A timsó egyrészt egy konkrét vegyületet, a kálium-alumínium-timsót (alumínium-kálium-szulfát), másrészt a szervetlen vegyületek egy csoportját jelenti. Kémiai felépítésüket tekintve kettős szulfátok. A legismertebb timsó a kálium-alumínium-timsó vagy kálium-alumínium-szulfát (KAl(SO₄)₂·12H₂O). Általános képletük AB((SO₄)₂·12H₂O), ahol A egy egyértékű, B egy háromértékű kation. Az elemek közül az alumínium neve a timsó latin nevéből (alumen) származik.

Kémiai összetételük

A timsók kettős szulfátok, általános képletük AB(SO₄)₂·12H₂O, ahol A egy egyértékű kation, ami lehet fémion, például nátriumion (Na⁺), káliumion (K⁺), céziumion (Cs⁺), vagy összetett kation, például ammóniumion (NH+4). B egy háromértékű fémion, mint például alumíniumion (Al³⁺), vas(III)-ion (Fe³⁺), króm(III)-ion (Cr³⁺), mangán(III)-ion (Mn³⁺). A timsók mindig 12 mol kristályvízzel kristályosodnak. A lítiumionok kis mérete miatt a lítium nem képez timsót, a nátriumnak is csak egyféle timsója létezik.

Tulajdonságaik, felhasználásuk

Vízben oldódnak, vizes oldatuk savas kémhatású. Fanyar, összehúzó ízű anyagok. Felhasználásuk: vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, bőrcserzés.

Lelőhely

A mai Magyarország területén tímsó-bányászat az 1800-as években folyt a Mátrában Parád környékén, elsősorban az Orczy család birtokain.

Források

• Timsó (vilaglex.hu)
• Timsó - Kislexikon ^{[Tiltott forrás?]}

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!