995)
Az angol beteg (film)
Alul semmi (film, 1997)
Szerelmes Shakespeare
Amerikai szépség
Gladiátor (film, 2000)
A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége (film)
A zongorista (film)
A Gyűrűk Ura: A király visszatér (film)
Aviátor
Brokeback Mountain – Túl a barátságon
A királynő (film)
Vágy és vezeklés (film)
Gettómilliomos
A bombák földjén
A király beszéde
The Artist – A némafilmes
Az Argo-akció
12 év rabszolgaság
Sráckor
A visszatérő
Kaliforniai álom (film, 2016)
Három óriásplakát Ebbing határában
1917 (film, 2019)
A nomádok földje
A kutya karmai közt (film)
Nyugaton a helyzet változatlan (film, 2022)
Oppenheimer (film)
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Kongresszusi Könyvtár
Integrált katalógustár
Francia Nemzeti Könyvtár
Spanyol Nemzeti Könyvtár
Fájl:Film reel.svg
Portál:Filmművészet
Fájl:Flag of the United States.svg
Portál:USA
Updating...x




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.