A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A termisztor egy olyan két kivezetésű áramköri elem, amely hő hatására számottevően megváltoztatja elektromos ellenállását – az ellenállás-változás nagysága milliószorosa a fémeknél tapasztalt változásnak.[1] A hőmérsékletfüggő ellenállás-változást hőfokkapcsolókban, szabályozó áramkörökben használják fel. Termisztor található például a laptop készülékek akkumulátor-töltőiben, automata mosógépek motorvédő elektronikáiban, képcsöves televíziókban.
Története
Az első negatív karakterisztikájú (NTK) termisztort 1833-ban fedezte fel Michael Faraday, amikor ezüst-szulfid ellenállását vizsgálta a hőmérséklet függvényében. Kísérletei során azt tapasztalta, hogy az ezüst-szulfid elektromos ellenállása drámaian csökkent, ha a környezeti hőmérséklet növekedett. Mivel a termisztorok gyártása akkoriban számos nehézségbe ütközött, csak 1930-ban szabadalmaztatta Samuel Ruben.[2]
Működése
Minden termisztor a termorezisztivitás jelenségén, azaz az elektromos ellenállás hőmérséklet-függőségének felhasználásán alapszik. Hőmérséklet hatására minden anyag változtatja fajlagos ellenállását, de a változás mértéke anyagonként változik.[3] A termisztor készítéséhez olyan anyagokat használnak fel, amelyeknél a hőfokfüggő ellenállás-változtató tulajdonság sokkal markánsabban jelentkezik, mint például a fémek esetében. Az ellenállás-változás anyagtól függően lehet olyan irányú, hogy
- növekvő hőmérséklet hatására a termisztor ellenállása csökken (1 jelű szaggatott görbe), vagy
- növekvő hőmérséklet hatására a termisztor ellenállása növekszik (2 jelű folyamatos görbe).
Ha a termisztor anyagát úgy választják meg, hogy a termisztor ellenállása csökken a hőmérséklet növekedésével, akkor negatív karakterisztikájú termisztorról van szó, amelyet a magyar terminológiában NTK
jellel, az angol nyelvű irodalomban pedig NTC
rövidítéssel jelölik.[4] Értelem szerint a pozitív karakterisztikájú termisztorokat PTK
, illetve angolul PTC
jelekkel jelölik.[5] Bizonyos körülmények között PTK termisztornak tekinthető minden izzólámpa.
Azoknál a termisztoroknál, amelyek ellenállása csökken a hőmérséklet növekedésének hatására (NTK), fontos, hogy a termisztor ne lépje túl a katalógusban reá engedélyezett maximált teljesítményt. Ellenkező esetben a termisztoron átfolyó áram azt tovább melegítené, ami további ellenállás-csökkenést okozna, ami további áramnövekedést, melegedést az eszköz tönkremeneteléig idézné elő.[6]
Típusai
A termisztorok méretei és alakja az alkalmazás céljától függően változhatnak. Alak szerint megkülönböztetnek
- tárcsatermisztort,
- egyéb alakú termisztort,
- gyöngytermisztort és
- felületszerelt termisztort.
Az összes itt felsorolt típus NTK vagy PTK változatban és az adott áramkörhöz illeszkedő ellenállásértékekkel kapható a kereskedelemben.
Alkalmazási területe
Termisztort az ipari és szórakoztató elektronika területén számos helyen alkalmaznak. Így például:
- Képcsövet tartalmazó televízió-vevőkészülékek sorvégcső-áramköreiben
- Hordozható készülékek (például laptop) akkumulátorainak védelmére szolgáló elektronikus áramkörökben
- Transzformátorok túlmelegedésének érzékelésére[7]
- Elektromotorok túlmelegedésének érzékelésére[7][8]
- Jelfogó meghúzási vagy elengedési idejének késleltetésére[7]
- Hőmérséklet mérésére[1]
- Rádióamatőr célokra (stabilizálás)
- Számítógép tápegységekben a szellőző motor fordulatszámának szabályozására.
Előnyei
- kis mérete és nagy hőérzékenysége miatt alkalmas kis kiterjedésű testek, kis légterek hőmérsékletének mérésére és
- gyors hőváltozások követésére.
Hátrányai
- csak nagy szórással gyártható, alkatrészcsere különös gonddal végezhető;
- instabilitás, melynek oka a termisztor-kristályok szerkezetében rejlik;
- öregedés, melynek során a termisztor megváltoztatja eredeti 20 °C-on mért ellenállását[9]
- korlátozott hőmérséklet-tartomány: az általános célú termisztor -50 °C és 110 °C között használható. A pontos értékekről az adatlapok tájékoztatnak.[10]
Jegyzetek
- ↑ a b http://meteor.geo.klte.hu/hu/doc/05homerseklet.pdf Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben A hőmérséklet mérése
- ↑ szerk.: Jones, Deric P.: Biomedical Sensors. Momentum Press, 12. o. (2009)
- ↑ "Practical Temperature Measurements" Archiválva 2009. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. Agilent Application Note. Agilent Semiconductor.
- ↑ A Negative Thermal Coeffitient szavak kezdőbetűiből alkotott mozaikszó.
- ↑ A Positive Thermal Coeffitient szavak kezdőbetűiből alkotott mozaikszó
- ↑ http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j2s6.htm Archiválva 2014. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Ellenállás-hőmérők
- ↑ a b c http://www.ganzkk.hu/magyar/idvedm.pdf GANZ KK: Elektronikus relék, 10. o.
- ↑ http://www.findernet.com/media/subsidiary/hu/press/Mot.pdf Archiválva 2014. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Galavics Ferenc: Motorvédelemmel a károk megelőzéséért, Elektrinstallateur 2005/7. sz., 25. o., Budapest
- ↑ http://www.ussensor.com/technical-info/thermistor-terminology Archiválva 2014. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Thermistor Technology
- ↑ http://search.datasheetcatalog.net/key/THERMISTOR THERMISTOR Datashhet Catalog
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- B. Schmidt, E. Kuzma: A termisztor, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964, ISBN nélkül.
- Agilent Semiconductor: Practical Temperature Measurements
- Szentpáli Béla: Termisztorok és bolométerek zajhatárolt érzékenysége. Híradástechnika, LXII. évf. 10. sz. (2007. okt.) 35–42. o. arch Hozzáférés: 2022. júl. 6.
- Thermistor Terminology
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.