A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Viking-program keretében a NASA két űrszondát indított a Marsra. Mindkét szonda egy keringő és egy leszállóegységből állt. Ezek a leszállóegységek voltak az elsők, amelyek méréseket végeztek a bolygó felszínén. Több évig működtek. Ezalatt a keringő egységek felvételeket készítettek a Mars körüli pályáról és a felszín térképezését végezték, de vizsgálták a bolygó két kis holdját is. A Viking űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratory-ban fejlesztették ki. Működésüket részletesen bemutatta Carl Sagan a Cosmos című filmsorozatának 5. részében.
Űrszonda | Indítás | Érkezés | Lander leszállási helye |
Viking-1 | 1975. augusztus 20. | 1976. július 19. | Chryse Planitia |
Viking-2 | 1975. szeptember 9. | 1976. augusztus 31. | Utopia Planitia |
A két Viking lander által végzett biológiai vizsgálatok nem mutattak ki mikroorganizmusokat a Marson található talajban.
Lásd még
Külső hivatkozások
Magyar oldalak
- A Viking űrszondák
- A Viking nem volt elég érzékeny, 2003. november 12.
- Vikingek a Marson: 30 éve landolt a Viking-1 1. rész 2. rész
Külföldi oldalak
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.