A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tihanyi Lajos | |
Önarcképe (1912) | |
Született | 1885. október 19. Budapest |
Elhunyt | 1938. június 11. (52 évesen)[1][2][3][4] Párizs |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | festőművész |
Halál oka | agyhártyagyulladás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihanyi Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tihanyi Lajos (Budapest, 1885. október 19.[6] – Párizs, 1938. június 11.) magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja.
Pályája
Tihanyi József pincér és Schlesinger Heléna fia. 11 éves korában agyhártyagyulladás következtében elvesztette hallását; siketsége miatt hangja eltorzult, szájról olvasott, s ha megszólalt, egyfajta torokhangon beszélt néhány szót.[7] Emiatt gimnáziumi tanulmányainak feladására kényszerült. Rajzolni kezdett, majd tanulmányait a mintarajziskolában és különböző magániskolákban folytatta. 1907-ben rövid tanulmányutat tett Párizsban, ahol elsősorban a fauvizmus hatott művészetére, valamint Olaszországban. Négy nyáron át (1907–1910) Nagybányán festett, de nem tagolódott be az iskolába, a szabad iskolán kívül festett, lényegében autodidakta volt. Nagybányán a „neósok” csoportjához állt közel, majd 1909-től a Nyolcak alapító tagja lett. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) II. tárlatán állította ki először képeit (1908).
Az 1910-es évek végén ismerkedett meg Kassák Lajossal, aki 1918-ban kiállítást szervezett számára a Ma Váci utcai szalonjában. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan rövidesen Berlinbe költözött. 1923-ban Párizsba települt át. Az ottani művészvilág hamar befogadta: Jean Cocteau-val, Tristan Tzarával, Brâncuşival és Utrillóval is kapcsolatban állt. Az analitikus, majd a szintetikus kubizmus jegyeit mutató, 1920 körül készített csendéleteit, portréit és városképeit egyre elvontabb kompozíciók váltották fel, az 1930-as évek elejére eljutott a teljes absztrakcióig. Az Abstraction-Création csoporthoz 1933-ban csatlakozott. Kései munkáit a magyar közönség már nem láthatta, mivel Tihanyi az 1937-es budapesti retrospektív kiállítás ötletét elvetette.[8]
A magyar avantgárd egyik kiemelkedő alkotója. Stílusa Cezanne-ból indult ki, és kubista irányban haladt. Hatott rá a fauvizmus és az expresszionizmus (Oskar Kokoschka) is. Művészetében a tárgyiasság és az analitikus formabontás feszültségeit kutatta.
Minden művészet érdekelte, a zene is. Koncerteken az előtte álló székbe kapaszkodva érezte a zenét.[7]
Legtöbb művét itthon a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, vannak képei a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is.
Műveiből
- Fürdőzők – 1907
- Cigányasszony gyermekkel – 1908
- Nagybányai utcarészlet – 1908
- Tájkép – 1908
- Klauzál tér – 1909
- Tájkép híddal – 1909
- Csendélet cserepes virággal – 1909
- Önarckép – 1912
- Bölöni György arcképe – 1912
- Szécsénykovácsi kastély – 1913
- Virgil Ciaclan portréja – 1914
- Női arckép (Leopold Magda) – 1914
- Fülep Lajos – 1915
- Révész Béla arcképe – 1917
- Ady Endre arcképe – 1918
- Kassák Lajos arcképe – 1918
- Munkáscsalád – 1921
- Tristan Tzara arcképe – 1926
- Beszélgetők – 1928
Társasági tagság
Szövegkiadás
- Tihanyi Lajos írásai és dokumentumok (válogatta, szerkesztette, és a kísérőszöveget írta: Majoros Valéria Vanília), Monument-Art, Budapest, 2002
Jegyzetek
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Tihanyi, Lajos, Lajos Tihanyi
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ orosz Wikipédia (orosz nyelven)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1843/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ a b Dénes Zsófia: Tihanyi Lajos
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. december 4.)
Források
- Dévényi Iván: Tihanyi. Budapest : Corvina Kiadó, 1968
- Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete. Budapest, 1967
- Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
-
Nyár Szécsénykovácsiban
-
Bölöni György
-
A Pont Saint-Michel Párizsban (1908)
-
Csendélet kék vázával (1911)
-
Kassák Lajos
-
Önarckép (1920)
-
Modern Ádám és Éva
További információk
- Képzőművészet Magyarországon
- Tihanyi Lajos festményei – TerminArtors.com[halott link]
- Magyar zsidó lexikon
- Passuth Krisztina: Lajos Tihanyi, Verlag der Kunst, Dresden, 1977 (Maler und Werk)
- Tihanyi Lajos. A művész és művészete, (válogatta, szerkesztette, és a kísérőszöveget írta: Majoros Valéria Vanília), Monument-Art, Budapest, 2004
- Passuth Krisztina: Tihanyi Lajos. Egy bohém festő Budapesten, Berlinben és Párizsban / A bohème painter in Budapest, Berlin and Paris; Kogart, Budapest, 2012
- Passuth Krisztina: Tihanyi Lajos, Kossuth–MNG, Budapest, 2015 (A magyar festészet mesterei)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.