A villamosmérnök elektromos, illetve elektronikus eszközök, berendezések, létesítmények tervezésén, gyártásán, működtetésén dolgozik. A villamosmérnöki szakma eredményei mindennapi életünket is áthatják, a háztartástól a közlekedésen át, a szórakoztatóelektronikáig, illetve az ipar különféle területein is meghatározóak. A felsőoktatásban (főiskolán, egyetemen) végzett villamosmérnökök alkalmassá válnak különböző villamos berendezések tervezésére és üzemeltetésére az ipari folyamatirányítás, a digitális rendszerek, infokommunikáció, energetika, a járművillamosság és az űrkutatás területén.

Kompetenciák és specializációk

A ma villamosmérnökének egyaránt járatosnak kell lennie az elektromos eszközök, az informatika, az irányítástechnika és a menedzsment területén. Ennek érdekében a képzés során a szakmai törzsanyag mellett olyan gazdasági és humán ismeretekkel is ellátják a hallgatókat, mint a közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, valamint (üzleti) jogi ismeretek. A szakmai törzsanyagot olyan tárgyakból állították össze, mint a villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, szabályozástechnika/automatika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika) továbbá az ezek elmélyítésére szolgáló laborfoglalkozások.

A villamosságtan széleskörűen alkalmazott tudomány, továbbá folyamatosan fejlődik (leginkább a 20. század második felétől), ennek köszönhetően a legkülönfélébb szakosodási lehetőséget kínál a villamosmérnököknek a villamos energetikától kezdve a katonai elektronikai eszközökön át a nanotechnológiáig.

4 fő specializációt (szakirányt) szokás elkülöníteni:^[1]

• beágyazott és irányítórendszerek
• infokommunikációs rendszerek
• villamos energetika
• mikroelektronikai gyártás és tervezés

Beágyazott és irányítórendszerek specializáció

Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív kapcsolatban állnak. Életünk szinte minden területén találkozunk velük. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban (Internet of Things), kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/szoftver ismereteken át az információgyűjtés és feldolgozás, továbbá kommunikáció problémáit is ismerniük kell.

Infokommunikációs rendszerek specializáció

Az IT-alkalmazások szinte mindegyike hálózatos. Nemsokára a kommunikáló embereknél és az általuk használt alkalmazásoknál sokkal több kommunikáló gép lesz hálózatba kapcsolva (Internet of Things – a “Tárgyak Internete”). Az infokommunikáció szakterület a hálózatokat és a rajtuk megvalósítható szolgáltatásokat és alkalmazásokat foglalja magában. A specializáció ennek a szakterületnek a rendszertechnikáit és technológiáit mutatja be. Gyakorlatias megközelítésben foglalkozunk a hálózati rendszerek és szolgáltatások kialakításával, konfigurációjával és üzemeltetésével, a rendszerek működésében alapvető szerepet játszó vezetékes és vezeték nélküli technológiákkal, a médiatartalom-terjesztés és -feldolgozás technológiáival, a nagyfrekvenciás és műholdas rendszerek elemeivel, továbbá rádiós mérőrendszerekkel és alkalmazásokkal. Magyarországon az infokommunikációs rendszereknek jelentős szolgáltatási, gyártási és kutatás-fejlesztési háttere van. Ezért a specializáción végzett hallgatóknak sok elhelyezkedési lehetőség kínálkozik: a szolgáltatóknál, a gyártóknál, az elektronikus gazdaság és kormányzat infokommunikációs rendszereit működtető, valamint értéknövelt szolgáltatásokat előállító kis- és középvállalkozásoknál egyaránt.

Villamos energetika specializáció

A specializáció célja a villamos energetika területén belül elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek oktatása az üzemszerű villamosenergia-átvitel és -elosztás, a villamosenergia-hálózatok kialakítása, működtetése és rendellenes állapotai témakörökben; a villamos gépekkel és hajtásokkal, a villamosgépes-rendszerekkel kapcsolatos átfogó szakmai és gyakorlati ismeretek, alkalmazott számítási módszerek oktatása; a villamosenergia-hálózatokban alkalmazott kis- és nagyfeszültségű kapcsolókészülékek szerkezetének és működési alapjainak, a kapcsolókészülékek és a hálózatok között fellépő kölcsönhatások elméletének és gyakorlati vonatkozásainak megismertetése.

Mikroelektronikai gyártás és tervezés specializáció

A mikroelektronika és az elektronikai ipar egyre szélesebb térnyerése a hazai ipar elmúlt évtizedének egyik örvendetes jelensége. A mikroelektronikai tervező cégek megjelenése az egyik legmagasabban kvalifikált mérnöki munkában teremtett hazai munkalehetőségeket, ugyanakkor a multinacionális elektronikai szerelőipar megjelenése magas színvonalú elektronikai technológiai kultúrát teremtett Magyarországon. A specializáción BSc diplomát szerző mérnökök multinacionális elektronikai szerelőipari vállalatoknál, illetve mikroelektronikai tervező cégeknél  helyezkedhetnek el vagy kisvállalkozási formában áramkörtervező, gyártó és szolgáltató tevékenységet végezhetnek.

Képzés

Magyarországon csak 1949 óta beszélhetünk önálló villamosmérnök képzésről, ekkor alapították meg a Villamosmérnöki Kart a Műegyetem Gépészmérnöki Kar elektromos tagozatából.

• Az elektronikai technikusnál magasabb, de a BSc szintnél alacsonyabb képzettséget ad a villamosmérnök-asszisztens felsőfokú szakképzés, mely 2 év alatt elvégezhető. A képzést szakközépiskola is indíthatja.
• Egyes (köztük nagy múltú) főiskolákon és egyetemeken BSc, és arra épülő MSc szintű villamosmérnöki, illetve mérnöktanári szakok indulnak.

Magyarországi intézmények

Az alábbi felsőoktatási intézményekben (és karokon) van jelenleg (2009) villamosmérnöki képzés:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BSc és MSc szinten, ill. MSc mérnöktanári)
• Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar (BSc és felsőfokú szakképzés, ill. MSc szinten villamosmérnöki és mérnöktanári)
• Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (BSc , MSc szinten és felsőfokú szakképzés)
• Dunaújvárosi Főiskola (csak felsőfokú szakképzés)
• Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar (BSc és MSc szinten)
• Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar (csak BSc szinten)
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (csak BSc és felsőfokú szakképzés)
• Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar (BSc, MSc szinten és felsőfokú szakképzés)
• Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (csak felsőfokú szakképzés)i

Híres magyar villamosmérnökök

• Gábor Dénes
• Horányi Özséb
• Kandó Kálmán
• Liska József
• Roska Tamás
• Tihanyi Kálmán
• Tófalvi Gyula
• Vámos Tibor
• Verebélÿ László
• Zipernowsky Károly

Lásd még

• Mérnöki tudomány

Források

• Szakleírások
• A BME rövid története

Jegyzetek

További információk

• Villamosmérnök.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Elektronika.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Mérnök-kereső.hu Archiválva 2011. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Villamosmérnök és mérnök kereső szakportál
• Mérnökbázis.hu – Mérnök és villamosmérnök oldal