A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Vág | |
A Vág Pöstyénnél | |
Közigazgatás | |
Országok | Szlovákia |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 403 km |
Forrásszint | 664 m |
Vízhozam | 152 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 10 640 km² |
Forrás | Alacsony-Tátra, Szlovákia |
é. sz. 49° 01′ 08″, k. h. 19° 48′ 33″ | |
Torkolat | Duna |
é. sz. 47° 44′ 59″, k. h. 18° 08′ 51″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vág témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Vág (szlovákul: Váh, németül: Waag) Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele. Vízgyűjtő területe közel 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km.
Nevének eredete
Neve a régi germán wȃg (hullámzó víz) szóból származik, a magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került át.[1]
Leírása
A Vág a Duna bal parti mellékfolyója, mely a Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál a Liptói-medencében. A Fehér-Vág északon a Csorba-tó alatt, míg a Fekete-Vág délen az Alacsony-Tátrában ered. Fontosabb mellékfolyói a felső szakaszon az Árva, a Turóc és a Kiszuca. Zsolnánál délre fordul, ezután alsó folyása csak patakok vízével gazdagodik. Gútánál éri el a Kis-Dunát, ezután a folyó végső szakaszát Vág-Dunának nevezik. Ez a torkolatának közelében befogadja a Nyitrát, majd Komárom városánál éri el a Duna folyamot, annak 1766-os folyamkilométerénél.
Mellékfolyói
Jobb oldali
|
Bal oldali |
Vág melletti települések
- Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
- Rózsahegy (Ružomberok)
- Zsolna (Žilina)
- Nagybiccse (Bytča)
- Puhó (Púchov)
- Illava (Ilava)
- Trencsén (Trenčín)
- Pöstyén (Piešťany)
- Galgóc (Hlohovec)
- Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom)
- Vágsellye (Šaľa)
- Gúta (Kolárovo)
- Komárom (Komárno)
Vízerőművek
A folyón tíznél több vízierőmű létesült, akár falvakat is elárasztó víztározókat (például a Liptovská Mara (Liptói-tenger)) építettek.
Vágköz
Vágközön a Duna és a mai Vág-Duna közét értik a Csilizközig. A folyótorkolatnál kialakult elkeskenyedő földnyelv „szigetcsúcsként” ismert.[2]
Jegyzetek
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 676. o. ISBN 963 05 3346 4
- ↑ Hidak Komárom-Esztergom megyében (dr. Tóth Ernő: Földrajzi adottságok) (PDF). Hídtörténeti kiadványok, 2001. (Hozzáférés: 2021. október 13.)
Források
- 10 rokov stavebnej výroby - Vodohospodárske stavby, N. P., Bratislava. Bratislava.
- Molnár Benő 1963-1964: Dereglyézés a Vágón. Néphit. Néprajzi Múzeum - Ethnológiai Adattár 7304. (Fahajózás a Vágon - vágfarkasdi népszokások. Vágfarkasd, 79 p., A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi Adattára ltsz.: 2064-2004. Fénymásolat)
- Škarba, V. (red.) 1971: 20 rokov vodohospodárskych stavieb Bratislava. Brno.
- Peter Ivanič - Martin Husár 2019: Prechody cez dolný a stredný tok rieky Váh vo vrcholnom a neskorom stredoveku v kontexte písomných a hmotných prameňov. Archaeologia historica 44/2, 1029-1055.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.