Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A véletlen elérés vagy közvetlen elérés a számítástudományban egy adattárolónak az a tulajdonsága, hogy a benne tárolt adatok elérési ideje nem függ a lekérdezésük sorrendjétől, más szóval az adatok véletlen sorrendben történő lekérdezése ugyanolyan hatékony, mint bármilyen más sorrend. Ilyen tulajdonságú a véletlen elérésű memória; ezzel szemben például a magnószalagnál az egymáshoz fizikailag közel elhelyezkedő adatok, vagy a merevlemeznél a lemez középpontjától egyforma távolságra elhelyezkedő adatok gyorsabban olvashatóak ki, mint ugyanannyi véletlenszerűen elhelyezkedő adat.

Véletlen elérésnek hívják a (nem feltétlenül véletlen elérésű) adathordozóknak azt a paraméterét is, hogy átlagosan mennyi idő alatt válaszolnak lekérdezések egy véletlen sorozatára.

Az adatszerkezetek elméletében véletlen elérésű egy struktúra, ha az n-edik eleméhez való hozzáférés műveletigénye nem függ n-től. A tömbök ilyen tulajdonságúak, más adatszerkezetek általában nem. A véletlen elérés fontos eleme bizonyos gyors algoritmusoknak, mint például a gyorskeresés vagy a gyorsrendezés. Az adatbázis-kezelésben a véletlen elérésű indextáblák biztosítják, hogy az adatok bizonyos mezők alapján gyorsan elérhetőek legyenek.

A fájlkezelésnél azt értik véletlen elérés alatt, hogy a fájlban lévő adatok nem csak sorrendben olvashatóak vagy írhatóak, hanem az olvasás/írás tetszőleges pozíción folytatható.

Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!