Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Testtömegindex
 
Angol nyelvű BMI-táblázat

A testtömegindex (rövidítve TTI[1] vagy BMI /angol: body mass index/, ritkább elnevezéssel Quetelet-index) egy statisztikai mérőszám, az egyén testmagasságának és -tömegének arányát méri. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével.

A testtömegindexet ma széles körben alkalmazzák az egészséges testsúly, túlsúlyosság vagy soványság meghatározására. Újabban módosítását javasolják, mivel több testalkatnál félrevezetően torzíthat.[2][3] A módszert egy belga származású polihisztor, Adolphe Quetelet fejlesztette ki 1830 és 1850 között.

Alkalmazása

Habár nem a tényleges testzsír-százalékot mutatja, hasznos lehet egy egészséges testsúly meghatározásánál, figyelembe véve a magasságot. Mivel könnyű kiszámolni, a TTI-t széles körben alkalmazzák a túlsúlyosság felmérésére a lakosság körében, ugyanakkor például sportolóknál – akik az átlagosnál nagyobb zsírmentes izomtömeggel rendelkeznek – a szám torzíthat és indokolatlan esetben is túlsúlyt jelezhet.

A soványság, illetve elhízás megállapítása a TTI alapján, felnőttekre vonatkoztatva (a WHO szerint):

Testtömegindex (kg/m²) Testsúlyosztályozás
< 16 súlyos soványság
16 – 16,99 mérsékelt soványság
17 – 18,49 enyhe soványság
18,5 – 24,99 normális testsúly
25 – 29,99 túlsúlyos
30 – 34,99 I. fokú elhízás
35 – 39,99 II. fokú elhízás
≥ 40 III. fokú (súlyos) elhízás

A TTI-t sokszor táblázatos formában teszik közzé, melyben a függőleges tengely a magasságot, míg a vízszintes a testtömeget mutatja, az egyes kategóriákat pedig különböző színű sávokkal jelölik.

Gyermekek

Gyermekek esetében a fent említett kategóriák nem használhatók. Náluk percentilis táblázatot alkalmaznak, mely azt mutatja meg, hogy az azonos nemű és életkorú gyermekek hány százalékának kisebb a testtömegindexe, mint a vizsgált egyénnek. Az 50-es percentilis az átlagos TTI-nek felel meg. A 97-esnél nagyobb percentilis kóros elhízásra utal, a 3-asnál kisebb pedig jelentős súlyhiányra. Magyarországon a 3. és 97. percentilis határai újszülötteknél 10,7 és 15,1; hatéveseknél 12,9 és 19,7 kg/m².

Idősek

Idősek normál TTI értéke nagyobb, mint a fiataloké, középkorúaké: 24–29 kg/m².

A testtömegindex számítás korlátai, kritikája

A BMI-képlet hiányosságaira már megalkotója, Adolphe Quetelet is felhívta a figyelmet az 1840-es években. A 2010-es évektől tudományos kutatók újra kritizálják használatát.[2][3] Az Oxfordi Egyetem[4] matematikusai szerint a testtömegindex a magasabb embereket szisztematikusan kövérebbnek, az alacsonyabbakat viszont soványabbnak mutatja. Magyarázatuk szerint az ember háromdimenziós, a nagyobb testre egyenletesen rakódik rá súly, ami köbösen nő, a hagyományos index képlete viszont nem így számol. A testtömegindex emellett nem veszi figyelembe a testtömeget alkotó összetevők minőségét és a testalkatot sem. Mivel a zsírnak, az izomnak és a csontnak különböző a sűrűsége, így a fajsúlya is. Egy vékony csontú, kevesebb izommal rendelkező ember például sokkal több zsírt visel magán, mint egy ugyanolyan testtömeg indexű, de kisportolt, erős csontozatú személy. Tehát a TTI megtévesztő túlsúlyosságot jelez például a testépítőknél, illetve egyéb izmosabb alkatú embereknél. A kutatók szerint a testtömegindex számos esetben félrevezető lehet, és csak korlátozottan alkalmas az egészségi állapot és a túlsúlyosság mértékének szakszerű megállapítására. Mai, széles körű, orvosi alkalmazásának veszélye, hogy pl. magas embereket tévesen túlsúlyosnak minősítenek, pedig még a normális tartományban van a testtömegük, míg bizonyos alacsony embereket normál testtömegűnek, pedig esetleg már van rajtuk túlsúly. A túlsúlyosság mértékének megállapítására a valós fittségi állapotot sokkal precízebben mutató módszerek léteznek, mint például a kalipperes zsírszázalékmérés, illetve a még pontosabb terheléses oxigénfogyasztás-mérés. Ezek mérése azonban bonyolultabb, több időt és drágább eszközöket igényel, elterjedésük a mindennapi orvosi használatban nehezebb.

Javaslat a testtömegindex számítás módosítására

Az Oxfordi Egyetem[4] matematikusai szerint a testtömeg / magasság2 helyett helyesebb volna a testtömeg / magasság2,5 formulát használni. A képlet elé egy állandó változót is ajánlanak, amely biztosítja, hogy egy átlagos magasságú embernél (170 centiméter) a hagyományos BMI-érték egyezzen meg az új BMI-értékkel.

A javasolt új formula: BMI = 1,3 x testtömeg (kilogramm) / magasság (méter)2,5[5]

Források

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Magyarországon a BMI rövidítés használata terjedt el.
  2. a b Megváltoztatják a testtömegindexet; origo.hu
  3. a b Christian Nordquist: Why BMI is inaccurate and misleading; Medical News Today 2013.08.23.
  4. a b http://www.ox.ac.uk/
  5. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. január 22.)
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Testtömegindex
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.


Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Testtömegindex



Hladanie..................................................




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.